Sírtunk már eleget – Magyarország 2011
2012. február 05. írta: Szelli

Sírtunk már eleget – Magyarország 2011

 A 2011 Magyarország 11 rendező személyes vallomása hazájáról 11 stílusban. 11 világ, 11 antológia egy évről, melyet nulla forintból készítettek barátok, kollégák – konferálta fel a szárnyai alatt leforgatott filmet Tarr Béla. A pályája csúcsán visszavonult rendező ügyet akart; nemzetközi figyelmet a magyar filmnek, odaszólni a kormány kultúrpolitikájának, kiállni a művészetért, az új támogatási rendszert és Andy Vajna esztétikai érzékét nyögő, nehéz helyzetben levő magyar alkotókért. A megváltás a 43. Filmszemlén azonban sajnos elmaradt.

  Tarr Béla kulcsszerephez jutott, ami a magyar filmet illeti. A torinói ló óta ugyan már nem míveli, de meg van róla a véleménye, melyet nem rest hangoztatni, és nem is ül a babérjain. Összefogást sürgetett, csinált egy „fapados” (sic!) filmszemlét, párbeszédet kezdeményezett, valamint tető alá hozta a 2011 Magyarország című szkeccsfilmet, melyet minden támogatás nélkül, „szeretettel és hittel, a filmhez való kötődéssel” készített el olyan rendezőkkel, mint Pálfi György, Mészáros Márta, Fliegauf Benedek, vagy éppen Török Ferenc. A cél pofonegyszerű: éretten reflektálni a jelen társadalmi problémáira, bemutatni milyen volt Magyarország 2011-ben. Csakhogy ez nem sikerült. A film néhány kivételtől eltekintve ötlettelen, humortalan, demagóg, néhol egészen értékelhetetlen, összességében pedig egy minden reménytől és jövőképtől megfosztott, fájdalmasan szomorú és élhetetlen ország képét mutatja.


VIII. kerület, lakcím nélküli

  Az alkotás Jeles András szkeccsével indult, melyben meggyötört arcú emberek különféle nyelveken mondják el, „gondolkodom, tehát vagyok”. Ebben a műfajban játszott Salamon András is, annyi különbséggel, hogy az ő képei színesben forogtak, és szereplői a Repülj, madár repülj című népdal szövegét mondják, szomorúan, néhol megkönnyezve, miközben a kockák alatt lágyan szól maga a dal. Geszti ugyan kimaradt, de ez a rész sajnos teljesen értelmetlenné tette a fekete-fehér nyitófilmet.

  Kocsis Ágnes már a Pál Adriennel megmutatta, hogy ért az emberi nyomorúsághoz, ezt azonban tudta tovább fokozni. Kisfilmje egy szerencsétlen sorsú hajléktalan nőről szólt, aki barátságot köt egy kutyával, ám végül közterületen alvásért bezárják, a kutyát pedig elviszi a sintér. Kissé didaktikus és nyíltan a néző szociális érzékenységével játszik, ezt az alkotást mégis szívesen levetíteném egy bizonyos másik Kocsisnak, mert működik. Ahogy kiválóan működik Török Ferenc és Pálfi György szösszenete is: előbbi visszatért a gyökereihez és a Moszkva térhez, utóbbi pedig egy üdítően vicces húzással csempészett egy kis humort a nyomorba.

  Török kisfilmje egy átlagos nap jeleneteit mutatja be a Moszkva téren dokumentumfilmszerű képsorokban, melyet a városvezetés 2011-ben Széll Kálmán térré nevezett át. A hangosbemondó tájékoztatja a lakosokat a változásról – lényegében ez az egyetlen dolog, ami 2011-hez köti az ikonikus teret, melynek színei és jelenetei akár a '80-as években is játszódhatnának. Miközben a kamera a zsibvásárt, a lepukkant épületeket, a villamosra várókat és a járókelőket pásztázza, felhangzik Orbán Viktor egyik sokadik forradalmi hevületű beszéde. Megfordítjuk Magyarország sorsát – mondja a miniszterelnök, miközben az olvadó mocsokban egy strandpapucsban álldogáló tag telefonál. Minden lézengő egy-egy újabb sztorit mesél el, végül a hangosbemondó újra ismerteti a tér névváltoztatásával járó tudnivalókat. A Moszkva tér örök, a kontraszt pedig telitalálat.

