Mi értelme a pénznyomtatási dömpingnek?
2016. november 03. írta: Redakció

Mi értelme a pénznyomtatási dömpingnek?

penz_2.jpg

Szabó Gergely, a Pénzriport szerzőjének írása

 

A világ vezető jegybankjai közel 15 billió dollárnyi, a világ-GDP egyötödének megfelelő pénzt nyomtattak a 2008-as válság óta eltelt években. Az „infláció” mégis alacsony maradt. Hogy lehetséges ez?

Talán hihetetlenül hangzik: a pénznyomtatás eddigi módjai valójában nem növelték a pénzmennyiséget. Azért nem, mert a jegybankok a frissen nyomtatott pénzből nem új, hanem már meglévő banki eszközöket vásároltak: például államkötvényeket, jelzálogpapírokat. Amikor a jegybankok megvásárolták ezeket az eszközöket, akkor mindössze annyi történt, hogy ezek a rossz hitelek átkerültek a bankok mérlegéről a jegybankokéra, ezzel párhuzamosan pedig megnövekedett a bankok jegybanknál vezetett számláinak egyenlege. Az új pénz azonban nem került be a gazdaságba. A pénzmennyiség akkor növekedett volna, ha a műveletek hatására a bankok többet hiteleztek volna, ezt azonban nem tették. A bankok elsősorban azért nem hiteleztek többet, mert az adósok nagy része már korábban is túlságosan el volt adósodva.

Akkor mi értelme volt az eddigi pénznyomtatásoknak?

Infláció, defláció

2008 előtt a bankrendszer túl felelőtlenül hitelezett, az államok adóssága pedig ezután túlságosan megnőtt. Többek között ezek a rossz hitelek állnak fedezetként a bankbetétek mögött. A rendszer egyensúlyba kerüléséhez leírhattuk volna az adósságok és pénzek egy részét, de a jegybankok nem ezt az utat választották, hanem azt, hogy friss pénzt nyomtattak és ebből megvásárolták a bankok rossz adósságait. Logikusnak tűnik, hogy a sok pénznyomtatás előbb-utóbb inflációt okozhat, azonban muszáj tovább árnyalni a következtetést:

− Először is, ha néhányan fel is ismerik, hogy a pénzek jelentős része mögött nincs fedezet, vajon ez ténylegesen zavarja-e a pénztulajdonosok többségét? Ha a pénztulajdonosok nem vesznek tudomást a helyzetről, és változatlanul gyűjtik a lekötött pénzt, akkor a folyamat nem okoz semmilyen inflációt.

− Másodszor, fedezet igazából a pénznyomtatás megkezdése előtt sem volt a pénzek egy része mögött; a nem-teljesítő jelzáloghitel, vagy fenntarthatatlan államadósság ugyanúgy nem fedezet a pénzre, mint a jegybankpénz. Azzal, hogy az elmúlt években a jegybankok nyomtatott pénzből rossz eszközöket vásároltak, csak rögzítették azt a hibát, ami korábban történt.

− Harmadrészt, amikor megnövekedett „inflációról” beszélünk akkor érdemes megkülönböztetni különböző eszközosztályokat. Nem volt jelentős áremelkedés a fogyasztói kosár termékeiben, így nem volt jelentős hivatalos infláció sem.  Ezzel párhuzamosan azonban jelentősen megnőtt számos reáleszköz-befektetés (lakás, föld, műtárgy) ára.

Miért van ez a kettősség?

A társadalom nagy része adósság-visszafizető volt és maradt, emiatt kénytelen több pénzt félretenni törlesztőrészletekre és kevesebbet fogyasztani. A hétköznapi – így a fogyasztói kosárban szereplő – termékek iránti kereslet ezért mérsékelt maradt.

