Tovább folyik a flamand oroszlán és a vallon kakas harca a nem létező országban. Megnyugtató iránymutatást küldött szét a belga nagykövetségeknek a brüsszeli külügyminisztérium: ha megkérdezik tőlük, hogy szétválik-e az ország, azt kell felelniük: „Nem”.
Négy hónap telt el a parlamenti választások óta, és Belgiumban még mindig nem sikerült kormányt alakítaniuk a pártoknak. A több évtizedes forgatókönyvnek megfelelően a flamand pártok még több autonómiát szeretnének, míg a vallon-francia politikai erők az egységes Belgium pártján állnak. A belga médiában és a közvéleményben egyre inkább erősödik az a felfogás, hogy most már jobb lenne, ha szétválna a két országrész.
Karel de Gucht ügyvezető külügyminiszter azért mutatott irányt a nagykövetségeknek, hogy megnyugtassák a külföldi partnereket. „A flamand és a frankofon lakosok békésen együtt tudtak élni a történelem során” – szól a feljegyzés. A megnyugtatónak szánt szövegben ennek ellenére azt is olvashatjuk: „Százhetvenhét év együttélés után, bár a flamand és a vallon közösségek politikai ambíciói megnőttek, még mindig fontos számukra, hogy elkerüljék az erőszak bármely formáját”. Vasárnap egy flamand kistelepülésen egyébként belga zászlókat égettek a nacionalisták.
Belgiumban hatmillió flamand, négymillió vallon, több százezer harmadik világból érkezett bevándorló és több tízezer uniós hivatalnok, alkalmazott él együtt egyre kevesebb egyetértésben. A regionális parlamentektől a kábeltársaságokon és a cserkészmozgalmon át a galambreptető szövetségig minden szervezet meg van kettőzve a flamand és a vallon régiókra. Arra a kérdésre, hogy mikor alakul meg az új kormány, de Gucht külügyminiszter csak annyit mondott: „Amikor eljön az ideje.”