  A magyar filmtámogatási rendszer átalakításának egyetlen értékelhető kritikáját Pálfi György fogalmazta meg, aki összerántott egy látványos, pörgős, animált főcímet, hogy aztán ne mutasson semmit – hiszen pénz nélkül film sincs, sárcok! Slusszpoénnak pedig jött a hosszú stáblista, melyen sziporkáztak az alkotók; Brüll Adél művészeti vezetőtől kezdve Wass Alberten át a Kámaszútráig mindenki hozzátette a magáét, majd megköszönték a támogatást a Kityrákotty és a Futottak még Kft-knek, az inspirációt többek között Nyilas Mihálynak és Áts Ferencnek.

  Örömünk azonban nem tartott soká, a Magyarország 2011 humora ezzel ki is fulladt. Fliegauf Benedek darabját nem nevezném kifejezetten rossznak, inkább semmitmondónak. Olyan hatást keltett, mintha kiollózott volna pár használhatatlan jelenetet a Csak a szél című, Berlinale-nevezéses egészestés mozijából, mely a romagyilkosságokról szól: rövidfilmjében cigánygyerekek néznek hosszan a kamerába. Siroki László kisfilmjében Budapest és a falu hangjait cserélték fel, az ötlet rendben lett volna, a megvalósítás már kevésbé jött össze: a nagyváros kontra kis falu ordas klisén elhasalt a rendező, aki Budapestet teraszokon kávézgató napszemüveges lányokkal, dizájnerkirakatokkal és turistákkal, valamint hatalmas forgalommal jelenítette meg, szembeállítva a porban játszó cigánygyerekekkel és madárcsicsegéssel, tehénbőgéssel.

*

Kukába dobott csecsemő, konténerből kihalászott kecsketetem

  Forgács Péter a Műcsarnok melletti konténerből húz elő egy fagyott, kibelezett kecsketetemet, ám ha ez még nem lenne elég WTF, ide-oda lóbálja percekig és a szakállát simogatja, miközben a vászon bal oldalán feltűnik egy párbeszéd. Ha a párbeszéd vicces lenne, talán megbocsájthatnánk a tényt, hogy a szösszenetnek annyi köze van a Magyarország 2011 témakörhöz, mint Schmuck Andornak a fiatal választók megszólításához, de nem az. Az egész borzasztó kínosra sikeredett. Mészáros Márta még ennél is érthetetlenebb történetet mesél el egy nőről, aki egy erkélyen megszüli gyermekét, majd egy zacskóban kidobja a kukába, egy másik nőről, aki megmenti és es harmadikról, aki mindezt végignézi, majd ellopja a babát. Kérdés, hogy a rendezőnő a gyermekvállalás nehézségeit akarta bemutatni, vagy esetleg a csecsemő maga az országot jelképezi, ez esetben pedig az első nő lenne Gyurcsány Ferenc, a második Bajnai Gordon, a harmadik pedig Orbán Viktor? Nem, nem értjük.

  Szabó Simon filmje egy híd alatt orálisan közösülő párral indít és egy kilincsen hagyott turhával végződik: a két esemény között fogamzásgátlási és egzisztenciális problémák ütik fel a fejüket. A barátnőjét lekurvázó, majd leköcsögöző férfi az egyetlen kiutat a külföldi luxushajós munkában látja, de persze arról is kiderül, hogy egy hatalmas átverés.


