Titánok bukása
2010. november 06. írta: szamárfül/pável

Titánok bukása

Évszázad-trilógia 1.
[Fall of giants]
ford. Bihari György, Sóvágó Katalin
Gabo, 2010.

  Nem, Follett korántsem a világ legnagyobb írója, még az élbolyban sincs helye, max. a legtöbb papírt az ő könyveihez gyártották le, de azt el kell ismerni, remek szakmunkás. Igazi profilja az eposzi hömpölygésű nagypróza.

 Van a nagyregényeknek valami gravitáviós mezője, ami beszippant (posztmodern vonósugár). Ha Follett ugyenezen sztorikat átlagos terjedelmű regényekben írná meg (mert meg lehetne húzni), úgy vélem, eltűnne a közepes ponyvaírók tengerében. Egyszerűen nem tudok más okot, miért ragadok bele mindig az évszázadokat, de minimum nemzedékek életét lefedő világába. Egyéni stílusa nemigen van, egyszerűen csak jól esztergált munkadarab, ami kikerül a keze alól. Vagy más képpel: ecset helyett nagy pemzlivel felvitt Festy-körképek az ő historikus (nem történelmi, de a történelemmel szoros testközeliségben játszódó) regényei, valahogy körbezár és nem ereszt. Nem szívesen teszed le, csak ha már elgémberedett a nyakad. (Néha meglepődve utánaszámolsz, csak egy fél kötete felett annyi időt eltöltesz, hogy abból 2-3 másik regény elolvasására is futná.) Ezt éreztem már a középkori Angliában veszkölődő „templomosainál” is, és ebben csak megerősített a közelmúltat magába sűrítő Évszázad-trilógia első része.

Fall of Giants (United States)

  Most különösen nagy fába vágta a fejszét Follett mester, hiába hívják a történészek rövid évszázadnak (értve ezalatt: 1914-1990), az 1900-as évek a legek évszázada lett... A legvéresebb, a legsűrűbb, ha tetszik. Ezt csapta három darabba, mérte ki három kötetbe, s a történeszekhez hasonlóan nem mereng el a hosszú, boldog századelőnél, mindjárt az első világháborút megelőző, utolsó békeévekkel kezdi, majd hosszan elidőz (mint egy veszett őz) a nagy háborúnál, különösen annak utolsó éveiben (a bolsevikoknál) és a békekötéssel zárja az ezredik oldal előtt éppen befejeződő első kötetet.

  Természetszerűleg sok történelmi eseményt átugrik, vagy csak utal rá, pl. nem visz el minket Szarajevóba, de ezt jól is teszi, úgyanyúgy éljük át a borzongató híreket, mint ahogyan a kor legtöbb embere teszi: újságból, hírekből, vagy másoktól halljuk, az utca emberének kommentárjaival. Meg hírszerzők elemzéseiből, mégiscsak egy regény, kellenek izgalmasabb, bennfentesebb jelenetek is: nem egy hősünk titkosszolgaként is szolgálja hazáját. Egyaránt sokat lehetünk az angol arisztokraták, bányászok, szobalányok, az amerikai gengszterek és a nagypolitika (Washington), az orosz forradalmárok és a porosz tisztek világában. Földrajzilag éppen akkora utat jár be, amitől még nem kell daedelont szednünk: ez zömmel Wales, London, a német-francia határ, az USA keleti partja, Pétervár és Szibéria.

Egy kis kóstoló Sommes mellől: 


Az árok
(Sommes, 1916)

  Portréban a legnagyobb Follett, alakjait sokáig nem felejted el, igazából nem is leírja őket, hanem beszélteti, a regény tulajdonképpen egy meg nem álló forgószínpad. Az elsőre túl soknak tűnő főszereplőnek megvan az a hátránya, hogy olykor évekre szem elől veszítjük őket, és amikor visszatérnek, már egészen mások, mint amilyennek megismertük őket korábban... Szóval nem érdemes beléjük szeretni, vagy ilyesmi.

  Kedvencem nem volt, legszimpatikusabb talán a talpraesett Billy, a bányászkölyök, aki aztán frontkatona lesz, eljut Szibériába, ahol újra összetalálkozik egy másik wales-i főszereplőnkkel, saját grófjával, aki rútul becsapta Billy nővérét... (igen, tessenek arra gondolni). Kettejük nagy összecsapása elég rossz helyzetben találja Billy-t: a statáriális katonai bíróság elnöke maga Fitz gróf, ám Billy a börtönből főnikszként tér majd meg, a talpra álló munkáspárt élharcosa lesz (nagy hagyomány ez a családjukban), míg Fitz csillagának fénye egyre gyengébben világít, úgy pislákol, mint a neon egy rossz horrorban. Billy nővére is remek karriert fut be, a vidéki szobalány Londonba kerül, de nem az utcára... De nem spoilerezek, mert életük ringlispilje a regény maga.