Ezzel ellentétes folyamat, hogy a nagy megtakarítók, akik számára tudatosult, hogy a pénzek mögötti fedezet egy jelentős része hiányzik, folyamatosan helyezték át pénzüket reáleszközökbe. De miért nem okozott ez „inflációt”? A válasz az, hogy inflációt váltott ki, csak nem a fogyasztói árindex által mért termékek között. A megtakarítók és különösen a nagy megtakarítással rendelkezők olyan pénzmegtakarítást helyeztek át reáleszközökbe, amire korábban nem volt szükségük. Következésképpen szinte biztos, hogy a felszabadított pénzt nem több kenyér, tej, benzin stb. vásárlására költötték, hanem reálbefektetésekre: vettek eggyel több lakást, földet, műtárgyat, nemesfémet stb.

Amikor egy nagy megtakarító pénz helyett például lakásba fektetett, akkor a pénz nem tűnt el, csak gazdát cserélt. A lakás eladója – tegyük fel – szintén aggódott a pénz értékállósága miatt, ezért szintén valamilyen reáleszközbe fektetett be, mondjuk földbe. A föld eladója műtárgyat vett, a műtárgy eladója pedig szintén lakást. A folyamat azzal járt, hogy egyre jobban megemelkedett ezen befektetések ára, mindeközben a fogyasztói árkosár termékei változatlanok maradhattak.

Összefoglalva: az eddigi pénznyomtatások hatására valójában nem nőtt a pénzmennyiség, csak rögzült, hogy a pénz fedezete hígul. A szélesebb rétegek által vásárolt – így a fogyasztói kosárban lévő – termékek árai mérsékeltek maradtak, viszont egyes befektetési eszközök árai sokat emelkedtek.

Nehéz megítélni, hogy az árváltozásokat kiváltó két egymással ellentétes folyamat – egyrészt az adósságleépítés deflációs hatása, másrészt a pénztől való menekülés miatti reáleszköz-áremelkedés – milyen előrehaladottsági fokban van. Világszinten a többség még mindig adósság-visszafizető, ezért változatlanul defláció lehet a fogyasztói árkosár termékeit illetően. A pénz iránti bizalom pedig egyelőre nem tűnt el, ezért elképzelhető, hogy még előttünk van a pénznek a reáleszközök felé menekítése, és ezzel az eszköz-áremelkedések nagyobb része.

Helikopterpénz a defláció ellen

Hogyan reagálnak a jegybankok ezekre az ellentétes inflációs folyamatokra? A jegybankok változatlanul a fogyasztói árindexre összpontosítanak, szélesebb értelemben pedig a gazdaságélénkítésre, foglalkoztatásra, valamint a korábban felhalmozott adósságok leépítésének támogatására. Ezért rövidtávon még mindig a defláció elleni küzdelem áll a jegybankok gondolkodásának középpontjában. De hogyan lehet nagyobb inflációt generálni?

Az eddig bevetett jegybanki eszközök a jövőben hatástalannak bizonyulhatnak:

– További eszközvásárlások: a „mennyiségi lazítások” megakadályozták a bankrendszer összeomlását; így a hatalmas deflációt. Mára azonban a bankrendszer összeomlásától – így a deflációtól – való félelem lecsökkent; és a deflációs félelmeket az eszközvásárlások már nem csökkentik tovább. Emellett a további eszközvásárlások változatlanul nem juttatnak friss pénzt a gazdaságba.

– Negatív kamat: érdekes módon a további kamatcsökkentés sem feltétlenül okoz inflációt. Elvileg az alacsonyabb kamat növeli a hitelfelvételi kedvet, azonban a negatív kamat a már meglévő adósságokra csökkentően hat: például, ha mínusz 5 százalék a kamat, akkor az államadósság egyik évről a másikra 5 százalékkal csökken, és az ezzel szemben álló pénzek mennyisége is ennyivel csökken. Ezért kérdéses, hogy negatív kamatok esetén a teljes pénzmennyiség ténylegesen növekszik-e. Másrészt, a negatív kamatok forrásoldalon szintén furcsa viselkedést indítanak el: negatív kamatok esetén a megtakarítók jelentős része nem gyorsabban költi el a pénzét, hanem pénze elfogyásától való félelmében még többet takarít meg.