Ordítani kell

  A rendezők sorát a 90 éves Jancsó Miklós zárta. A rövidfilm a direktor stílusát énekli meg: film a filmben, melyen a lakótelepi környezetben, a szikrázó napsütésben szemétdomb mellett táncol egy fiatal lány. Miki bácsitól indul, majd hozzá is érkezik meg, a végén pedig az odaeszkábált síneken elszáll a kamera a semmibe. Az egész nagyon működik esztétikailag, a kontraszt csodaszép, ám mikor az öreg mester válaszol a táncosnő kérdésére, „Mit forgatunk?” – az az egész film összegzésévé válik: „Itt nem forgatni kell. Itt ordítani kell”


A dolog lényege

  A filmetűdök megszületését az őket rendező alkotók tehetetlenségérzése szülte, „hogy mi minden nem készülhetett el az elmúlt évben”. Itt szeretném feltenni a kérdést: miért nem éltek a páratlan lehetőséggel és mutattak bármiféle irányt, kiutat? Ennyire nem volt mondanivalójuk? A pénzhiány problémájára egyedül Pálfi volt képes ötletes választ adni, 2011-es magyarországi események közül pedig Kocsis és Török tudott kiemelni egyet-egyet. A rendezők kezdeményezése egy nagyszerű, pozitív dologgá is válhatott volna. Megmutathatta volna, hogy a magyar film élt, él és élni fog, elnyűhetetlen, mint Tarr Béla fekete bőrkabátja, hogy igenis támogatni kell, és méltó a nemzetközi hírnévre (a film utazik a Berlinaléra is). Viszont félő, hogy amennyiben ez minden, amit ki lehetett hozni a Magyarország 2011-témából, akkor filmiparunk is a Malév sorsára juthat, vagy csupán érdeklődés hiányában elmarad.

  Talán nem fair összehasonlítani a Magyarország 2011-et a hasonló szerkezettel, egy helyszín köré felépülő, egy-egy várost különböző személyes történetekkel elmesélő Párizs, szeretlek!, vagy New York, szeretlek! című filmekkel. A koncepció lényegében ugyanaz: sok rendező, sok kisfilm, sok íz és benyomás, egy helyszín. Itt azonban egészen más cél motiválta az alkotókat, ám kérdés, hogy a pénzhiány miért indukálja egyből otthonunk lenézését, szarnak, élhetetlennek való bemutatását? Nem Magyarország az ellenség, nem ellene kell közösen fellépni. A filmben remény leghalványabb szikrája sem csillant meg a képeken, vagy akár a személyes történetekben, az összüzenet pofonegyszerű: menekülj, fuss amíg bírsz, és ne nézz vissza.

  Fáj, amikor ilyen képsorokat látok a hazámról egy abban a filmben, amely éppen az összefogást hirdeti. Fáj, hogy mindig valami ellen kell kiállni, sosem valami mellett.

  Sírtunk már eleget – mondta bevezetőjében az Ezüst Medve-díjas direktor. Nagyon drukkoltam Tarrnak, reménykedtem, hogy 2011-ből kiindulva előre nézhetünk; hogy rendezőink hitet tanúsítanak a kultúra mellett, mely felett nem győzedelmeskedhet a gazdasági válság vagy a politika, hiszen kis pénzből is lehet nagyot alkotni. „Itt nem forgatni kell. Itt ordítani kell.” – szóltak Jancsó Miklós szájából a film záró mondatai. Mélységesen egyetértek: szopatás a híd alatt, kukába dobott csecsemő és sírva megénekelt népdalok – ha Magyarország valóban ennyi lenne, én is ordítanék.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr164066422

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Magyarország 2011 - 43. "magán" Filmszemle 2012.02.08. 12:39:17

maltert keverjél, ne a kultúráról beszéljél, amúgy nem mond hülyeséget, de ezt már az általános iskolás is tudja, mondjuk a szemétevő jancsónak más a kultúrája, mint nekünk, kik a hagyományos értelemben vett kulturális értéket tekintjük érdekes módon ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fülöpke 2012.02.05. 16:17:24

@Di622: Szívesen végigküzdeném magamat én is az opusz-füzéren. Azért beleférhetett volna egy "Magyarország, én így is szeretlek" koncepciójú etüdöcske is. Vagy mégsem? Vajh', miért van az, hogy minannyiójuknak ugyanazok a klisék jutnak eszébe akár filmtémát keresnek, akár protestálni akarnak? Ez lenne olyan modern?

