Aphélium
2008. június 22. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Aphélium

 Hiába olvastam rojtosra gyerekkoromban az Ég és Föld című nagyszerű könyvet (remélem, mindenkinek megvolt), mégsem lett belőlem csillagász. Halász, vadász, és madarász sem, bár a földi és a Földön túli természet jelenségeit mind a mai napig nagy érdeklődéssel próbálom megérteni. Igazából azzal is meg lennék elégedve, ha a gimnáziumi reál- és természeti tárgyak egésze kristálytisztán rendszerezve benne ülne a fejemben, de ennek jelenleg nem áll fenn a veszélye.

 Menjünk hát felfelé, ad astra. Ma van az aphélium. Minden évben ezen a napon, június 22-én  pörgünk a legtávolabb életet adó csillagunktól. Ez persze nem befolyásolja az ezen a napon szokásos hőmérsékleti adatokat, tehát hiába vagyunk most 152,1 millió kilométerre a Naptól, ma úgy éreztük magunkat odakint, mintha az arcunkba raktak volna tüzet. December 22-én, a perihélium fagyos napján viszont 147,1 millió kilométerre közelítjük meg ezt a bazi nagy termonukleáris erőművet. A közepes naptávolság kb. 150 (149,6) millió km, ez a távolság a csillagászati egység (CsE). A Föld a Naphoz közelebb gyorsabban, a Naptól távolabb lassabban halad a pályáján.

 Ez ellen nem tudunk mit tenni: így fogunk körözni hat+ikszmilliárdan addig, amíg el nem nyeli bolygónkat a vörös óriássá duzzadó Nap. S talán marad egy jel, amit itt hagyunk, ha...?

 Az emberiség által legtávolabbra eljuttatott gépezet harmincegy éve száguld kifelé a Naprendszerből. A Voyager-1 űrszonda évtizedekkel ezelőtt, az ún. Grand Tour keretében egymás után felderítette négy gázóriás bolygótársunkat, a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunt. A gravitáció hatásait kihasználva új és új lendületet szerzett a bolygók körül, hogy tovább repüljön a Naprendszer határai felé.

 Tudományos feladatain túl különleges küldetést is kapott ez a 722 kilós utazó. Az utópiákkal szembeni fenntartásaim ellenére megható vállalkozásnak tartom a Voyager Aranylemezét, egy időkapszulát, amin a hetvenes évek emberisége üzent a távoli jövőnek, a kiszolgált űrszondát esetleg valaha megtaláló idegen civilizációnak.

 „This is a present from a small, distant world, a token of our sounds, our science, our images, our music, our thoughts and our feelings. We are attempting to survive our time so we may live into yours” - olvashatnánk Jimmy Carter amerikai elnök üzenetét, ha valamikor utol tudnánk érni a Voyagert. A lemezen bálnahangtól a szél zúgásán át 55 emberi nyelven (akkádtól a magyaron át a walesiig) elhangzó üdvözleteket, valamint a Naprendszer térképét, biológiai alapadatokat és még sok minden mást elhelyeztek a készítők.

 Az emberi civilizáció legigazabb örökségének pedig a zenét választották: másfél órányi muzsikát válogattak össze a világ minden tájáról, Indonéziától Szenegálon át Japánig és a Salamon-szigetekig. És persze Európáig. A Budapest Vonósnégyes egy Beethoven-opusszal járult hozzá a nagy vállalkozáshoz. Három Bach-tétel is elhangzik a Voyager időkapszulájában.

 A német zeneszerző csodálatos, Ich Ruf Zu Dir, Herr Jesu Christ c. opuszára komponált videót megtekintve búcsút inthetünk a Voyager-1-nek, amely ebben a pillanatban közel 16 milliárd kilométerre jár tőlünk. Másodpercenként 17 kilométert megtéve száguld a héliopauzában, ahol a megszűnő napszél átadja helyét a csillagközi űrnek. Negyvenezer év múlva éri el a legközelebbi AC+79 3888 nevű csillagot a Kigyótartó csillagképben.

 Semmik vagyunk, s - addigra - semmik leszünk, felebarátaim.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr51531957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

érdektelen 2008.06.22. 21:31:56

Mondják, hogy az élet rossz, de legalább évente ingyen körbeutazhatod a Napot.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2008.06.22. 21:35:16

és van napi egy ingyenes körutazásod a Föld tengelye körül :)

smalladam 2008.06.22. 22:29:50

rémlik az ég és föld:) fekete vastag keménytáblás?

jvizkeleti · http://mandiner.blog.hu/ 2008.06.22. 22:36:14

Nagyon szeretem az ilyen cikkeket, amiben egyesül az érdekes tartalom, a szép képek és a hozzá illő zene. Köszönöm.