Sturz de Titanen (Germany)

  Közben eszembe jutott a talán legérdekesebb alak: Maud, az arisztokrata szüfrazsett, a női jogok élharcosa, aki szerelméért kivárja a világháborút is. Mivel Follett nem használ akkora statisztériát, mint teszem azt Tolsztoj a Háború és Békében, talán hogy minél többen figyelemmel követhessék a regényfolyamot, a rendelkezésére álló relatíve (a regény terjedelméhez képest) kis számú szereplőgárda állandó összetalálkozása a frontvonalon, vagy egyéb világpolitikai színtereken, hát bizony elég vicces tud lenni néha. Ennyire nem kicsi a világ, de muszáj összehoznia őket Follettnek, hogy legyen ismerősünk az adott színhelyen, máskülönben kiket beszéltetne? Ne feledjük, a regény zöme párbeszéd, ami jó hír az olvasónak: a majd' ezer oldal mindjárt nem olyan mély betűtenger, hamarabb átgázolhatunk rajta, mint gondolnánk.

La Caida De Los Gigantes

  Történelmi tévedésre nem vadásztam, nem ellenőriztem le pl. Lenin hazaútjának állomásait, ha akadna is eltérés a valóságtól, nem is számítana: Follett - helyes - ars poetikája szerint a valószerűség számít, nem a tényszerűség. Éppen elég, ha valami úgy is megtörténhetett, ahogy megírja - „mert a költészet inkább az általánosat, a történelem pedig az egyedi eseteket mondja el”.  

  A század történelmét ismerve happy end nincs, de cserébe kárpótolhat az a másik valószínűség, hogy előbb jön ki a harmadik kötet, mint hogy lesz új metrónk.

Giganternes Fald


P.s.
Elkerülhetetlen, hogy egy ekkora ívű történetben ne figyeljünk oda a magyar vonatkozásokra, pláne hogy a kötet igazi főszereplője az első világháború, benne a Monarchiával - s valóban: szerepel benne magyar politikus neve (Tisza István), és egyéb vonatkozásban is megemlítik Magyarországot mint helyszínt. Egyik szereplőnk, egy ifjú német arisztokrata pl. itt veszíti el (félig) szüzességét egy vidéki német fräuleintól, stb. De beszéljenek inkább az idézetek:

„-Viszont Tisza tiltakozik. Tisza István Magyarország miniszterelnöke, de az osztrák császár alattvalója volt. - az ő változata Szerbia diplomáciai bekerítése. (...) A magyar miniszterelnökön kívül, akinek nincs nagy súlya, úgy tűnik, senki nem elővigyázatos.”
(203-206. o.)

„Ethel feltett olyan váratlan kérdéseket is, amelyekre nem tudott válaszolni, mint például, „Ki uralkodott Magyarországon az osztrákok előtt?” Ez hiányozni fog, mélázott Fitz bánatosan.”
(233.)

„-A legutolsó őrület a csárdás. Ez egy magyar paraszttánc. Talán megtaníthatnám önnek.
-Gondolod, hogy ebből nem lesz diplomáciai incidens? - kérdezte Fitz.”

(263.)

„-Tizenhat éves koromban voltam Roberték kastélyában Magyarországon. Volt ott egy szobalány, Gréta, aki nagyon... temperamentumos volt.  Nem közösültünk, de szereztünk némi tapasztalatot.”

(324.)



A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr892422899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.11.06. 11:27:47

nagyon helyes h élteti Tisza szellemét.

a posztíró is találkozhatna már egy fräuleinnel - ezek a részek nagyon gyerekesek

egy nik a sok közül 2010.11.06. 12:17:53

Ken Follett HELYETT

ajánlom figyelembe EWA SONNETet

neccharisnyás útonálló (törölt) 2010.11.06. 13:24:29

Most már muszáj lesz ránéznem erre a Follett-re (ha másnem, hogy okkal kritizálhassam) Nagyon szeretem a múlt századelővel szöszmötölő írókat.

betyár (törölt) 2010.11.06. 13:42:15

No én Szamárfül hatására tegnap megvettem az első részt, ötezer volt:(. Gondoltam, ne legyen már olyan sznob, nézzük Follettet, hátha egy új Hemingway, bár nekem ő is túl bőbeszédű.

Szóval belekezdtem. Bányász és arisztokrata, szobalány és gróf úr Rosamund Pilcher stílusában. Inkább akkor ajánlanám a témában Lawrence Lady Chatterlyét.