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2012.02.05. 16:27:44

Egy filmrendező rendezőként ne ordítson, hanem forgasson. Ő úgy ordít. Vagy ha nem forgat, hanem ordít, akkor teljesen mellékes, hogy egyébiránt rendező.

Alfőmérnök 2012.02.05. 16:52:39

Má megint össze-vissza beszélsz, Bélus.

tevevanegypupu 2012.02.05. 17:00:05

En meg demagog vagyok mert rohejesnek tartom, hogy azok forgatnak filmet nyomorrol meg bunozesrol akik a kozelebe sem jartak soha, nem is maradnak ott csak felhasznaljak. Es egyebkent is eppen Tarr Belara nem biztos, hogy e tagykorban rabiznek akar szaz forintot, ahogy Jancso Miklosra is nagyon nagy kar volt. Sehol nincsenek Huszarik vagy Sara Sandor mellett. Peldaul.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2012.02.05. 17:08:57

tarrt le kell csukni a picsába, öt évre.

Di622 · http://www.microglobe.co.uk/nissin-di622-digital-flash-for-canon-eos-ttl-ii-camera-p-5535.html 2012.02.05. 17:28:30

Izé most akkor látta valaki a filmet amiről a duma folyik?
Mert azt látom hogy a hőbörgés már megy.
Tökre olyan mint amikor Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísértésére c. film készült.

Az egyház nem is látta de szíve szerint be is tiltotta volna. Nehogy már így járjunk.
Emlékszem egyszer be akarta mutatni a magyar televízió is de a katolikus egyház "kérésére" elálltak a bemutatástól. Na akkor kivettem a kölcsönzőből és megnéztem és nem értettem hogy mit pörgött ezen az egyház hiszen semmi botrányos dolog nincs benne.

Di622 · http://www.microglobe.co.uk/nissin-di622-digital-flash-for-canon-eos-ttl-ii-camera-p-5535.html 2012.02.05. 17:30:54

Na meg is találtam a forrást.
www.mozinet.hu/index.nof?o=0&nyelvid=1&k1=1&k2=43&filmid=1471

Martin Scorsese bátor ember. 1988-ban elkészítette a Krisztus utolsó megkísértését, amelynek hatására a katolikus egyház épphogy eretneknek nem nyilvánította, világszerte tiltakozott pápa, püspök, pap. A filmet magyar csatorna is műsorra tűzte, de a magyar egyház tiltakozására végül nem vetítette le.

Bell & Sebastian 2012.02.05. 17:38:47

Különböző szintű filmest 28 helyen képeznek Magyarországon. Küszöbön áll egy éhséglázadás. Amerika, segíts!

fülöpke 2012.02.05. 18:41:26

@Di622: Senki nem recenziót írt a filmről, csak a benyomásairól a létrejött összmű kapcsán, no meg egy (le)írásról, amelynek elkövetője pedig látta az opust. Mi a probléma?

Ja, és nem "tökre olyan". :-)

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2012.02.05. 18:55:13

szubkulturális kollektív pszichózis, megfelelési kényszer, elvárt kulturkampf, az érem és az árok egyik, és csak az egyik oldala.

egyébként eszembe jutott smalladam kolléga eszményi magyar filmterve:

