Nem tudom, nemzeti karakterünk része-e, hogy honfitársaink többsége az utolsó napokban nyújtja be SZJA-bevallását. Nyilván köze van a dologhoz az ezeréves múltnak, Trianonnak és Kádár Jánosnak is, de ezeket az összefüggéseket nem látom át, nem is erről akarok írni, hanem az SZJA felajánlható morzsáiról. Mert ezek azok a napok, amikor még a legelvetemültebb politikafüggőknek sem a szabad demokraták jutnak eszébe elsőre az 1%-ról.

 Az egyházi századdal könnyebb a helyzet. Az ember vagy tartozik valamilyen felekezethez, vagy csak van egy ismerőse, aki érdekelt valami jó kis adómentes szektában új vallási kísérletben. Nyilván komoly hitéleti tevékenység folytat a Holisztikus Egy-Ház, és bizonyára izgalmas dolgok történnek az Ősmagyar Táltos Egyházban is, de ha nem érintette még meg Pörzse Sándor szirénhangja, valamirevaló reakciós marad a bevált felekezeténél, vállalva a sötét középkoriság bélyegét is.

 Az alapítványi százalék már többeknek okoz fejtörést. Ha nem kéri el a gyerek iskolája, óvodája, az ember tanácstalanul nézegetheti a rendelkező nyilatkozatot. Akinek végképp nincs ötlete, és nem az alapítvány-reklámok alapján szeretne dönteni, hanem erre is itt várja a választ, azok kedvéért álljon itt néhány személyes tipp.

 A politika szerelmesei nem is találhatnának megfelelőbbet a pártközeli alapítványoknál. Tiszta kezek, üvegzsebek. Valami azért azt súgja nekem, nem ezekhez fog a legtöbb felajánlás érkezni. (Pedig milyen érdekes is lenne, ha nemcsak az egyházak, hanem a pártok támogatottságát is így mérnénk.)

 A különféle egészségügyi alapítványok mellett a legnépszerűbbek az állatmenhelyeket működtető szervezetek. De nem minden állatnak jutott olyan szerencsés karma, hogy kutyusnak vagy cicusnak szülessen. Sajnos ezen a területen még igen erősek a faji előítéletek. És olykor bármelyik négy- vagy akárhánylábú barátunknak elkelne egy állatmentő Kudlik Júlia. De van, aki gondol az elveszett vagy utcára tett kedvencekre a kutya-cica univerzumon kívül is. Adóügyi cukiságunk: görénymentés és örökbeadás.
(Szja 1% - 2008-tól a görényeknek is adható. LOL)

 Az egészséges testi és szellemi fejlődés és a jó egészség legjobb barátja a rendszeres sportolás. Szinte minden sportszövetséghez tartozik valamilyen alapítvány. Támogathatjuk, hogy gyermekeinkből élsportolót neveljenek, akik majd felnőve sok örömet szerezzenek nekünk, miközben sörrel a kezünkben a tévé előtt punnyadunk.
De miért is tennénk, mikor vannak még nekünk való, sörözés közben űzhető sportok? Szponzoráljuk a Macsoszt, még nem késő elkezdeni sem, akár belőlünk is lehet megyekettes csocsóbajnok.

 Tudom, mindez nehéz döntés, tartsuk szem előtt: hiába a szépen hangzó célok, a legfontosabb a megbízhatóság. Mi garantálhatja, hogy adóforintjaink nem változnak át kurátorok feneke alatt gördülő fekete Audikká? Mi más, mint egy hiteles arc. Személyes ajánlatom: Stadler Józsi bácsi.