Hogy kevés szereplőt használ? Hát így is annyit, hogy maga a szerző is szükségesnek látja a regény előtt egy családfákkal összekapcsolt szereplőlista közlését, ki honnan kinek a kicsodája, mely társadalmi rétegből, mily foglalkozással, világnézettel vagy hobbival rendelkezik.

Mindennek ellenére lehet, hogy remek regény, de mit tud vajon ahhoz, hogy 15 000 Ft-ba kerül?

Vallja be Pável, hogy a kiadó/terjesztő fizet magának!:)))

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.11.06. 13:45:36

Follett azért rettenetesen kártékony, mert félművelt vagy egészen műveletlen emberek elolvassák a könyveit, és azt gondolják: magabiztos tudást szereztek egy korszakról. Sok emberrel találkoztam, akik középkor-szakértőkké lettek a Katedrális elolvasásával.
Én ilyen hosszú dolgokat ilyen gyanús szerzőktől nem olvasok. Elolvastam viszont a Modigliani-botrány című könyvét, ez nagyon tanulságos, valóságos tablója a XX. század értelmiségi téveszméinek . Meg persze a Tű a szénakazalban, 17 évesen a Rakéta Regényújságban pornográf irodalom helyett jó volt, ha jól emlékszem.

betyár (törölt) 2010.11.06. 13:46:51

@Elpet:
A filmet látta? Az is jó volt.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.11.06. 13:51:24

@betyár:

Múltkor láttam a végét a TV-ben, de akkor már a nő lőtte Donald Sutherlandet.

neccharisnyás útonálló (törölt) 2010.11.06. 13:53:05

@betyár:
A terjedelmes műveknél (Nyomorultak, Háború és béke, Elátkozott királyok, Észak és Dél) bizony van szereplő dögivel. De ha a Lady Chatterley-hez hasonlítod a stílusát, inkább lemondok róla. Még egy olyan stilizált lótaknyot, mint az!

@Elpet:
Klaniczay Gábor, Umberto Eco után felüdülés a kalandos ponyva.

tewton 2010.11.06. 14:04:06

@betyár:
múltkor líralantban 12oo ft-ért egyben lehetett kapni pruszt-trilógiát akciósan, 3 kötet védőborításban. a follett-trilógia 15.ooo-es árából akkor o,o5213 bébi-akváriumot vagy pontosan 12 és fél pruszt-trilógiát, vagyis 37-38 kötet pruszt-prózát lehetne venni.

ennyi pénzért inkább vett volna pynchont vagy lawrence norfolkot. sokkal jobb ár-érték-arány.

tewton 2010.11.06. 14:05:20

@Elpet:
ez a tű a kazalban az, aminek a végén egy világítótoronynál ér véget a sztori?

betyár (törölt) 2010.11.06. 14:14:44

@neccharisnyás útonálló:

Hát azért Eco sincs messze a ponyvától, nagy szemfényvesztő az öregúr:))

@tewton:

Ja, egy szigeten játszódik végig, van benne világítótorony is. Náci kém, aki mégis ember, ha szerelmes és elgyengül, na ezért hal meg. Tanulság: egy náci férfi soha ne gyengüljön el a szerelmes nőtől, mert az bizony lelövi:)

betyár (törölt) 2010.11.06. 14:18:42

@tewton:

No egyrészt hittem murcinak, másrészt csak egyet vettem:). Viszont Mann Kiválasztottját 400-ért, Spiró Ikszekjét 600-ért vettem meg. Na és Follett mellett ott volt Váncsa szakácskönyve 4000-ért. Szóval ahhoz képest jól választottam.:))

neccharisnyás útonálló (törölt) 2010.11.06. 14:24:24

@betyár: De olyan jól elszórakozik az ember, míg a cirkalmas mondatait kibogozza. Rózsa neve meg egész pofás volt.

tewton 2010.11.06. 14:32:33

@betyár:
Eco ... :)
ha egyszerre olvassa a fukóingát meg az édesvíz kiadó akkoriban kiadott könyveit, akkor azok a hülye eco-féle didaktikus párbeszédek csak zavarni fogják .)

betyár (törölt) 2010.11.06. 14:40:06

@tewton:

A Rinocérosznak néhány éve nekifutottam, de nem olvastam végig. Azt mondja érdemes? Az legalább pénzbe nem kerülne, mert már megvettem:)

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.11.06. 14:41:41

A XX. század első felének Angliájáról - Európájáról, ha valaki olvasni akar, inkább Somerset Maugham-ot ajánlanám, ő benne is élt abban a világban, és nem is nehéz szöveg.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.11.06. 14:43:29