Amennyiben sem az eszközvásárlások, sem a mélyebb negatív kamatok nem okoznak inflációt a fogyasztói kosár termékeit illetően, akkor vélhetően a „helikopterpénz” lehet a következő eszköz a defláció elleni harcban. Helikopterpénz esetén a jegybank – valamilyen fedőnév alatt – a frissen teremtett pénzt ajándékba odaadja az államnak vagy a lakosságnak, így az közvetlenül a gazdaságban landol.

Helikopterpénz = közpénz?

Bár először talán idegenkedünk a helikopterpénz gondolatától, valójában egy exceltábla-szám alapú rendszernek ez lehetne az alapja. A helikopterpénzt pozitívabb megfogalmazásban hívhatjuk közpénznek is. A gazdaságnak folyamatosan (enyhén) növekvő mennyiségű pénzre van szüksége. A jelenlegi rendszerben tiltott a „monetáris finanszírozás”; azaz a jegybank nem teremthet az állam számára pénzt. Ezért a jelenlegi keretrendszerben a bankrendszerre és gazdaság egyre nagyobb eladósodására kell támaszkodunk ahhoz, hogy legyen elegendő pénzünk. Mivel „mindenki maximálisan eladósodott”, így nem tudjuk növelni a pénzmennyiséget.

Furcsa módon a jelenlegi keretrendszer fenntarthatatlan állapotba jutása kikényszeríti, hogy megkérdőjelezzük a keretrendszer egyik alapvetését: miért lenne muszáj a pénzmennyiség növekedését a hitelezéssel összekapcsolni? Miért kellene a bankrendszerre hagyatkozni a pénzmennyiség növelése érdekében? Ha a növekvő gazdaságnak növekvő pénzmennyiségre van szüksége, akkor azt miért nem nyomtatja ki egyszerűen a jegybank és adja oda az államnak vagy a lakosságnak?

A helikopter/közpénz jelen helyzetben történő bevezetése azonban nem problémamentes, mivel akkor vezetjük be, amikor már hatalmas felhalmozott egyensúlytalanságok vannak a rendszerben. A helikopterpénz két csatornán keresztül segít inflációt generálni: egyrészt közvetlenül növeli a gazdaságban lévő forgó pénzek mennyiségét – ami jó; azonban kiszámíthatatlan változást idézhet elő a már a rendszerben lévő, de nem forgó, lekötött pénzek esetében. Amennyiben megváltoznak az inflációs várakozások, úgy ezek az eddig parkolópályán álló pénzek hirtelen forgó pénzzé válhatnak, és – átesve a ló túlsó oldalára – viszonylag gyorsan jelentős inflációt, elsősorban további eszköz-áremelkedést okozhatnak.

Meddig emelkedhetnek az eszközök árai?

A válasz az, hogy akár nagyon sokáig, de valójában senki se tudja pontosan. A befektetési eszközök áremelkedése egy idő után elér majd egy olyan pontot, amikor a befektetők úgy láthatják, hogy már nem érdemes további pénzt reáleszközbe fektetni. Ekkor – bár ugyanúgy nem lesz jó pénz tartani – szintén nem lesz jó a korábbi ár többszöröséért további lakást vagy más eszközt venni.

Az egész folyamat vége, hogy nagyon felmegy egyes befektetési reáleszközök ára. Mi ezzel a gond? Az eszköz-áremelkedésekkel a gond „mindössze” annyi, hogy – miután 2008-ban megégették magukat az adósok – most az eszköz-áremelkedéseknek „köszönhetően” a társadalom egy újabb része, a megtakarítók veszítenek rengeteg vásárlóerőt (kenyérben, tejben, benzinben mérve nem feltétlenül, de lakásban vagy más befektetési eszközben mérve igen).

