Keletre, magyar! − Ablonczy Balázs turanizmus-kötetéről
2016. december 16. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Keletre, magyar! − Ablonczy Balázs turanizmus-kötetéről

turan.jpg

Egyáltalán nem új keletű a keleti nyitás és annak megideologizálása a magyar közéletben: a turanizmus eszméje két évszázada foglalkoztatja a hon nagyobb és kisebb elméit. Ablonczy Balázs most kötetet szentelt a turanizmus kutatásának.

Keletre, magyar! címmel jelent meg Ablonczy Balázs történész, az ELTE BTK oktatójának és az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársának új kötete a Jaffa kiadónál. Szerinte a magyar turanizmus jellegzetesen magyar és teljességgel elhallgatott eszmeáramlat − aminek pedig két évszázados története van. A 19. és 20. század nagy magyar utazói, valamint magyar diplomaták és üzletemberek építették a kapcsolatokat Európa keleti és Ázsia nyugati végeivel; s a két világháború között erős értelmiségi tábor csoportosult a turanizmus eszméje körül. A 2. világháború cezúrája és a kommunizmus cenzúrája persze ezt a kapcsolati és eszmerendszert is felszámolta. A rendszerváltás után viszont újraéledt a turanizmus − vagy ami belőle megmaradt.

keletre_magyar.jpg

Ablonczy könyve ezt a történetet dolgozza fel a szerző ismert stílusában: könnyed, szellemes, anekdotázó modorban dolgozza fel a történelmi tényanyagot. A könyvből megismerhetjük Zempléni Árpád banktisztviselő és a Nyugattól, az árja népektől való elfordulást hirdető turanista költőt; a kacifántos módon egy mongol-tatár őstörténeti művet a magyar közvéleménybe emelő ilosvai Ilosvay György táblabírót; valamint a Turáni Társaság motorjának számító monoklis úriembert és grafomán fantasztát, Paikert Alajos mezőgazdasági muzeológust.

A kötet kiemelten foglalkozik a történet szempontjából központi jelentőségű Turáni Társaság 1910 novemberi megalakulásával, az első évek aranykorával, majd a két háború közötti ezüstkorral. A társaság körül olyan személyiségek tömörültek, ki hangsúlyosabban, ki lazábban, mint Vámbéry Ármin, Széchenyi Béla, Lóczy Lajos, valamint Teleki Pál, Tisza István, Apponyi Albert és Károlyi Mihály (sic!). A turanizmus eszméje megragadott nagypolitikusokat, tudós főket és aktivista kisembereket is. A Turáni Társaság és a mellette, körülötte létrejövő más kezdeményezések és tevékenységek számba vétele adja a könyv gerincét, amiből kirajzolódik egy ismertnek hitt korszak elfeledett eszmei és politikai áramlata.

A két háború között az új lehetőségek, új körülmények − és új frusztrációk − közepette sokan sokféleképpen kezdték értelmezni a turanizmust. Vannak, akik idegenkedni kezdtek tőle, mások az antiszemitizmussal vegyes fajelméleteiket próbálták megtámasztani a turáni gondolatokkal. Bonyolult volt a népi mozgalom viszonya is a turanizmussal: inkább Észak-Európa és a Balkán népei felé fordultak, mintsem a Közel-Kelet és a közép-ázsiai sztyeppék világa irányába. A 2. világháború előestéjén és a háborús években persze jó magyar szokás szerint megindult a valódi széthúzás: egymással vetélkedő turanista mozgalmak támadták a vetélytársakat különböző indokokból.

Ablonczy Balázs könyvében részletesen bemutatja, a felszíni csatazaj mellett hogyan is zajlott a mozgalom élete, mit csináltak, mit alkottak a hétköznapokban. Megismerhetjük a turanisták nemzetközi mozgolódásait, és azt, hogy miként is fogadták a magyar turanistákat azok a népek és képviselőik, akiket egyáltalán meg akartak szólítani a magyar testvérek, az észtektől a japánokig.

A világháború vége brutálisan megrázta a turáni közösséget − saját személyes életükben is. Virányi Elemért, a Turáni Társaság főtitkárát feleségével és 10 hónapos gyermekével egyetemben egy bomba ölte meg. Cholnoky Jenő, az idős tudós feleségét szovjet katonák megerőszakolták, az asszony belehalt a bántalmazásokba. A Horthy-, majd esetlegesen a nyilas korszakban tisztséget vállaló turanistákat vagy az emigráció, vagy itthoni, szigorú elszámoltatás várt az új magyarországi rendszerben. 1947-ben felszámolták a Turáni Társaságot, a hivatalos történet itt tehát megszakadt.

