A magyar közszolgálati televíziózás ikonja, a Nap-kelte újabb dicsőséges fejezettel gazdagította közszolgálatiságról alkotott elképzeléseinket: a műsort készítő cég milliókat zsebelt be egy-egy interjú-alany meghívásáért a fővárosi közműcégektől (rebesgetik, hogy ez az út nem csak a Fő a város blokk esetében áll nyitva a médiamegjelenésre ácsingózó versenyzők előtt). A beszélgetéseket persze elfelejtették nagy (X)-szel jelölni, vagy legalább az elején elmondani, hogy "azért hívtuk meg ezt a jóembert, mert a pénztárnál befizette a megfelelő összeget". Ez az eljárás egy kereskedelmi csatornának sem válna dicsőségére, egy közszolgálati esetében (még ha sajátos módon kereskedelmiesített műsorsávról van is szó) pedig még kínosabb.

Amit nem lehet pénzért megvenni
A Hvg.hu írására Gyárfás Tamás a maga jól ismert stílusában válaszolt. A levél alapján megnyugodhatunk: minden nagyon is törvényesen és tisztességesen történt, s egyébként is, méltatlan támadás-sorozat indult a kitűnő műsor ellen, producerünk épp csak a rágalom-számlálót nem kapcsolta be.