Gyurcsány Ferenc véget vethet a Kádár-korszaknak, mondta Tölgyessy Péter az Inforádió Arénájában. Igaz, nem egészen úgy, ahogyan azt ő megálmodta: Tölgyessy szerint Gyurcsány vezetésével az MSZP olyan mértékű vereséget szenvedhet a következő választásokon, ami az utódpárt végét, a teljes baloldali újrakezdést jelentené. A teljes összeomlás lehetősége tényleg benne van a levegőben. A reformokból egyelőre olyan sok jóság nem érezhető, azon kívül, hogy nagyon sokat beszélnek róla és napról napra változnak a reformelképzelések. Dolgozik a reformdüh, de ettől még kevesen lesznek boldogok a magasabb adó- és járulékkulcsoktól.
 2010-re érhet be három nagy és látványos sikertörténet is: a kormányzati negyed, a négyes metró és Pécs, mint Európa Kulturális Fővárosa. Külön örülhetnek a kormánypártok, hogy ezek az ügyek nem csak az országgyűlési, de az önkormányzati kampányban is központi szerepet játszhatnak.

 Ráadásul Gyurcsány kádárizmus-ellenes keresztesháborúja erősen álszent, hogynemondjam: szájmagyar. Előszeretettel mond olyanokat, mint "nincs ingyen ebéd", de ez a gyakorlatba átültetve már azt jelenti, hogy "hűséges inaktív szavazóinkon kívül másnak nincs ingyen ebéd". Védhető-e bármilyen igazságossági érvvel, hogy a diákok utazási kedvezménye 67%-ról 50%-ra csökkent, miközben a 65 év felettiek továbbra is teljesen ingyen utazhatnak?
 A 2008-as költségvetésből is kiderül, hogy a szocialisták bázisának 2002 óta folyamatos nyerő szériája ezúttal sem szakad meg: dinamikusan nőnek a nyugdíjak. 2006-ban a költségvetési kiadások 17,5%-a, 2007-ben 18,4%-a ment nyugdíjakra, jövőre már 19,7%-a fog. Eközben az oktatási kiadások (közoktatás és felsőoktatás) részesedése így alakul 2006-2008 viszonylatban: 11,7%, 11,2% és 10,9%. 2003-ban nominálértéken 1668 milliárdot költött az állam nyugdíjakra, 2008-ban 2869 milliárdot fog (2003-as értékre diszkontálva 2185 milliárd Ft-ot). A jövő évek óta szopóágon.