„CÍM MINDEGY Egy nyolcadik kerületi bérlakásban valaki megdugja Gryllus Dorkát, mikor feltűnik a színen Kapa és Pepe, akik nekiállnak káromkodni. Ekkor megérkezik a külföldről igazolt öreg és híres színész, aki nem csinál semmit, de mindegy is, mert máris egy menő belvárosi klubban vagyunk, ahol Nagy Ervin felszippantja a kokaint az asztalról, amiért Szabó Simon lefejeli őt. Ónodi Eszternek ez nem tetszik, mert ő már amúgy is öregnek érzi magát az ilyen helyekhez, ezért Pindroch Csabával elutaznak egy vidéki wellness-kastélyba, ahol különféle bonyodalmak várnak rájuk, például eltűnik egy táska, egy kisgyerek, és egy római kincs. A nyugdíjas rendőrből lett öreg parkőr, Kovács Lajos azonban megoldja a rejtélyt, és visszaszerzi a kisgyerekbe rejtett római kincset. Sőt közben fiának, a sármos recepciósnak, Csányi Sándornak is talál párt, a hotelben nyaraló unatkozó tévéshow-sztár, Oroszlán Szonja képében, aki idegesítő depressziós főnöke, Kern András miatt utazott el. A kincset valójában a közeli strandbüfé tulajdonosa, Rudolf Péter lopta el cimboráival, a drogos üzletember, Nagy Ervin megbízásából, mert az tartozott a budapesti éjszaka királyának, László Zsoltnak, akinél hiába próbált közbejárni Ervin főnöke, a befolyásos, de jó hírnevét féltő üzletember, Gesztesi Károly. Kovács Lajos úgy találja meg a kincset, hogy követi Kapát és Pepét, akik a strandbüfénél annyira berúgnak, hogy két ott italozó részeget, Bajor Imrét és Forgács Gábort asztalostul feldöntenek, és a falról leeső régi munkásmozgalmi kép mögül előbukkan a kincs. A végén a kastélyszállóban nagy mulatság lesz, ahol minden szál elvarródik a Presser Pici és Tátrai Tibusz alkotta szalonzenekar szaxofon és gitárszólamaira, miközben az emeleti hallban Rudolf Péter Hegyi Barbara helyett véletlenül megdugja Gryllus Dorkát.”

mandiner.hu/cikk/20100618_pitchek_magyar_filmekhez

Almaleves · http://almaleves.blog.hu 2012.02.05. 19:32:31

még ennyi se
Magyarország csak egy hiú ábránd.
amit mindenki máshogy álmodik
nekik és még sok milliónak eléggé rémálomszerű
nem tehetnek róla

Pelso.. 2012.02.05. 21:01:34

Gyorsan össze kell dobni valami hurráoptimista agitprop filmet. Epizódoknál csak a pénz és tehetség több, rajta.

Bell & Sebastian 2012.02.05. 21:02:45

@rajcsányi.gellért (ergé): Az a helyzet, teuton háeszével kiegészítve teljesen kerek. Idézet ugyanonnan:

Lefordítom magyarra.
A négymilliárdos filmtámogatási törvényen ülő és jólzáródó genetikai tömb nem tud értékelhető ötleteket kitalálni, ezért leforgat zavaros foszlányokat, véletlenszerűen egymásra dobálja és hogy érdekes legyen, összefacsarja az idősíkokat.

Akik nem értik, azok a hülyék. Ezt a külföldi fesztiválokon egymást közt meg is állapítják, konyakozás közben. Sor kerül a
jóízű szokványos nácizásra, meg hogy mennyire bejött az általuk kitalált jobbikos képmutató bábjáték.
Ezen kuncognak egy kiadósat; - de azért közben egymást is lenézik és utálják.

odabas 2012.02.05. 21:30:55

Ez már a végjáték. A magyar film szintje egy kicsit a magyar focié alatt van. Mindkettőben azonos, hogy a kommunisták szerették. Meg Dunaújvárost meg Kazincbarcikát. Mikor Kőszegen jártam, akkor jöttem rá, hogy azok a dolgok mentek fossá, amiket az elvtársak szerettek.
Úgyhogy most az alapjaitól kell felépíteni őket.

Remélem, már nem sokáig kapnak pénzt ezek a libsi sírósok (vagy sírásók?). Jancsó filmjei teljesen értékelhetetlenek, egy olasz ismerősöm (tűrhető magyartudással) a Mátyás királyos moziból tíz perc után fordult ki. Ezek a filmet csak pénzkitalicskázásra használták. Még a "világhíres" Üvegtigris is csak újszülötteknek vicces, már 50 éve ezekből a poénokból élnek.

