„The Horror... the Horror...”
(Apokalipszis most)
„Hogy basznák meg magukat azok a köcsög arabok, akik miatt összehúzott segglyukkal kell járőröznöm Karbala utcáin. Minden szaros szempár mögött terrorista agya rejtőzik. Ötödik éve rohadunk ebben a kibaszott országban, de minek? Jól el vagyunk látva minden szarral, de az eltávokon már végigjártuk az összes kupit, végigittuk az összes csehót, Jessicát és Angelinát is megkaptuk már, de hiába. Ránk rohad a hőség, belénk ivódik a félelem, céltalanná válik ez a kurva élet. Francnak jöttem ide 19 évesen. Előtte még a jó öreg minneapolisi külvárosi ketyómban ülten Stannel, és egész nap nyomtuk a Carmageddont meg a GTA-t hálózatban, munka amúgy sem akadt. Anyám meg behozta a steaket krumplival. A szép idők! Griffin tizedest, aki beszervezett, azóta szilánkokra robbantotta egy pokolgép. Én még nem húztam rövidebbet, so let's get a life! Stan, bazmeg, nálad van a kamera? Ha már eljutottunk együtt, élve eddig, akkor csináljunk show-t, hadd szóljon! Itt védve van a seggünk. Vedd föl, aztán küldd föl a netre az otthoni spanoknak. Hadd meneküljön a köcsög arabja! Real time, real life GTA, nesztek, hahaha!”
„Megvolt, Stan, fölvetted? Jól van, álljunk félre. Ó, ne, bazmeg, jönnek a kurva kölykök kéregetni, mi van, ha valamelyik hóna alatt ott ketyeg a bomba? Stan, te farok, kinyitottad az ajtót nekik? Na jó, oldjuk a feszkót! Van nálad cukorka? Na, figyelj, megmutatom, hogyan kell a szart is kiijeszteni a gyerekből, hahaha!”
„Na menjünk, messze még az út a bázisig. Végre kiértünk ebből a kurva városból. Te figyelj Stan, azok ott nem birkák az út mentén? Höhöhö, add azt a gránátot! Ne nézz, bazmeg, add ide, kurvára unom magam. Ezek az arabok úgyis birkát zabálnak egész nap, gyorsítsuk meg a levágást. Gyorsítsuk meg... Gyorsítsuk...”
