A múlt heti 168 Órában még egy nagyívű elemzés a kormány száz napjáról. Didergős a summázat: mindenki utálja az Államférfit, ami nem is lenne baj, ha nem ólálkodna a kertek alatt a Fenevad és nem kellene egyszerre reformot csinálni, meg kiigazítani. Aranyos mondatok azért itt is akadnak:
"Nem számít, hogy (Gyurcsány) valójában nem hazudott (...) Ha ellenfele azt hirdeti a kampányban, hogy nem lehet mást tenni, megszorítások lesznek, én se tehetek majd egyebet, s így veszít, akkor minden alapja megvolna rá, hogy azt mondja: Gyurcsány hazugsággal nyert. De erről szó sincs. Arról van szó, hogy Orbán akkorákat hazudott, hogy már nem hittek neki - Gyurcsány meg másról beszélt."
Az vesse az első követ Debreczenire, aki előre megálmodta, hogy a közíró imádatának tárgya bevallja a hazugságot, a gazdaság tudatos tönkreböszmélését. De azóta néma csend: legutolsó hír Debreczeni Józsefről szeptember 17-én a hvg.hu-n: a szokásos maszatolás - az egész politikai elitrôl beszélt Gyurcsány Öszödön, bla-bla - rövidített változatán túl semmi különös. A portálon beharangozzák, hogy holnap jön az Elemzés.
 Aztán sehol semmi, hová tűnt Debreczeni? Szigorúan titkos harcállásponton magyarázza minden szembejövő, holtfáradt parancsőrtisztnek, hogy Orbán tehet mindenről? Éjszakánként rohamosztagos egyenruhában, símaszkban és sisakban a normális Magyarország és az európai értelemben vett modern köztársaság jegyében fasiszta-populista csürhét csépel? Vagy már neki is állt új könyvének, amelyben majd Szili Katalin vagy éppen Kiss Péter, esetleg Szekeres Imre kedvére tesz? Róluk is kiderül majd, mint Gyurcsányról, hogy ők bizony dzsentri-sarjadékok, ergo értenek a kormányzáshoz, nem úgy, mint a felcsúti sutyerák? (Aki írói túlzását véli felfedezni a sorokban, olvasgassa Az új miniszterelnök című hagiográfia konklúzióját: ott ugyanis Antall és Gyurcsány az ősök révén kerül egy nevezőre. Érdekes, hogy ez a finomkodó, DEMOS-sznobizmussal vegyített álpolitológiai faszság a származásosdira egyébként nagyon érzékeny megmondóemberek egyikénél sem verte ki a biztosítékot.)
Csupa-csupa kérdés tehát a Mágus jelenlegi lelkiállapotáról, töprengéseiről. Az persze fel sem merül bennünk, hogy a nyájas szerző magába roskad és úgy rájön: a Főböszme őtet is átkúrta. De nagyon. Az ő hite ennél erősebb, szerelme lángolóbb, számlatömbje követelőzőbb. Szegény, szegény Debreczeni.