Vagy mondjuk Szaniszló Ferencből brüsszeli konzul? He? Mindketten nagylátószögű, szorgos médiamunkások. Szóval lehet-e? És itt most nem arról van szó, hogy a kedves, olykor kifejezetten szórakoztató állampolgár pajtásoknak nem kívánom a fincsit, csak aztat firtatnám, hogy a diplomataság csupán bizalmi ügy, vagy egy kicsit több annál. A dilemma egy népszabadságos csokker kapcsán bukott felszínre. Az egyik főmunkatárs lett ugyanis a bukaresti nagykövet.
Amilyen a szaktárca vezetője, olyan a kormány káderpolitikája is, mondhatnók, hiszen Gyurcsányék a képen látható diplomata mellett Horvát Jánosból (igen, az a tévés arc) fabrikáltak havannai, Merényi Miklósból, a Figyelő főszerkesztőjéből pedig római nagykövetet.
Major Lászlót nyilván kevesebben ismerik. A Magyar Hírlap egykori főszerkesztője, az MSZMP KB munkatársa uruguayi, majd már a köztársaság képviselőjeként Magyarország buenos airesi nagykövete volt (két hete halt meg). Aki járatosabb nálam a diplomáciai kinevezések ügyében, kérem jelezze, hogy elég-e a szimpla rosszulöltözöttség, vagy más egyéb adottság is szükségeltetik mondjuk egy tunéziai tiszteletbeli konzuli állás megcsippentésére! Hogy érdemes-e pedáloznunk?!
Rejtvény: ki az új bukaresti nagykövet?
