- Megfelelő a nyomás a magyarországi gázvezetékben
- Nem megfelelő a nyomás, de a mennyiség stimmel
- Az EU szerint Magyarországra a szükségesnél kevesebb importgáz érkezik
- Hazai illetékesek szerint elég gázt kapunk, de nem tudjuk, honnan
- A Gazpromnál is csodálkoznak azon, hogy Magyarország kap gázt
Hírfalatkák a legfrissebb gáz-ütközet hazai hatásairól, a bizonytalanság jegyében. A magyar kormány újabb vitát izgulhat végig a partvonalról. Mindezt úgy, hogy konferenciák szervezésén túl semmit sem tett gáztól való kiszolgáltatottságunk csökkentése érdekében. Így a magyar függés mértéke várhatóan továbbra is a legnagyobb marad az uniós tagországok között - legalább valamiben még versenyben vagyunk Szlovákiával.
A kakaskodás hevében gyakran megjelenik a fenyegetőzés a piaci árral. Ez a gáz esetében meglehetősen nehezen értelmezhető, annak ugyanis (az olajjal ellentétben) nincs világpiaca. A készletek koncentráltan helyezkednek el, a szerencsétlenebb országok pedig csak egy helyről tudják beszerezni. Így piaci ár sincs. A kitermelő országok ezt ki is használják. Eltérő árakat alkalmaznak a kétoldalú szerződésekben, politikai alapon differenciálva. A megállapodások általában titkosak. Így például azt sem tudhatjuk, hogy a magyar gáz-nagykereskedő mennyit fizet a gáz köbméteréért.
Magyarország a kiszolgáltatottak zászlóshajója (igaz, a magyarországi orosz nagykövete szerint ez csak propaganda). Ez azonban szemlátomást nem feszélyezi Molnár Csaba illetékes tárcavezetőt, aki az újoncminiszterek önfeledt tanácstalanságával ad interjút a Népszabadság Online-nak. Szerinte az újabb gázválság egy magánjogi vita, amit az érintett feleknek kell rendezniük. Ha pedig gázellátásunkat veszély fenyegetné, akkor az EU feladata, hogy a szerződések teljesítését kikényszerítse. A magyar kormány egyébként sem szerződő fél. A kabinet azért készül a krízishelyzetre – így Molnár Csaba.
1. Össze kell kötni a regionális hálózatokat, hogy a szomszédos országok egymás segítségére siethessenek a mostanihoz hasonló zavarok esetén (a MOL kezdeményezése).
2. Le kell szoktatni polgártársainkat a nyakló nélküli gázhabzsolásról (téli meccsnézés atlétatrikóban, negyven fokra távfűtött lakásban, nyitott ablak mellett), a gázár-támogatási rendszert át kell alakítani (ártámogatás helyett az energia-felhasználás hatékonyságát fokozó beruházások támogatása).
3. Alternatív gázellátási útvonalakat kell kiépíteni (Kaszpi-térség, cseppfolyós gáz).
Addig is, szemünk a higanyszálon.