Őrnagy Őrnagy · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2008.06.23. 08:29:43

Valami olyasmi, jó vastag volt. Alapműnek számított.
Ennél nagyobb hatást már csak a Fizika kultúrtörténete című remekmű tett rám tudományos téren :DDDD

Joschka Fischer (törölt) 2008.06.23. 11:23:59

Őrnagy, mi Simonyi Károly könyvéből tanultuk a fizikát egy teljes éven keresztül :-)

irrelevant 2008.06.23. 13:34:01

Köszi a cikket, Ergé, az Ég és Föld c. könyv nekem is nagy kedvencem volt gyerekkoromban. A posztról egyébként A távoli Föld dalai c. opusz jutott eszembe Arthur C. Clarke-tól, annak is eléggé elgondolkodtató a vége. Olvastad?

Őrnagy Őrnagy · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2008.06.23. 13:39:20

Én igen.
Az az egyik kedvenc sci-fi regényem volt, nagyon jó valahogy az egész hangulata, újra el kéne olvasni, tuti más lenne x év után.

irrelevant 2008.06.23. 13:45:49

Ami még dob egyet a dolog hangulatán, az az, hogyha a regényt Mike Oldfield: Songs of distant Earth c. lemezét hallgatva olvasod. Oldfield zseniálisan eltalálta a regény hangulatát, nekem óriási élmény volt a két mű együtt.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2008.06.23. 13:48:36

Péter, csak hallottam róla, de még nem olvastam sajnos. Utánajárok :) Oldfield lemezét sem hallottam még.

irrelevant 2008.06.23. 13:56:29

Akkor tényleg ajánlom. Clarke könyve egy vékony kis kiadvány, pár száz forintért meg lehet szerezni az antikváriumokban :)

Őrnagy Őrnagy · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2008.06.23. 14:44:17

Ezt ki kell próbálnom, köszi a tippet Péter:))
Szerintem simán Végjáték szinten van a könyv, de ez már nagyon OFF:)

Egyszer valaki írhatna Ian M Banks-ról is egy postot.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2008.06.23. 19:52:19

Semmik vagyunk: ezt legjobban magának a Voyager-1-nek a "Pale blue dot" című képe (kb. halvány kék pötty) illusztrálja legjobban:

en.wikipedia.org/wiki/Pale_Blue_Dot

6,4 milliárd km-ről visszanézett, és lefotózta a Naprendszert.

ÁrPi 2008.06.24. 15:46:51

Ha egy bolygó, teszemazt egész véletlenül akár a Föld, éppen az északi féltekéjének nyári napfordulóján tartózkodik (valahol a napkörüli pályáján), az a helyzet(e) nem feltétlenül esik egybe az adott bolygó napkörüli (ellipszis)pályájának távol- illetve közelpontjával.

Az északi sarkponton (hüper-borea - az északi szél isten háta mögött) ugye félévig világos van félévig sötétség,
ámde igen-ritka hogy a világos periódus pontos közepén vagyunk a napkörüli ellipszispálya távolpontján.

Szóval ha mégis egybeesik akkor az szerintem nagyon ritka dolog!

A távoli Föld dalai-t viszont érdemes nekem is újraolvasnom, és Oldfield - ihletett!! :-) - zenéjével még úgysem olvastam.

smalladam 2008.06.24. 16:12:30

oldfieldről jutott eszembe: monda az valakinek valamit, hogy

tom disevelt and kid baltan: song of the second moon?

:)

Osthanes 2008.06.26. 14:57:07

Nagyon kellemes a cikk, de ez az aphélion-ügy nincs teljesen rendben. Ami az adott napon volt ugyanis, az a nyári napforduló. Ilyenkor a Nap és a Föld középpontját összekötő vezérsugár a Ráktérítőnél döfi a Föld felszínét, majd újból az Egyenlítő felé közelít. Ennek köszönhetően ilyenkor van az északi mérsékelt övben a leghosszabb nappal. Mindez pedig abból következik, hogy a Föld forgástengelye nem merőleges a pályasíkra, amit a talpas földgömbök is érzékeltetnek.
Az aphélion már más ügy, ez a Földpálya apszisvonalának (amely az ellipszis alakú pálya nagytengelye) azon pontja, mely távolabb van az egyik fókuszpontban elhelyezkedő Naptól. Ezen a ponton manapság történetesen tényleg nyáron halad át a Föld, de idén még július 4-ig várnunk kell rá, és nem is fogunk belőle sokat érzékelni.

en.wikipedia.org/wiki/Aphelion#Earth.27s_perihelion_and_aphelion
süti beállítások módosítása