Betyár úr, én nem mondtam, h meg kell venni :)

Leskelődő 2010.11.06. 14:46:39

@betyár: Hi-hi, levonom a következtetést: a Follett olvasók között telepatikus kapcsolat van, ami abból látszik, hogy egy ma megjelent poszt hatására tegnap megveszik a legújabb könyvét :)

Eco tényleg ügyes ember, az az érzésem, az Occam borotvájának divatja nagyrészt neki köszönhető. Biztos csurrant-cseppent neki valami a gyártótól :)

betyár (törölt) 2010.11.06. 14:46:54

@neccharisnyás útonálló:

Kétségtelenül, ha olvassa az ember, az a benyomása, hogy olvasott is valamit, és ez elégedettséggel tölti el:)) Profinak tartom, mert átgondolt, bonyolult, mégis hibátlan a témavezetése. Amikor először olvastam a foucault-t ez nyűgözött le: az átgondoltság, precízség. Ha elolvassa a "Hogyan írjunk szakdolgozatot?", abban ő maga árulja el, hogy technika kérdése az egész. De nekem, miután én meglehetősen rendszertelen vagyok, mégis figyelemre méltó technika.

betyár (törölt) 2010.11.06. 14:51:05

@Leskelődő:

Mint házi szerző, én már hamarabb látom a leendő posztokat:)

Biztos, hogy nagy biznisz vagyon itten Econak, ami az elkurvulásából is látszik: néhány éve a neve alatt jelent meg a Rútság története" című, egyébként szép album. Aztán mikor levettem róla otthon a celofánt, akkor derült ki, hogy nem ő írta a szöveget. Az ő nevével adták el, belenézni meg a celofánborítás miatt nem tudott.

betyár (törölt) 2010.11.06. 14:52:02

@Pável:

a Barbi-reklámban sem mondják, hogy meg kell venni:))

egy nik a sok közül 2010.11.06. 14:54:14

@betyár:
a kiválasztottat hol, mikor? új kiadás?

betyár (törölt) 2010.11.06. 14:58:19

@egy nik a sok közül:

antikváriumban, a múzeum krt-on. OK(olcsó könyvtár). De volt ottan más kiadásban is. Ha bemegy, és nincs meg, amit keres, kis szerencsével ráveheti az eladót, hogy értesítse, ha bejön egy.

tewton 2010.11.06. 15:09:03

@betyár:
Igen! de a lempriere-lexikon is jó. (sőt, a google books-on az igazit is megtalalhatja jo esellyel, 17oo-akarhanybol). no az minden eco-t überel.

bár a vadkan még nekem is olvasatlan, külföldiül vettem meg, aztán hirtelen találtam más ponyvoid meg nemintellektüell szerzőket, és azóta pihen.

amugy meg, ha ilyen 2o. szd elejei nyugati dolgokat olvasnanak, ajanlom az eredetieket, nem a mostani skanzen-remakékat. itt van pl. (tényleg véletlenszerűen) upton sinclair. az angoloknak egy egész kisgenerációjuk volt a 2o-3ö-4o-es években.

egy nik a sok közül 2010.11.06. 15:57:14

@betyár:
a törvényt sikerült megszereznem egy éve keménykötésben, grafikákkal díszített kiadásban

egy ezrest elkértek érte az igaz

vagy lehet ezeken a helyeken alkudni?

egy nik a sok közül 2010.11.06. 15:58:40

amúgy ez a ken folett

olyan mint koelhó?

tewton 2010.11.06. 16:18:13

@egy nik a sok közül:
juj.
ez azér' egy merész kérdés

egy nik a sok közül 2010.11.06. 16:54:39

@tewton: ugyan miért? ponyva-ponyva. vagy nem?

neccharisnyás útonálló (törölt) 2010.11.06. 16:54:58

@betyár: Én azon nevettem, mikor olvastam jó tanácsait az olvasáshoz. Mármint hogy az első 100 oldalt érdemes egyben letudni, hogy az ember megszokja a dinamikát, a stílust, illetve a cselekmény is elkezdődjön végre. Erre már magamtól is rájöttem rég, de az ő könyveinél ez hatványozottan igaz. Olyan brutál unalmas az első 100 oldal, lassú, hosszúak a mondatok, semmi nem történik, csak írja le rendületlenül azt a rohadt unalmas, kopár, teljesen kihalt puszta tájat. Erre, a 101-iken megszólal az addig magányosan kószáló szereplő. Szemét egy író, mit ne mondjak.