El tudom képzelni a nevezett film hangulatát, valószínűleg a máglyahalál egy picit kellemesebb lehet. Ők így látják ezt az országot, egy csepp szeretet sincs bennük iránta. Ha már nem ontja a lóvét, akkor pusztuljon, majd kiköltözünk Berlinbe. Egy jó van benne: már fogy a levegőjük. Hajrá Fidesz, így tovább!

marko11 2012.02.05. 22:47:38

@rajcsányi.gellért (ergé):
Ez jó, ill. szomorú! Jól jellemzi a rendszerváltás után készült magyar filmek többségét.
Azért készült néhány fontos, jó fil is. Pl.
Bulvár (Sára Júlia, 2010)
Édes Emma, drága Böbe (Szabó István, 1992)
Egyetleneim (Nemes Gyula, 2005)
Félálom (Rózsa János, 1991)
Felhő a Gangesz felett (Dettre Gábor, 2002)
Hoppá (Maár Gyula, 1992)
Nem vagyok a barátod (Pálfi György, 2009)
Off Hollywood (Hajdu Szabolcs, 2007)
Rengeteg (Fliegauf Benedek, 2003)
Roncsfilm (Szomjas György, 1992)
Sátántangó (Tarr Béla, 1994)
Szezon (Török Ferenc, 2004)
Szép napok (Mundruczó Kornél, 2002)

Pasolini 2012.02.05. 23:19:18

Már bocsánat , arról nem hallottunk hogy belépti díj ? Az a film amire a publikum nem vált jegyet , azt minek kellett leforgatni ? Aki ebből nem tanul , annak kár minden szó . Hollywoodban ha megbukott egy rendező alkotása , azaz nem hozza a beletolt pénzeszközt , az egy bukott ember nemde-bár ? De nálunk mint egy hit bizomány , van köteles rész , adott névhez adott a produktum , garantálni kell a sikert . Már bocsánat a bukásról nem tetszettek hallani ? Hajdan a hetvenes években ott voltam egy sikeres szobrászművész szigligeti nyaralójában egy bulin , s hallottam a művész úr megnyilatkozását , " összecsapok valamit , s egy évre nincs gond a megélhetéssel " , egy világ dőlt össze bennem . Ihlet , magasztos gondolat , egy nagy büdös ló..szt , megélhetési produktum a művészet . Kedves alkotók , ébresztő kéne valamit alkotni amiért a T. publikum fizetni méltóztatik , aztán ha befolyt a lé a pénztárba azt kéretik leosztani . Ha Hollywood figyeli a befektetett lóvé fialását , akkor itt mikor lesz már ébresztő, hogy nem Aczél et. szorongatja a bugyellárist ?

2012.02.05. 23:46:37

Béla bá alkoholista?

sisszi 2012.02.06. 09:14:08

a leírtak alapján tényleg hiányzanak a "miniszter félrelép" féle részek.
www.youtube.com/watch?v=xQsCCsk1NA4
lazulna ez a depis hangulat. sőt, a Tarr-Vajna összeborulás is megtörténne. ilyen apróságokon múlik...

Kandeláber 2012.02.06. 11:06:53

"Kilincsen hagyott turha".
Nagyjából ennyi lehet az értéke ennek a lila ködös baromságnak.
Tarr Amerikában éhenhalt volna, de itt Aczélék még neki is adtak pénzt '90 előtt az elmebeteg, senki által nem nézett vízióira.
Tarr tipikusan az az ember, akinek semmi és senki nem jó, mindig beleharapott a fenékbe, amely enni adott neki.
Ha nem volt jó a szocializmus, és a kapitalizmus sem jó, költözzön a Holdra.