Elemezhetjük, hogy kik a felelősöket a 2008-as deflációs válság, valamint a jelenleg tartó eszközáremelkedés kialakulásért. Valójában az egyensúlytalanságok kialakulásának okai magában a pénzügyi keretrendszer felépítésében (pénz és adósságteremtés összekötése, inflációs célkövetés, államadósságok stb.) keresendők; mivel ezek egyenesen vezetnek az egyensúlytalanságokhoz és bizonytalanságokhoz. Szakítva az eddigi hagyományokkal – a jelenlegi rendszer hibáinak, lehetséges összeomlásának elemzése helyett – a következő cikkeimben azzal szeretnénk foglalkozni, hogy milyen az ideális pénzügyi rendszer, hogyan lehet jobb pénzügyi rendszert kialakítani.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr2511924971

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Szabó Gergely: Mi értelme a pénznyomtatási dömpingnek? 2016.11.03. 09:52:01

A világ vezető jegybankjai a világ-GDP egyötödének megfelelő pénzt nyomtattak a 2008-as válság óta eltelt években. Az „infláció” mégis alacsony maradt. Hogy lehetséges ez?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

S=klogW 2016.11.03. 09:31:24

"Hogy lehetséges ez?"

Úgy, hogy a közgazdaságtan nem tudomány, hanem ideológiája, amit épp az ír akinek nagyobb hatalma van.

Folyomány: kitörölheted a segged a közgazdászdiplomával.

S=klogW 2016.11.03. 09:45:09

@S=klogW:

Folyomány kiegészítése: már amennyiben a valóságot akarod megismerni és nemcsak bérencértelmiséginek lenni a célod

Herr Stacheldraht Leger 2016.11.03. 18:48:59

eltolcsy felszopója megint okoskodni próbál

látjátok feleim szümtükkel 2016.11.03. 21:29:29

@S=klogW:

Nono, ha nem vigyázol, még jegybankelnök lesz belőled.

Tündér_Lala 2016.11.04. 08:26:47

Mondjuk a rendszerből hiányzik (bár belátom elbonyolítaná a problémakört) a politikai vonal.

Többek között például a FED által teremtett (nem pont készpénz formában) pénz egy részéből nekiálltak államokat hitelezni. Az államokat eladósították több féle módon (felelőtlen vagy megvett vezetőiken keresztül, a bank lufiból eredő döglött papirok segítségével illetve a kamatemelésekkel eladósodási spirálba kergetve őket). Ezeknek hitelt adva a nem létező termtett pénztért emelt kamatok formájában valós megtermelt pénzt kapnak és valós vagyont.
Azért nincs inflációs hatása, mert fiktiv számlapénzeket pakolnak szét.

Na most amikor azt mondják, hogy az USA kilábalt a válságból, akkor mindössze arról van szó, hogy a többi országon hasonló módszerekkel élősködik. (Ugyan mit termelnek - pláne többet - mint eddig. Spekulálnak mindenki más kárára.) Aki pedig kitátja a száját, az terrorista, fasiszta és úgy egyébként korrupt lesz ( :))) , végső esetben porrá bombázzák.

Tündér_Lala 2016.11.04. 08:49:12

Most a legújabb mantra az, hogy a nagyobb GDP növekedés és persze a béremelés érdekében kockázatos lépéseket és hitelt lehetne felvenni, hogy legalább Csehország és Szovákia nyomába érjünk. Ja kérem a Gyurcsányi 8 év plusz a konszolidáció 4-5 éve alatti fejlődés különbség plusz a hosszabb távon felszámolható hibás lépések (IMF kényszer ide vagy oda) értelemszerűen adják a különbséget.

Nagy nagy óvatosságra intenék ezzel kapcsolatban. Tessék tudomásul venni, hogy ma az alacsony kamatszintekkel a világban a beetetés korát éljük. (Még ki sem kerültünk teljesen a bovli besorolásból és már jönnek a szirénhangok.)

Az adósságszintünk így is elég magas még , pedig gőzerővel próbáljuk ledolgozni. Aki a mostani kamatszinten kalkulál a hitelek megtérülésével és visszafizetésével kapcsolatban, az súlyosan megütheti a bokáját. A kamatok ugyanis néhány intézkedés hatására emelkedhetnek. A hazai megtakarítások visszaterelése a bankszektorba megint sérülékennyé tehetik a magyar költségvetést, márpedig a nemzetközi gazdaság és pénzügyi élet kautikus hullámzása kiszámíthatatlan. Egy kiszámítható és adósságcsökkentő 2,5-3,5 % növekedés sokkal jobbnak számít, mint egy bizonytalan megugrás azután megtorpanás vagy visszafordulás.

