Kijött az első, februárban készült közvéleménykutatás. A Századvég és a Forsense mérése szerint mélyebben vagyunk, mint valaha: még sosem gondolták ennyien, hogy rosszul mennek az ország dolgai. A rossz közérzet megmutatkozik a kormány és a kormánypárt népszerűségén is, az MSZP erősen visszaesett (a biztos pártválasztók körében pl. 11 százalékponttal), a megkérdezettek abszolút többsége szerint jó lenne, ha távozna a kormány. 

Történelmi mélyponton a lakossági hangulat

2009 februárjában mélypontra süllyedt a lakossági hangulat változását mérő Közérzeti Index értéke. A 100 fokú skálán mért 20 pontos érték 7 ponttal alacsonyabb a januári felmérésünk során mértnél. A több évre visszatekintő felméréssorozat során egyszer sem állt ilyen alacsonyan az általános lakossági közérzet mutatószáma. A megkérdezetteknek mindössze 2 százaléka adott közepesnél jobb osztályzatot arra a kérdésre, hogy megítélésük szerint hogyan mennek a dolgok az országban. Ezzel szemben 77 százalékra (+13 százalékpont) emelkedett azok aránya, akik 1-es vagy 2-es osztályzatot adtak az ország dolgainak alakulására.

Összes megkérdezett, Fidesz – MSZP 28:12

A közhangulat romlását nem kísérte a választási részvételi hajlandóság csökkenése. A megkérdezettek 58 százaléka mondta biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hét végén országgyűlési választásokat rendeznének. Ez az arány gyakorlatilag megegyezik a januári értékkel.
A pártválasztási-adatok a támogatottsági olló nyílásáról tanúskodnak. A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében jelenleg 28 százalék (+4 százalékpont január óta), az MSZP-é pedig 12 százalék (-3 százalékpont). A kormányzópárt támogatottsága tehát újból a 10 százalékos küszöbhöz közelít.
A két kisebb parlamenti párt közül az MDF támogatottsága 3 százalék az összes választásra jogosult körében, míg a szabad demokraták támogatottsága 1 százalék, csakúgy, mint a Jobbiké. Az összes többi párt együttes támogatottsága szintén mindössze 1 százalékos.

Biztos szavazó pártválasztók, Fidesz – MSZP 68:21

A biztos szavazó pártválasztók csoportján belül jóval nagyobb mértékben nőtt a Fidesz-előny, mint a teljes lakosság esetében. A biztos szavazó pártválasztók 68 százaléka voksolna most vasárnap a legnagyobb ellenzéki pártra (+13 százalékpont) és mindössze 21 százaléka az MSZP-re (-11 százalékpont). A biztos szavazó pártválasztók körében a kisebb pártok közül az MDF támogatottsága 4 (+1 százalékpont), a Jobbiké változatlanul 3, az SZDSZ-é pedig 2 százalékos

A relatív többség kormányváltást akar

A kormány romló megítélése nem csupán a pártpreferenciákból olvasható ki. Az adatok szerint csökkent a kormány tevékenységét pozitívan értékelők aránya (31-ről 24%-ra) ugyanakkor valamivel nőtt az ellenzék tevékenységét méltatóké (26-ról 30%-ra).
Januárhoz viszonyítva jelentősen nőtt a kormányváltást kívánók aránya, jelenleg a megkérdezettek pontosan fele támogatná a kormány távozását (+10 százalékpont), ugyanakkor a válaszadók alig egyharmadára esett vissza azok aránya, akik a jelenlegi kormány hatalmon maradását látnák szívesebben (32%, -7 százalékpont). A megkérdezettek több mint fele (52%, +10 százalékpont) úgy vélte, hogy a környezetében élők többsége kormányváltást szeretne. Az ezzel ellentétes hangulatot észlelők aránya mindössze 19 százalék (-3 százalékpont).
Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a megkérdezettek kit látnának szívesebben a miniszterelnöki székben, Orbán Viktort, vagy Gyurcsány Ferencet, februárban újra jelentős különbség mutatkozik a két politikus támogatottságában. Jelenleg a kérdezettek 26 százaléka látná szívesebben továbbra is Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki székben (-4 százalékpont), 37 százaléka szerint pedig Orbán Viktor volna alkalmasabb a poszt betöltésére (+8 százalékpont).

 

	Összes megkérdezett	Biztos szavazók	Biztos szavazó pártválasztók
MSZP	12 (-3)	12 (-7)	21 (-11)
Fidesz	28 (+4)	41 (+8)	68 (+13)
SZDSZ	1 (0)	1 (0)	2 (+1)
MDF	3 (+1)	2 (0)	4 (+1)
Jobbik	1 (0)	2 (0)	3 (0)
Egyéb pártok	1 (-1)	2 (-2)	3 (-4)
NT/NV	55 (-1)	40 (0)

(A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2009. február 10. és 19. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy került lekérdezésre CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről.)