tewton 2010.11.06. 17:04:57

@egy nik a sok közül:
de, csak a follé nem fog életviteli ezótanácsokat adni.

betyár (törölt) 2010.11.06. 17:14:29

@egy nik a sok közül:

hát a pecsánál szombatonként biztos. Antikváriusnál még nem próbáltam. Bár miért épp ott ne lehetne?:))

betyár (törölt) 2010.11.06. 17:16:41

@egy nik a sok közül:

nem, ő annak akar látszani, ami. koelló úgy csinál, mintha magvas irodalmat művelne.

betyár (törölt) 2010.11.06. 17:20:05

@neccharisnyás útonálló:

persze, hogy szemét:). Azt akarja, hogy maga különleges intellektusnak érezze magát, ha képes végig olvasni. Végülis jutalmazza az olvasóját:). Ha olvasta a fukó-ingát, keresse meg azt a részt benne, ahol a könyvkiadó üzletpolitikájáról ír: na ő is valami hasonlót csinál az olvasóival:)

egy nik a sok közül 2010.11.06. 17:27:18

@tewton:

pedig gót bdsm-ből pl. adhatna :D
a katedrális sexrészét eccer elolvastatták velem. mivel nem ihletett meg így kezembe nyomták az emánuelt - az inspirálóbb volt

tewton 2010.11.06. 17:54:13

@egy nik a sok közül:
nekem ez kimaradt, katedrálisostul, emmanüelléstől. efféléből ajánlom de sadét meg restif-et (für die risiken u. nebenwirkungen kérdezze liberálisát, libertinusát, libertáriusát)

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2010.11.06. 18:09:54

én kíváncsiságból belekezdtem a Katedrálisba, de pocsék stílussal van megírva - nem tudom persze, mennyi veszett a fordításon, jó ez a pemzli-hasonlat. Ha már nagyívű történelmi eposzokról beszélünk, akkor mélyebb, alaposabb, ugyanakkor szórakoztatóbb és izgalmasabb Mika Waltari. Több ezer oldalas regényfolyamait le se tudtam tenni. És a Mikaelben hosszan foglalkozik a 16. századi Magyarországgal, vannak magyar szereplői és helyszínei is.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.11.06. 18:40:54

@rajcsányi.gellért (ergé):

Waltarinak a detektívtörténetei is jók, két Palmu felügyelőset is olvastam, tudom ajánlani a műfaj kedvelőinek.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.11.06. 18:55:40

@Elpet: szerintem egészen műveletlen emberek nem olvasnak se ilyet, se mást se nagyon

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.11.06. 18:57:22

@betyár: ha szerelmes és elgyengül, na ezért hal meg"

én nem így emlékszem rá

Roltii 2010.11.07. 17:47:06

én viszont rajongok Follett könyveiért, élmény olvasni őket. Nem hiszem, hogy ettől érettebb vagy műveltebb lennék, egyszerűen csak szórakozás/kikapcsolódás.
Nekem a kedvencem tőle a Vadmacskák, és asszem majd minden könyvét olvastam (legalább 1x).
A titánok bukása baromi jó könyv volt, első szavától az utolsóig érdekes, már várom a másodikat:D

Bell & Sebastian 2010.11.08. 18:00:13

@Pável:
A hivatalos változat szerint akkor éppen egy rádzwilli kunyhóban, gyertyafénynél körmölte kiáltványát.
A Nagy Októberit meg simán lekéste, de volt papírja róla, hogy márpedig ő a főnök. Egy kis lövöldözés után úgy is lett.

Aki volt kisdobos, ezt mind tudja. :)

Sebastian Knight 2010.11.09. 15:58:58

@tewton:

A Tű sivár ugyan, de cserébe legalább unalmas.

Viszont. Ráleltem antikban egy Utas és holdvilág-ra, nagyon jó könyv, de iszonyúan deprimáló. Nyomasztóbb mint Az őrület hegyei.

bz249 2010.11.09. 17:40:38

@tewton: nem az 1970-es foci vb negyeddontojenel er veget. :)

tewton 2010.11.09. 19:19:41

@Sebastian Knight:
hmmm. én nagyon belelkesültem egyszer 2 éve, hogy biztos jó írónak is a szerbantal, és egybe lenyomtam az utast és az ulpius-házat, meg a pendragonyokat is. valamelyikből volt is egy rádiójáték. nekem csalódás volt. nyomasztó, entellektüell, annyira-nem-jó. csírájában ott érzem nádast, imrekertészt és másokat. mondjuk annyira nem talán gagyi, mint szomorydezső. elég alacsonyra áraztam be magamban, mondjuk 0.7 GGreene-re :)

szubjektiv 2010.11.09. 20:35:24

@Sebastian Knight:
A tű a szénakazalban se ne unalmas, se nem sivár.
Utas és holdvilág nem egy könnyed olvasmány, de hogy deprimáló lenne? Nem hiszem.
Nem vagyunk egyformák:)

Ken Follettnek szórakoztatóak a nagy lélegzetű munkái, nem hinném, hogy bármi mást kellene bennük keresni.
Egyszerű mesék felnőtteknek, különösebb tanulság nélkül.