sisszi 2012.02.06. 12:38:08

de különben le a kalappal a stratégia előtt, hogy Vajna lett a magyar filmguru: ki lett húzva az nyugat ellenes, "nem leszünk gyarmat" kulturkampf harcosok méregfoga azzal, hogy egy csontig hálivúdi szellemiség fogja megújítani a magyar filmet. a "gonosz piac" megeszi a kultúrát hangokat a pragmatikus piacorientált amerikai filmszemlélet fogja megnyugtatni....!?:) akik pedig pontosan a politikai elnyomás miatt hangoskodnak, hirtelen észreveszik hogy a berögzült elitista rendszert kéne hogy támogassák, a piaccal szemben (?). jó húzás volt. most már csak szorgalmasan kell venni a jegyeket a filmekre és eldönteni hogy milyen irányba mennek a dolgok. milyen döntéseket hoz Vajna és csapata. spanok kapnak-e támogatást. kap-e a mivelmárcsináltam20filmetkapjaktámogatást. kap-e egy szimbolikus téma pénzt, ami szarul van megcsinálva és amire kötelezően elviszik az iskolásokat, hogy legyen nézőszám. kap-e a menjünkmárnyaralnigörögbe és kamuból forgassunk le egy vígjátékot...stb.

sisszi 2012.02.06. 13:10:47

@sisszi: és nem utolsó sorban a Magyar nemzeti filmalap-ot átnevezném InterCom zrt-re. csak a tisztánlátás végett :D

fülöpke 2012.02.06. 15:13:20

@sisszi: :D Kicsit áthallásos a ComInter(n)-re. Ki mire büszke, ugye. Mindenesetre kinek mi nem ciki.

debreceni.blog 2012.02.06. 17:43:38

A magyar kultúra gödörben

Ficsku Pál Gödröző

„Előbb a Klubrádió, aztán az Új Színház, előbb Parti Nagy tiltatja le a rádióban a műveit, majd Závada Pali, a Trafó is botrányos, most meg a Gödör. Közben meg már az általános iskolában tananyag lesz az „igazságos fülkeforradalom”.”

www.vagy.hu/tartalom/cikk/1616_ficsku_pal_a_magyar_kultura_godorben

Carlos> · http://banana-daiquiri.blog.hu 2012.02.06. 19:50:36

Ez a szkeccs-film sajnos tényleg nagyon gyengére sikerült, a céljával pedig épp ellentétesen hat. És ezt kimagyarázni sem lehet, nem a pénz hiányzott ahhoz, hogy megszülessen valami.

De amikor a kritika szerzője jön ezekkel a haza-féltő nemzeti okosságokkal, meg akarva védeni e rendezőktől a magyarságot, akkor szívesen felrúgnám.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.02.06. 21:21:31

@Carlos>:

Kimerült az érvkészlet? Maradt a fenyegetőzés és az erőszak? A gyűlölet kóros állapot, láthatóan le is rongyol benneteket:-[

ü
bbjnick

evil overlord (törölt) 2012.02.06. 22:13:42

@bbjnick: Mégis mit vár egy olyan stricitől, aki Iljicsről nevezte el a nickjét? (Akit egyébként anno a beszari Kádárék hagyták az országban flangálni, ahelyett hogy az Andrássy 60. alatt agyonverték volna egy rozsdás vascsővel.)

Carlos> · http://banana-daiquiri.blog.hu 2012.02.06. 23:42:45

@bbjnick: becsúszik néha, ritkán, pardon. Próbálgatom elég kitartóan érvkészlettel, de néha feladom.

tewton 2012.02.07. 01:05:51

oda az állami csöcs, ordít a csecsemő, jaj

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.02.07. 05:56:43

@evil overlord:

Ja, hogy ez a @Carlos> arról a Carlosról kapta a nevét! Gondolta a fene!:-D

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.02.07. 06:00:03

@Carlos>:

A reményhal megutol jára:-)

ü
bbjnick

tevevanegypupu 2012.02.07. 08:29:33

@evil overlord:

Az amerikaiak fizettek Kadareknak, hogy egy darabig itt lehessen nalunk Caros. Tudja, ahogy a zsido nagytokesek Hitlernek.(-:

tevevanegypupu 2012.02.07. 08:51:32

@prof...de nem dr felebarát:

Meg Sztalin..meg az egesz vilag azzal, hogy nem engedtek be a zsidokat sehova. Amerikaba sem. Akkor legalabbis.

tevevanegypupu 2012.02.07. 09:35:36

@prof...de nem dr felebarát:
Lehet persze tagadni barmit, tortenelmet, tenyeket, koncentracios taborokat, gyuloletet, de minek? Csak visszaelni nem lehet a tortenelemmel, az eddig meg mindig megbosszulta magat.

