Nemrég új politikai intézettel bővült hazánk kutatópiaca. Na és?, vethetnénk oda. Mégis felkeltette érdeklődésünket, mert azt állítják, hogy ők mások mint a többiek - nem a kommunikációt helyezik a középpontba. Győry Csabával, a Compass igazgatójával készítettünk egy gyors mail interjút, amelyből az is kiderül, hogy ki pénzeli őket.

  Van még hely a piacon egy új kutatóintézet számára? Más a Compass, mint a többiek?

Gy.Cs. Van még hely a piacon, mert a létező kutatóintézetek nem fedik le a teljes spektrumot. Az ismert magyar tanácsadó cégek és kutatóintézetek elsősorban politikai napirend- és stratégia-elemzéssel foglalkoznak, a politika világából érkező ügyfeleiknek pedig leginkább kommunikációs és stratégiai tanácsadást nyújtanak. A Compass ezzel szemben – bár vállalati ügyfeleinknek magunk is készítünk politikai prognózisokat – kifejezetten szakpolitikára specializálódott kutatóintézet. Ennyiben közelebb állunk a szakpolitikai kutatásokat is folytató agytrösztökhöz, mint amilyen a Demos vagy a Századvég. Tőlük a Compasst az különbözteti meg, hogy mi nem csak közpolitikai koncepcióalkotással foglalkozunk, hanem a közpolitika-csinálás olyan területeivel is, mint a részletes implementáció, vagy éppen a szabályozási hatáselemzés. Ezeknek nagy irodalma és számtalan módszertani megoldása van, amit Magyarországon nem, vagy nem megfelelő módon és mértékben alkalmaznak a kormányzati szférában – a helyi önkormányzatoknál pedig szinte egyáltalán nem. Nekünk ugyanakkor kiterjedt tapasztalatunk van ezen a téren, ami megkülönböztet minket az említett politikai agytrösztöktől.

 Mitől „közpolitikai” egy intézet, mi van a kommunikáción túl?

Gy.Cs. A magyar nyilvánosságban a politikáról való beszédet és gondolkodást napirendelemzések, kisebb részben stratégiai elemzések uralják. Ezzel a politika a kommunikációs erőtérre redukálódik, szerintem ez nem jó. Ezzel szemben az egymással ütköző közpolitikai koncepciók nem tudatosulnak, illetve úgy gondolkodunk róluk, mintha ezek csak hivatalnokokra, és nem a politika szereplőire vagy a politikailag aktív polgárokra tartoznának. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a diskurzusoknak ne volna döntő szerepe a politika alakításában, de a politika nem csak kommunikáció. Annak a megértése, hogy a szociáldemokrata, a liberális, a konzervatív vagy a zöld pártok közpolitikai programja miként függ össze ideológiai pozícióikkal, fontos fázisa a politikai tanulási folyamatnak. Ha a politikáról való beszéd a politikai napirendre korlátozódik, akkor ez gátolja ezt a tanulási folyamatot.

 Miért indították el az intézetet? Milyen értékrend mentén dolgoznak?

Gy.Cs. Az intézetet épp az előbb elmondottak szem előtt tartásával indítottuk. Az alapítók valamennyien foglalkoztak már közpolitika-csinálással, a magyar kormányzati szférában, agytrösztöknél, illetve nemzetközi szervezeteknél Magyarországon és külföldön is. A külföldi tapasztalat azért fontos, mert az ilyen jellegű szervezetek Magyarországon csak most vannak kialakulóban, és az ilyesmit itt eddig nem lehetett megtanulni.
A cég tevékenysége egyelőre csak közpolitika-elemzésre és közpolitika-csinálásra korlátozódik. A tevékenységünk ennyiben ideológiamentes, azaz egymástól jelentősen eltérő közpolitikai koncepciókat is fel tudunk tölteni tartalommal. A határt inkább a szakmai igényesség képezi: irreális, nyilvánvalóan ad-hoc, rövid távú kommunikációs vagy taktikai célokat szolgáló elképzelésekkel nem foglalkozunk.

Ki áll az intézet mögött, illetve miből finanszírozza? Milyen körből kerülnek ki az ügyfeleik?

Gy.Cs. Senki sem „áll mögötte”, a céget magántőkéből (vagyis a saját pénzünkből) alapítottuk. Ügyfeleink közé több magyar bank és vállalat tartozik. Nekik rendszeresen szállítunk különféle elemzéseket, ahol – bár mint mondtam, természetesen készítünk politikai prognózisokat is – szintén az elsősorban szakmai tartalmak dominálnak: készítünk elemzéseket a kormányzat közpolitikai terveiről; a jogalkotási tervekről és az új jogszabályokról, sőt igény szerint hatósági és önkormányzati döntésekről is. Ügyfeleink többsége állandó megrendelő, ezek a megrendelések nyújtanak a cégnek anyagi stabilitást és függetlenséget. A közszférából megrendelések főleg minisztériumoktól érkeznek, nekik főleg legjobb gyakorlat-elemzéseket, össszehasonlító közpolitika-elemzéseket készítünk. De kaptunk már megrendelést ellenzéki helyi önkormányzattól is, egy munkavállalást elősegítő ösztönzőrendszer kidolgozására.