Jó egy éve nagyjából a következő felirat fogadott a szerkesztőségi kapualjban: "Vigyázat! Az utca egyik házát tolvajcigányok foglalták el, semmi sincs biztonságban, kérem a kaput minden napszakban zárni!" A lelkiismeretes miépes házmesterasszony tájékoztatta a lakóközösséget.
Valóban, pár házzal odébb új élet költözött az évek óta üresen & romosan álló, egyemeletes épületbe. Előbb a kaput feszítették fel az újhonfoglalók, majd később az ablakrácsokat, egyiket a másik után.
Mióta szerkesztőségileg átköltöztünk a nem túl távoli József körútra, jóval ritkábban láttam a hangulatos, az 1800-as éveket idéző, évek óta lelakatolt, megszállt házat. Aztán tegnap éjjel pont előtte parkoltunk, így megtudhattam, mekkorát haladt előre világvárosunk szűk egy év alatt. A házmester etnicista-rasszista közleménye a történelem szemétdombjára került és megvalósult az érintettek multikulturális tájékoztatása:
Nehezen tudnék szebb példát mondani a társadalmi felelősségvállalásra, mint az illegális lakásfoglalóknak szóló figyelmeztetést, hogy fokozott elővigyázatossággal tartózkodjanak a házban a fertőtlenítés miatt. A kétnyelvűség tovább fokozza a hatást, különösen a dear tenants!, azaz kedves lakók/bérlők! megszólítás melengeti a szívet.
