Némiképp felhúztam magam Hajós András legújabb interjúján. Pedig a kötelezően Hello tourist-rajongó iskolatársnőimen kívül én voltam az egyetlen ismerősöm, aki néhol egészen bírta, többnyire jóhiszemmel követte ennek a figurának a bohóckodásait. Most revideálom. Mér is?
1.
„1994-1998 között dolgoztam a főpolgármesteri hivatal sajtóirodáján ... a főpolgármesterhez mindig lojális leszek, mert fiatalemberként a polgármesteri időszakának az egyik legjobb szakaszában dolgoztam vele, és nagyon nagy hatással volt rám. Úgy gondolom, hogy az ő polgármestersége száz év múlva a történelemkönyvben...”
[komment helye]
2.
„Engem az érdekel, hogy az Élet és Irodalomban a közéleti kérdésekről mit írnak. Az Élet és Irodalomban engem viszont egy hülye bohócnak tartanak, a Blikkben pedig egy nagyképű álértelmiséginek, így aztán nem nagyon tudom elmondani sehol, hogy mit gondolok.”
Ő sehol sem tudja elmondani, mit gondol - panaszol a hetifixes médiaszereplő. Könnycsatorna Lounge Grand Opening.
3.
„Egy nagyon válságos pillanatban nagyon sokat segített a Heti Hetes. mikor megszűnt a viasatos műsorom, akkor konkrétan a heti hetestől kaptam terepet.”
A viasatos műsor megszűnése mint válságos pillanat. Szívszaggató, ebben az országban miken mennek keresztül egyesek.
4.
„A Tankcsapda egy mainstream popzenekar. Bár nagyon tisztelem őket, de bevallom, hogy nem az én zeném. Ez ma a világ hangja, a poprock.”
Van egy diszkrét bája, amikor Hajós András minősíti ménsztrémnek a Tankcsapda zenekart. Meg úgy egyébként bármit. Reméljük, látjuk még e sorait a Narancs utolsó oldalán (nem fogjuk).
5.
„Ebből élek (mármint a Heti Hetesből - a szerk.), ez a munkám, nincs más. A másik munkámat feladtam, otthagytam a tanácsadói állásomat 10 évvel ezelőtt, és kölcsönkértem egy rakás pénzt, hogy tévés legyek. Nem nagyon tudok mit csinálni...
Sajnos, ami nekem megy, azt ellopják az emberek. Én dalokat tudok írni, és megszívtuk, mert pont két-három évvel a zenepiac teljes összeomlása előtt lettünk zenekar. Ma már nincs CD-eladás, ezért kellett gyorsan találni valamit, akkor jött a tévézés.”
Nálunk még a celebek kenyerét is elveszik az emberek. Hajós András mártír. Sorsa digitális Golgota. Örökbe is fogadhatnánk.
*
Barátunk mindeddig az iróniára építette közéleti profilját, az irónia legfontosabb alapfeltétele pedig a valóságérzék. Mint az látható, neki nincs. Lehet hogy volt, de mostanra elveszett. Ehhez a rideg, cudar világhoz pedig kevés lesz picit, ami esetében enélkül megmaradt.