@Elpet: Szakértő? Hát rájöttek, hogy a középkor koszos volt, fertőzésekkel teli és veszélyes... Jah meg sokáig tartottak az építkezések, és fúrták egymást a hatalmasok.:)

Sebastian Knight 2010.11.09. 21:53:08

@tewton:
A Pendragon-legenda olyan, mint egy rosszul előadott fárasztó vicc.
Az Ulpius-ház az Utasban van.
Imrekertészt hallottam rádióban, felolvasásszerűen előadva a Sorstalanságot meg még valamelyik művét, elég volt hozzá, hogy tudjam, felejtős. Az Utas szerintem sokkal jobb.
Entellektüell - igen, és ez torzítja a művet néhol, itt-ott előbújuk belőle egy gunyoros stílus, mintha az alkotó nem lett volna elég fegyelmezett regényíráshoz. Annyira-nem-jó - igazat adok, valahogy nincs elég jól megszerkesztve, egyenetlen, túl nagy váltásokkal. A lélektani elemzés viszont végig nagyon ott van, ez a legnagyobb erőssége.

tewton 2010.11.09. 23:15:35

@Sebastian Knight:
lol. ezek szerint az egesz osszefolyt mar nekem :)
nekem tul sok volt az entellektuel szenvelges benne, kicsit olyan erzesem volt, mintha valamert thomasmann akart volna lenni. es amikor a realista prozaba alomszeru-szurralis izek ekelodnek, akkor vegleg elmegy tole a kedvem. nekem az mar a dallasban se jott be, masok meg prozaban sokkal jobban es korrektebbul csinaljak meg ugyanazt. de most kedvet csinalt az ujraolvasashoz. a pendragony vontatott volt, es farasztoan szellemeskedo (pedig nagy alterkultkonyv, egy rezandrast vagy Javier Varnüszt el se tudnek képzelni nélküle).

Alfőmérnök 2010.11.09. 23:38:07

@tewton: Szvsz Az utas és holdvilágot középiskolás korban kell olvasni, max huszonévesen. Nekem 18-19 éves koromban ütött.

Sebastian Knight 2010.11.10. 00:43:57

@tewton:
Na de most Krízis és karnevál jön szerintem, múltkor érdekesen írt Bélabácsiról. ;)

tewton 2010.11.10. 01:22:13

@Sebastian Knight:
én-e? :)
mondjuk ez a bbjnick gyerek olyan érdekeseket tud mondani hamvasról, hogy csak nézek. nézem, nézem a hamvast, de nyomát se látom benne annak a sok okosságnak, amit bbjnick belelát. jól el kéne lopni bbjnick hamvas-olvasónaplóit, aztán kirakni a netre!

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.11.10. 07:03:27

@tewton:
tudja, hamvas sok okosat összeolvasott, és ezek az okosságok váltak az ő tolvajszövegeiben okosság kadáverekké, amikből a szellem dögleve szivárog. maga és én a döglevet érzékeljük. bbjnick az eredeti okosságok fényét. valahogy úgy, mintha valaki a székletben is az eredeti minőséget érzékelné. ez elképesztő adomány. ez olyan, mint belőve nyújorkot vámosrusszói menyország dzsungelként látni.

más. maga szerintem elolvasta az utast, aztán az impresszumot, ottan meg azt látta, kiadta: az ulpius ház kiadó.

Alfőmérnök 2010.11.10. 07:40:16

@Grift: Még az Usher ház is belekeveredhetett...

betyár (törölt) 2010.11.10. 11:09:45

@tewton:

Az utas és holdvilág nyifegés és nyafogás:)

betyár (törölt) 2010.11.10. 11:15:35

@Pável:

B@sszus murci, a 250. oldalnál tartok, de ilyen szart még nem olvastam. Ezt nem fogom magának megbocsátani...vagy pengessen nekem is a júdáspénzből!

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.11.10. 12:24:51

ha mán így szóba kerültek a kötelezően tetszeni illik dolgok, hogy vannak az esti kornéllal?

Sebastian Knight 2010.11.10. 12:25:38

@tewton:
Néztem a honlapján, elég zavaros katyvasznak tűnik. :(
Valóban tudott ógörögül, szanszkritül, kínaiul?