Még így is voltak olyan turanista közkatonák, akik nem hagyták magukat: a könyvből megismerhetjük az orosházi Virasztó Mihályt (maga választotta nevén Virrasztó Koppányt), aki harcos nemzeti szocialista és turanista volt egy személyben. Az örök szervezkedő figura ellen már a Horthy-korszakban is mintegy tucatnyi eljárás indult, még a nemzeti szocialisták is kizárták maguk közül, megjárta a Csillag börtönt is. A harcát fel nem adó Virasztó-Virrasztó a Rákosi-korszakban is szervezkedett az illegális Ébredő Magyarok nevű társaságban, részt vett az '56-os forradalmi eseményekben is, '57-ben fegyvert találtak nála, és továbbra is szakadatlanul szidta a kommunistákat, a zsidókat és a papokat (!). Különös életútja végén (miközben persze végig figyelték őt, jelentések születtek róla) kényszer-gyógykezelésre ítélte a kommunista rendszer bírósága, végül felesége gyámsága alá helyezték.

A sok évtizednyi tetszhalott állapot idején csak szórványos működésről maradtak fenn nyomok a betiltott turanista mozgalomban, melynek tagjai vagy az emigráció szétszórattatásában, vagy itthoni, belső emigrációban működtek, már ha volt hozzá kedvük, affinitásuk és lehetőségük. Az újabb nemzedék egyik legismertebb tagja Badiny Jós Ferenc volt: a 2007-ben elhunyt, Argentínában élő jezsuita egyetemi tanár egyik legismertebb kijelentése, hogy Jézus valójában pártus volt, tanait pedig Ősi Gyökér című folyóiratában terjesztette. Az idős Badiny Jós a rendszerváltás utáni különböző magyar jobboldali szubkultúrák kedvencévé vált.

A rendszerváltás után új nemzedékek újjáélesztették a turáni gondolatot: 1998-ban ismét megjelent a Turán című folyóirat, mely köré olyan személyiségek csoportosultak, mint László Gyula régészprofesszor, Szörényi Levente zeneszerző és Csete György építész. Az időközben ismét megszűnt Turán folyóirat újabb hírek szerint mostanában újra megjelenhet. A turáni gondolatot manapság elsősorban olyan szervezetek körül ápolják, mint a Magyarok Világszövetsége és a Jobbik. A gondolat egyik legnépszerűbb megjelenési formája a Kurultáj fesztivál. A 2010 óta tartó Orbán-kormányzat pedig bőven meríthet és merít is a turáni gondolatvilágból a keleti nyitás stratégiájának megalkotása és megindoklása során.

De ahogy Ablonczy Balázs a könyve végét, Széchenyi István A Kelet Népe című művéből vett idézettel zárja: „»a' magyar népnek ezen Europában olly annyira elkülönzött és elszigetelt heterogen keleti rajnak kifejtése és virágzó nemzetrei felemelése nem olly felette könnyű, mint azt sok igen szép lelkületű és meleg kedélyű gondolja«. Tényleg nem könnyű”.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr8212051715

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Rajcsányi Gellért: Keletre, magyar! − Ablonczy Balázs turanizmus-kötetéről 2016.12.16. 11:26:01

A turanizmus két évszázadnyi színes történetéről írt könyvet Ablonczy Balázs történész.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2016.12.16. 11:30:39

majd eljön a pillanat, mikor az ablonczyak beszámolnak róla, miért szemtelenkednek a magyarral a jaffa kiadónál!

tireless treehugger 2016.12.16. 12:47:06

na végre a mandi helyes úton, már megint egy zsidó gyerek kommentálja a "magyarságot". szerencsére aztán ő sem megy messzebre az őshazánál, ie: galíciánál véget ér a keleti kapcsolat.

a magyar név megint szép lesz, az újjászerveződő kazár birodalomban, (intermarium) mi leszünk a kulturális és identitás folytonosságot képező

jobbágy/proli.

előre!!!, izé nem arra, hanem a másik előre irányba, "verecke" felé, ahogy b&s is mutatta tegnap.

na jó csak vicceltem, többszereplős a játszma:
németroszág ügyes igéretekkel megnyerte a hollandokat az eu projekt folytatásához, visszaszerezte ukrajnát mint csatlós államot, ezzel egy időre félresöpörte az atlantisták inspirálta intermariumot,. cseh-szlovákia után ukrajna is kiesett a projektből.

maradtunk mi, meg a lengyelek és a litvánok. szép kis szövetség, főleg a stratégiai szétszórtság. na mindegy innen szép nyerni hahó orbán most mutasd meg milyen fasza gyerek vagy, a németek rugdossák a sámlit, a kötél meg a nyakad körül..

csak tudnám miért írtóznak ennyire a galíciai zsidók a magyar zsidóktól?, ha valakinek van ismerete róla idebökhetné.

