Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis sziget, ahol a kormány és a bankok úgy együttesen, nagyon, de nagyon elkúrták a gazdaságot.
Most aztán van egy kis probléma a valutával, sokan az utcára kerültek, stb., stb. Ismerős a helyzet? A hasonlóságok aztán itt véget is érnek. Rejkjavikban ugyanis még van felelősségérzet. Izlandon nem röhög az emberek szemébe a miniszterelnök, hogy majd megunják a tüntetgetést, hanem elgondolkozik:
1. Elkúrtuk? A válasz igen.
2. Az emberek jogosan követelik, hogy húzzunk melegebb égtájra? A válasz igen.
3. Vezethet-e a hatalomhoz való görcsös ragaszkodásunk olyan zavargásokhoz, amelyek lángba boríthatják az országot? A válasz igen.
4. Akkor nincs mit tenni, szépen felállunk bársonyszékünkből, utoljára megsimogatjuk a frissen beszerzett szolgálati Audit (amivel persze megint a köztársaság járt nagyon jól), még kiosztunk pár milliárdot a haveroknak (bár lehet, hogy Izlandon ezt nem csinálják) és szépen eltűnünk a színpadról, mert megérdemeljük, hogy csupa kisbetűvel írják be nevünket nemzetünk történelmébe.
Hogy magát a hírt idézzük:
A lakosság tiltakozó akcióinak hatására az izlandi miniszterelnök bejelentette, hogy május 9-én előre hozott választásokat tartanak az országban. Az utóbbi napokban a parlament előtt izlandiak ezrei követelték a kormány visszalépését és az új választásokat. A tüntetések a miniszterelnök pénteki bejelentése után is tovább folytatódtak, és az emberek a kormány azonnali lemondását követelték.
Eközben valahol, egy messzi-messzi galaxisban Lendvai Ildikó gazdasági szempontból katasztrófának tartana egy előrehozott választást, és az ellenzék felelőtlenségéről beszél.
Lendvai Ildikó egy ökör.
Felelőtlen az az ellenzék, amely annak a kormánynak a lemondását követeli, amely immár egészen nyilvánvalóan képtelen a válság kezelésére (bármennyire is meg van elégedve magával), amely elveszthette az IMF, de valószínűleg az EU bizalmát is? Önmagában biztosan nem. Egy új kormány, erős felhatalmazással elméletileg jobban tudná kezelni a válságot, ezt Magyarország hitelezői is tudják (akiket Gyurcsány már százszor átvert).
Az ellenzék akkor lenne felelőtlen, ha fájdalommentes válságmenedzselést ígérne, és esetleges győzelme után ugyanazokkal a hókuszpókuszokkal próbálkozna, amivel a szocik a padlóra vitték az országot. Lehet, bár nem valószínű, hogy a Fidesz így fog tenni, itt azonban még nem tartunk. A kérdés most az: vállalja-e azt az MSZP, hogy legkésőbb március 15-én elszabaduljanak az indulatok Budapest utcáin? Úgy tűnik, vállalja.
Az utolsó 100 komment: