A nagycsécsi esethez hasonlóan a pécsi, kézigránátos gyilkosságnál is kétféle lehetséges indíték kerül elő: vagy a rasszizmus ölt, vagy az uzsora-biznisz vezetett a tragédiához.

 Beindult az ismerős kórus: Teleki László azt mondja, jobban odafigyelne a társadalom a hasonló esetekre, ha kiderülne, hogy rasszista gyilkosság történt. A helyi roma vezetők szerint rasszista indíttatású volt a támadás. Mohácsi Viktória szerint nem lehet kizárni, hogy etnikai okai voltak a robbantásnak. Gréczy Zsolt és demokratikus chartás barátai szélsőségesekről, gyalázatos merényletekről beszélgetnek. A cigányellenességet hangsúlyozó narratíva nem marad visszhang nélkül, a Neue Zürcher Zeitung már egyenesen kelet-közép-európai neonáci fellendülést alapoz a magyarországi cigányok elleni támadásokra.

 A hvg.hu friss értesülése szerint a meggyilkolt házaspár érintett volt a kamatos-pénz piacon. Igaz, nem kapták, hanem adták. Ha az újság értesülése helytálló, akkor érthető az is, miért zárta ki azonnal a rendőrség az etnikai indítékot: nem olyan régen már volt szamurájkardos-ketrecharcos konfliktusa az áldozatoknak a konkurenciával. Hihető-e az, hogy erről nem tudtak a helyi kisebbségi önkormányzat rasszizmust kiáltó vezetői? Igaz, egy rasszista szálat ebben az esetben sem lehet kizárni: ha rasszista uzsorások végeztek cigány uzsorásokkal.

 A cigányok elleni, egymást érő, nem egy esetben emberéletet követelő támadások mindenképpen tragikusak, ha uzsorások az elkövetők, ha rasszisták (Pécsett a gyermekeik szeme láttára haltak meg a szülők, aminél kegyetlenebb dolgot elképzelni is nehéz). Viszont mind a Magyarországon élők mindennapjai, mind az ország külföldi megítélése szempontjából rendkívül káros, ha egyes politikusok (akár szűklátókörűségből, akár saját jól felfogott érdekeik mentén) a magyar cigányság elleni hadjáratot vizionálnak, miközben eddig ennek megalapozottsága legalábbis kétséges. Hálistennek.