A Három Királyfi Három Királylány Mozgalom által a Házasság Hetén rendezett családkonferencia egyik meghívott vendége Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, professzor emeritus volt. Előadásának legfontosabb üzenete az volt, hogy senki nem ússza meg azt, hogy előbb vagy utóbb választ adjon arra a kérdésre: mi végre van a világon? Interjúnk családról és önismeretről, küldetésről és rendeltetésről, konzumkultúráról és az élet törvényéről, nemi identitásról és devianciáról, boldogságprogramról és hitről.

„Beszéljünk az élet törvényéről...

Az élet törvénye minden vallás és filozófia szerint ugyanaz. Eszerint jó az, ami az életet támogatja, védi, oltalmazza, továbbviszi. Az élet továbbviteléhez kapcsolódóan pedig úgy szól: mindenki kapott egy nemet és ahhoz egy rendeltetést. A nő képes kihordani a gyermeket, testéből táplálni, a családalapításban pedig érzelmileg tápot adni. A nő tehát azért kapott ösztrogént és erősebb jobb agyféltekét, hogy a családi élet érzelmi oldalát biztosítsa. Ezzel szemben a férfinak a bal agyféltekéje az erősebb: tesztoszteront kapott a küzdelemre, a fajfenntartásra, a család védelmére. A nő és a férfi tehát olyanok, mint zárban a kulcs, mint jing és jang, azaz komplementer, egymást kiegészítő entitások.

De ha mindebből kihagyjuk a spirituális illetve a vallási vonalat, és az egészet evolúciós biológiai és pszichológiai nézőpontból közelítjük meg, akkor is ugyanoda jutunk: az embernek rendeltetése van. A férfi és a nő evolúciós rendeltetése az, hogy használják szerveiket, mégpedig arra, hogy utódokat teremtsenek. Világos, mint a nap. Nincs miről vitázni.

És mi van, ha ez valaki számára nem ilyen világos, mi van a deviánssal?

A természet nagyon színes, érdekes: elcsúszások, keveredések vannak. De ez jól van így. A »de vio« azt jelenti, hogy »más úton lenni«. A természet is néha csinál más utakat, tehát a normától való eltérés is rendben van. Van, aki a rendeltetést tagadja, és azt mondja: én ezt nem akarom. Jól van, legyen. De attól még létezik a norma! Mégpedig az a norma, ami általános és nem az, ami deviáns, ami szélsőséges. Ahogy említettem, ma egy határsértés van, a norma kiszélesedett. A normába ma már olyan is befér, ami egyébként nem az.”

Antal-Ferencz Ildikó interjúját Család.mandiner oldalunkon olvashatják.