Pelso.. 2016.12.16. 18:56:55

Gellért, a legutóbbi keleti nyitás ugyancsak gyengén lett megideologizálva. Meg feleslegesen is.

Márton Kerekes 2016.12.16. 20:59:13

Ha tényleg ez van a könyvben, az szomorú, mert tele van tárgyi tévedésekkel. A Magyarok Világszövetsége éppen nem a turáni eszmét hanem a magyar-az-európai-ősnép ideológiát nyomatja. A Kurultaj meg nem fesztivál és nem a Jobbik köré szerveződik. Úgyhogy ez így elég gyenge. Nem is értem, miért foglalkozik egy történész a jelen dolgokkal. Hacsak nem éppen azok befeketítése a cél. csak ez nem történészi munka hanem propaganda. Ez az ablonczy kb olyan hiteles történész lehet, mint az Ungváry.

Nagy Zoltáán 2016.12.16. 23:23:14

Érdekesnek tűnik a könyv, de a jelenkori turanizmusban tényleg eltévedt Ablonczy. A Magyarok Világszövetségének nem sok köze van a turanizmushoz. Ők MINDENKIT támogatnak és felkarolnak, aki csak kiejti, hogy "magyar rokon". Így az egyiptomi ősmagyarokat is, és a dél-amerikai "magyar" indiánokat : ) is.

A kurultáj meg tényleg turanista, de ott inkább a a tudományosság felől nyomják a turanizmust, úgy mint annak idején Teleki Pálék.

Bell & Sebastian 2016.12.16. 23:49:06

@Márton Kerekes: Ungváry más tészta. Egykor betonból voltak az ötvenméteres útjelző karók, a balesetveszély miatt műanyagra kezdték cserélni, mire ezt megszokta a sok birka és hetente gombázta el a felét.
A megoldás az lett, hogy fényvisszaverő tapaszt tettek mindkét oldalára.

No, aki ezeket ragaszthatja, az ifj. Ungváry. Az idejekésőn -kifejezés feltalálója.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2016.12.17. 05:59:21

Két verzió lehetséges: Ablonczy turanizmus-könyve vagy alaposabb és értékesebb, mint ez a blogbejegyzés sejteti és akkor nem tudjuk milyen vagy épp olyan, mint amilyennek ez a bejegyzés sugallja és akkor megint adtunk (úgy értem, Ablonczy adott) a szarnak egy pofont.

Sir Galád 2016.12.17. 09:52:16

Remélem az azeri baltás gyilkos, Pharaon és a kínai "óccó" magyar állampolgárság is szerepel benne, mint az új magyar keleti nyitás tartópillérei.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2016.12.17. 11:26:51

@bbjnick:

szerintem gellért a tutit írta meg. az ablonczy család minden ismert tagja fájóan tehetségtelen.

Nagy Zoltáán 2016.12.17. 13:35:32

@Sir Galád: Ja, és az örmény haverjaid, hogy vannak, akik lemészárolták a Khojaly mészárlásban az "azeri baltás" családját? Minden érmének 2 oldala van, de te ezt nem látod, mert valószínűleg egy beszűkült tudatú agymosott emberke vagy.

Conchobar 2016.12.17. 15:19:30

"A két háború között az új lehetőségek, új körülmények − és új frusztrációk − közepette sokan sokféleképpen kezdték értelmezni a turanizmust. Vannak, akik idegenkedni kezdtek tőle, mások az antiszemitizmussal vegyes fajelméleteiket próbálták megtámasztani a turáni gondolatokkal." - Elég nagy baj, hogy a politika beavatkozott történettudományi kérdésekbe. Nem a két világháború között, hanem jóval előbb kezdődött, viszont utóbb a micsurini szocialista tudományosság végképp kivette a kérdéskört a történészek kezéből, és a politika még napjainkban sem segíti azt vissza a történészekhez. És mivel a tudományos életben a finnugorizmus a foghíjassága ellenére sem ad még elég helyet a turanizmusnak, ezért aztán virágzik a sumér-magyar rokonság is, meg a hunoktól való leszármazás is. Egyebekről már nem is beszélve

Bell & Sebastian 2016.12.17. 20:30:26

Nincsen ezzel semmi probléma, maga az elmélet antropológiai és nyelvészeti módszerekkel igazolt, tehát: helytálló és hihető származásmítosz.

A japánok turáni népek közé sorolása, nos, az már határeset, de mégsem kizárható.