@Grift:
Eszerint csak stílusában különb Poppernél?
P. a Belső utak könyve-ben Az ész trónfosztására pozitívan hivatkozott.

Alfőmérnök 2010.11.10. 13:13:14

@Sebastian Knight: Nehogymá Popperrel keverjük Hamvast! (Még jó, h P Lukácsra hivatkozik, mivel tanítványa.)
A Karnevál meg nem tolvajszöveg. Néha kissé öncélú, de szerintem simán üti Joyce-ot. Meg Nádast is. ;)

Esti kornél nyifegés-nyafogás, pöttyöskönyv, Utas és holdvilág nem az.

Alfőmérnök 2010.11.10. 13:50:55

@Sebastian Knight: Ja, és ne higgyen a tewtonoknak, meg Grifteknek. Itt egy tűrhető írás a Karneválról.
filozofia.ektf.hu/anyagok/2007/thiel%20katalin.doc

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.11.10. 14:31:50

@Alfőmérnök:
mind a kettő nyafogás. meg az iskola a határon is, hogy tágítsuk a kört. :))

betyár (törölt) 2010.11.10. 15:32:17

@Grift:
és visszatértünk Musilhez:)

Sebastian Knight 2010.11.10. 18:52:28

@Grift: Magvető kiadó lesz az.
Az Ulpius-ház kiadó kínálatából ez lehet a kedvence:

www.ulpiushaz.hu/newsite/index.php/magyar-szerzk/39-magyar-szerzk-regenyei/208-baecher-ivan-ujlipocia

Nádason kívül ki nem nyafogás akkor?

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.11.10. 19:08:28

@Sebastian Knight:
nagy kérdés! mondjuk, sinka.

a béher meg a teve kedvence :)

Sebastian Knight 2010.11.10. 20:13:09

@Grift:
Az mr1kossuth pont egy éve ilyentájt adta le a Fekete bojtár vallomásai-t.

tewton 2010.11.10. 21:47:33

@Grift:
ebben a hullalében igaza van, a hasonlatai tökéletesek, és bbjnicknek tényleg valamiféle kegyelmi ajándéka lehet ebben a dologban.

@Sebastian Knight:
az ógörög, szanszkrit, kínai tipikus rajongói kamu. a görögöt még elhiszem neki, bölcsészként a bölcsésznek. de az összes többi esetében _szerintem_ max. német v francia fordításból (kommentárokkal), esetleg monográfiákból dolgozott. bár ez csak egy bölcsészgyanú, de szerintem realista hozzáállás.

én esti kornélt lájkolom. teszteltem, fiume felé tényleg olyan a vonatút :) igen, tudom, ha kosztolányi ma élne, ő is a reakci-mandinert olvasná, és idővel szerzővé avanszírozna. de olvastak már szomorydezsőt????? kosztolányi az európaiértelembenvett, de azért mégis gój humánum. egyesek innen jobban is értékelhetnék ezért :) és utasholdvilág túlírt egzisztencialista entellektüel nyüszögés. ha sarokba szorítanak, akkor még a gólyakalifát is jobbnak nevezném nála. sőt, a halálfiait vagy az elsodort falut is!

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.11.10. 21:55:41

@tewton:
nem tudom, verset rég olvastam, ritkán is írok olyat. az ondrok gödrével megszenvedtem, tán csak oravecz szenvedett vele többet, és úgy érzem nem is sikerült igazán. nehéz a líra után a regény bőleve. szétesik, lényegtelenségek terjengve, lényeg elázva. olyan semmilyen. de lehet, hogy nem voltam ráhangolva.

betyár (törölt) 2010.11.11. 06:45:36

@tewton:

A Néro, a véres költő - Az Esti jó, de ez tényleg:)

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.11.11. 06:53:46

@tewton: gój humánum? hát igen, szép az. csak én utálom a humánumot, meg a humanistákat. :)

Sebastian Knight 2010.11.13. 01:25:40

@tewton:
"én esti kornélt lájkolom. teszteltem, fiume felé tényleg olyan a vonatút :) igen, tudom, ha kosztolányi ma élne, ő is a reakci-mandinert olvasná, és idővel szerzővé avanszírozna. de olvastak már szomorydezsőt????? kosztolányi az európaiértelembenvett, de azért mégis gój humánum. egyesek innen jobban is értékelhetnék ezért"

Árnyékot vet mindezekre egy sajnálatos körülmény: K. a bécsi ateista szakállasbácsi követője volt.