Piacbarát 2012.02.07. 09:37:23

@tevevanegypupu: kinek a történelméről beszélünk?...a győzteséről, vagy a veszteséről...az egyházéról?

tevevanegypupu 2012.02.07. 10:07:30

@prof...de nem dr felebarát:

Mindegyik volt vesztes es gyoztes, hàla es koszonet a tortenelemnek es benne az embereknek. Orok gyoztes nem letezik, orok vesztes sem, bar ez utobbi altalaban tovabb szokott tartani.

Tarasz Bulba 2012.02.07. 11:56:03

Úgy látszik, Orbán Viktor kellett ahhoz, hogy a magyar rendezők végre a magyar valóságon kezdjenek el legalább gondolkodni... Mondjuk ha az eredmény kimerül abban, amit a cikkíró ír, akkor az elég szomorú. De az elmúlt évtizedek magyar filmjei javarészt köldöknézős szenvelgésekben merült ki, amelyik igazán jól megragadták volna a mai magyar valóságot, alig akadt. Nekem ebből a szempontból Hajdu Szabolcs Fehér tenyere tetszett - bár kétségtelen tény, hogy a termésnek csak egy töredékét láttam.
Én is megkérdem: interneten megnézhető a film?

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.02.07. 13:16:35

Fáj, amikor ilyen képsorokat látok a hazámról egy OLYAN filmben, amely éppen az összefogást hirdeti

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.02.07. 13:29:24

az összüzenet pofonegyszerű: menekülj, fuss amíg bírsz, és ne nézz vissza."

nem ez az összüzenet, és illetve ezért: szeretlek Budapest kisfilm csak akkor lehet, ha ők vannak kormányon, Magyarország lejáratása nekik szempont lenne?

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.02.07. 13:46:20

@Carlos>: még a félmeleg rózsa flores is találkozott carlosszal, a kis komcsika, ezért voltak 2x-esen is olyan jóba brádyval.

szóval tényleg agyon kellett volna verni carloszt

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.02.07. 13:47:34

@evil overlord: @tesz-vesz: márha igaz, ami rózsa flores filmjében van, hogy találkozott vele

evil overlord (törölt) 2012.02.07. 14:31:01

@bbjnick: Bizonyára nem Juan Carlosról.

@tevevanegypupu: Tévedés, hitelt vettek fel, amiből a többek között testvéri szoci/arab terroristákat/szabadságharcosokat finanszíroztak.
Miért fizettek volna az amik a strici bújtatásáért? A megöléséért talán fizettek volna (a franciák biztosan).

tevevanegypupu 2012.02.07. 15:12:15

@evil overlord:

Mindenesetre erre az idoszakra nem szabad emlekezni mikor meg Arafat is maszkalt hozzank es a mostani demokratak az o kezet szorongattak es talan Carlosszal uzsonnaztak szep nyari delutanokon.

Alfőmérnök 2012.02.07. 23:42:41

Török Ferenc:
„Gyurcsány tönkretette az országot című... most a Grunwalsky tönkretette a filmszakmát és mi újra építjük...nem tudok erre mit mondani, ez egyszerűen olyan szintű leegyszerűsítés...”
vimeo.com/36239356

Igen, leegyszerűsítés: nem Grunwalsky a felelős,, hanem Grunwalsky ÉS Medgyessy.
A bűncselekmény, ami miatt nyomozásnak kellett volna indulnia, hűtlen kezelés a neve.
Orbánék és Vajnáék nagyvonalúak voltak.
süti beállítások módosítása