A hitvilág már pikánsabb probléma, a közös vallás, a tengrizmus, párhuzamosan létezett a sámánhittel és a hordozói pont hogy a kazárok voltak. Ami nem zárja ki azt a tény, hogy a kazár elit "közvetlenül" a honfoglalás előtt felvette volna a judaizmust, nyilván számukra praktikus okokból. A genetika mai állása szerint korunk káeurópai zsidó népessége ezek leszármazottai, tehát: vajmi kevés közük van a történelmi zsidósághoz, mondhatni, semmi.

Ezt csak azért mondom, mert a turáni átok, a sámánok bosszúja a kereszténység felvételéért, ami a magyarok széthúzása, tudományosan ugyan nem bizonyítható, de sejthető, mint macska közérzete által a várható csapadék.

Állítólag már lejárt, lehet rá sörrel koccintani.

Bell & Sebastian 2016.12.18. 01:32:11

Eléggé körmönfontan sikerült csak belefoglalnom, hogy a széthúzás oka biztosan nem az egykori superstition -isták átka, inkább a pofára esett ex-religion -isták keverhetők bele ebbe a gyanúba. Ebből a szempontból Erdély teljesen más utat járt be, hogy ki csinált jobb vásárt, még az is kiderülhet a mese végére.

De most tisztáztuk.

Bizonyára erről is találunk érdekfeszítő részleteket a turanizmus elméletéről jól megírt, legújabb, történelmi visszatekintésben.

Vödör1 2016.12.18. 14:47:43

@Bell & Sebastian: a wiki mást ír:

"A 2005 study by Nebel et al., based on Y chromosome polymorphic markers, showed that Ashkenazi Jews are more closely related to other Jewish and Middle Eastern groups than to the populations among whom they lived in Europe. However, 11.5% of male Ashkenazim were found to belong to Haplogroup R1a, the dominant Y chromosome haplogroup in Eastern Europeans, suggesting possible gene flow. Referencing The Thirteenth Tribe, the study's authors note that "Some authors argue that after the fall of their kingdom in the second half of the 10th century CE, the Khazar converts were absorbed by the emerging Ashkenazi Jewish community in Eastern Europe." They conclude: "However, if the R-M17 chromosomes in Ashkenazi Jews do indeed represent the vestiges of the mysterious Khazars then, according to our data, this contribution was limited to either a single founder or a few closely related men, and does not exceed ~ 12% of the present-day Ashkenazim"

de én nem vagyok genetikus, nem ismerem a kutatásokat.

Bell & Sebastian 2016.12.18. 22:02:01

@Vödör1: Melyik Wiki ír mást? Ha maguk a zsidók sem tartják kósernek ezt a népséget? Olyannyira nem, hogy nem átallották megritkítani őket. Cifrázzam még?

Herr Stacheldraht Leger 2016.12.19. 00:51:28

a józanészizmusról kéne már egy kötet.

Pelso.. 2016.12.19. 06:21:37

@Herr Stacheldraht Leger:
a.) Azt nem lehet, fikció lenne csak.
b.) Még a végén kiderülne, hogy létezik másik mátrix, a valódi, aztán tömegesen kellene átképezni Smith ügynökké a közmunkásokat.
c.) Gyorsan kormányzati programmá kell formálni, kormánybiztosa Kósa L.

Herr Stacheldraht Leger 2016.12.19. 08:06:19

@Pelso..: utóbbi időben a futóbolond kerényit se nagyon látni.

Pelso.. 2016.12.19. 08:58:40

@Herr Stacheldraht Leger: Dolgozik a háttérben vagy lemerül és kibekkeli őket (is)?

Sir Galád 2016.12.19. 10:42:24

@Nagy Zoltáán: Vicces, hogy próbálod megmagyarázni az érem két oldalát, miközben nagy ívben szarsz arra, hogy egy ártatlan emberrel végzett a faszi. Tőlem aztán lehetne fordítva is, nem a nemzetiségük érdekel, hanem amit a gyilkos elkövetett és amit büntetésként kapott. Ha ez szerinted agymosottságra és beszűkült tudatra szerintem sürgősen keres fel egy elmeorvost, mert lehet, hogy holnap te kezdesz el gyilkolászni báránykám.

Bell & Sebastian 2016.12.19. 11:45:49

Abból, hogy Ablonczy Balázs, kazuár vízimérnök szerint marginális senkik képviselték a turanizmust a világháborús kávészünetben, még nem következik:

- a turanizmus egy hüjeség
- az meg végképp nem, hogy az ökörré fölfuvalkodott békák az igazság egyedüli letéteményesei.
süti beállítások módosítása