Estikornélból egy részt olvastam, elég is volt belőle annyi.

tewton 2010.11.13. 12:36:10

@Sebastian Knight:
az álomfejtő szakállasbácsira gondol? ezt én a hülyeségei és gyarlóságai közé sorolom (mint kommünkori meg az azutáni bénaságait).

ettől függetlenül szerintem (és az irodalomtörténet szerint is) a nero pl. tényleg nagyon jó, a tárcanovellái is, az édesanna is, még az aranysárkány is. a versei is.

tewton 2010.11.13. 17:12:22

@Sebastian Knight:
önkényesen és szubjektiven :)
egyszer véletlenül mindent elolvastam tőle, ami magyarul kijött. szerintem jó szerző, és nem is rossz (a gyengébb munkáival se), és nem akar többet, mint szórakoztató prózát írni. szerintem etalonnak elég jó, kb. mint a víz a ph-rendszerhez.

Sebastian Knight 2010.11.13. 17:35:25

@tewton:
Eddig csak egyszer találkoztam vele, de pozitív kontextusban. Most már kíváncsi vagyok rá.
Azt is jó lenne tudni, hogy Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? Remélem jobb fordítás ez, mint az előző.

tewton 2010.11.13. 18:59:25

@Sebastian Knight:
Greene Babitsnak pl. bejött, A hatalom és a dicsőség c. regényével. de a The end of the (an?) affair is nagyon jó. meg van egy csomó krimi-kaland-mittudommi regénye. pl. a Brighton Rock.

Fordítások? :) ne higyjen nekik, ma már az eredetieket is le lehet tölteni :)

betyár (törölt) 2010.11.13. 19:09:41

@tewton:

Tudják, honnan merítette a témáit? Szoros kapcsolatban volt mindenféle titkosszolgálatokkal.

Sebastian Knight 2010.11.13. 19:16:23

@tewton:
Bizony, de kinyomtatva saláta, és patront nem lehet letölteni. Monitoron meg majd akkor olvasok, ha passzív világításúak lesznek. :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.11.13. 19:17:31

@tewton:

Nekem is bejön:-D

Greene olyasmi, mint Maugham. Olyan erős emberismerete és stílus-, ill. formaérzéke van, hogy bármit is ír, nem tud hibázni.

ü
bbjnick

betyár (törölt) 2010.11.13. 19:17:44

A wiki ezt írja róla:
"Hatottak rá Ford Madox Ford, Henry James, Joseph Conrad, François Mauriac, Evelyn Waugh, Marcel Proust, G. K. Chesterton"

ez @bbjnick-nek is tetszeni fog:)

betyár (törölt) 2010.11.13. 19:20:40

@bbjnick:

nem tudtam, hogy itt van:) szóval green is szerette Ch-t.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.11.13. 19:37:33

@betyár:

François Mauriac, Evelyn Waugh, G. K. Chesterton --- ők katolikus írók voltak; nem csak felekezeti értelemben, hanem alkotói "programjuk" (bár ez így elég bénán hangzik:-D) szerint is.

Greene is katolikus volt. Nem csak felekezeti értelemben:-) (Persze, ettől még lehetne csapnivaló író. De nem az:-))

ü
bbjnick

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.11.13. 19:44:48

katolikus írót azért jó olvasni, mint amiért katkó nőt khm..szeretni.
mindkét esetben jót tesz az aktusnak a szorongás, a bűntudat, és a bujaság vágyásának feszültsége.
:)

tewton 2010.11.13. 22:59:50

@Sebastian Knight:
a legjobb, ha az ember valami másért külföldön tartózkodik, ahol az antikvárokban olcsón lehet salátává olvasott paperback könyveket kapni.

de ha egy a4-esre 4 oldalt nyomtat, akkor egy sniccer és egy iratklipsz (vagy mi), vagy ipari tűzőgép már egészen kezes formátumot eredményez. szakirodalomra ideális :)

tewton 2010.11.13. 23:01:50

@Grift:
juj. magának bűntudata van, ha katolikus írót olvas? mit olvastattak magával gyerekkorában, a talmudot vagy netán kálvin institúcióját? :)

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.11.14. 07:03:25

@tewton:
persze hogy pontatlan voltam, szóval az író esetében arra aktusra gondoltam, mikor a szerző szerez. :)

egyébként talmudot hát. így aztán sokáig visszafelé olvastam bármit is.

Tehetetlen Dodó 2010.11.14. 17:38:16

@Grift: Milyen irányban olvassák a kínaiak a talmudot vajon?

tewton 2010.11.14. 19:28:11

@Tehetetlen Dodó:
kínaiak nem olvassák, hanem legyártják ötödannyiért :)
süti beállítások módosítása