Mindenki szeretne előrejutni, de nem szertenék újabb hazádírozást látni, amellyel már megütöttük magunkat.

Pelso.. 2016.11.04. 09:10:27

Nyugalom, hölgyek és urak. Ne kerülje el figyelmüket a teljes utolsó mondata. Várjuk türelemmel a következő cikkeit. (nem kacag)

látjátok feleim szümtükkel 2016.11.04. 09:32:29

Én egyet tudok. A piacon, boltban mindent pénzért adnak. Ha hitelre viszem, akkor annak általában fedezetét kérik, pl. a házam. Minden más elmélet és gyakorlat a valóságtól elrugaszkodott dolog. Légvárat lehet építeni, de a mesebeli várépítő is lerúgta a korsót, amiben a légvár alapja, a korpa volt.

Bell & Sebastian 2016.11.04. 10:11:04

@Tündér_Lala: A jobblét (nem az elszenderülésre gondolok) elérésének számtalan, más módja is lenne, például az átbaszások redukálása vagy a multikkal összefonódott állam -ami most egy feneketlen zsák- csillapíthatatlan étvágyának mérséklése.

Belegondolt abba már valaki, hogy Keleten a nyugati bóvlit sózzák el drágábban, miközben a jövedelmek jóval alacsonyabbak?

Például a korszerű mosóporok pont háromszor annyiba kerülnek a magyaroknak, mint egy németnek, de csökkentett hatásfokkal, mert nagyobb rész bennük a só. Miközben könnyen lehet, itt készülnek, csak papíron megjárják a Marsot, mire a polcra kerülnek ezen a turbo-áron.

Ritka kivétel az olyan termék -áldassék érte a globalizáció szent neve!- amelyikre ez nem igaz.

A fölösleges Colosseumokat, mint lerágott csontot, már nem is említve.

Bell & Sebastian 2016.11.04. 10:43:49

Természetesen a banki szolgáltatásokat, amiket ők terméknek hívnak, kellett volna elsősorban említenem.

Nulla kockázat-megosztás mellett minden annyiba kerül, amennyire szükségük van, lófasz van itt, nem piaci verseny. Hivatkozva a magasabb kockázatra, amit közösen állítanak elő nagy haverjukkal, az állammal.

Hol van még egy olyan ország, ahol békeidőben 200 százalékos THM -mel adnak pénzt a zsidók, lásd: Provident.

És a versenyfelületi szervek ezt nem teszik szóvá!

Mint ahogyan a hitelek önkényes átváltogatását sem az éppen előnyösebb valutába.

Az a helyzet, hogy devizahitelesek mentése sem több, mint egy hámozott lufi, kolosszális átbaszásból, gigantikust csináltak úgy, hogy az első négy év alatt nem csináltak semmit Orbánék.

Nehéz ezt eladni sikersztorinak, de azért megpróbálják, kutya legyen, aki beveszi!

S=klogW 2016.11.04. 12:14:58

@Tündér_Lala:

"Ugyanakkor a magyar társadalomnak vissza kellene szoknia a kommunizmus után, hogy a többlet teljesítmény valóban jobb egyéni helyzetet eredményez és ez a társadalomnak is hasznos. "

mandiner.hu/cikk/20161103_varga_javitani_kell_az_orszag_versenykepesseget#comment5260060

Ez így elméletben nagyon szép, csakhogy

1. Mo-on a jobb egyéni helyzet nem az egyén többletteljesítményének eredménye, kb 1000 éve

2. Még sosem mutatkozott meg egyes egyének jobblétének egész társadalomra kiterjedő hasznossága - jellemzően a társdalom kárára valósult meg (ld. 1.).

Egyéb szép teória?

Akkora jövedelmi-jóléti különbségek vannak, hogy vissza kell hozni a többkulcsos adózást.

S=klogW 2016.11.04. 12:38:19

@S=klogW: eleve kivezetni minimum ostobaság volt

Tündér_Lala 2016.11.04. 13:24:38

@S=klogW: Ha már idéz, idézze az egészet.

Van itt azért ellentmondás.

Egy magasabb (esetleg lényegesen magasabb) jövedelemből adhat többet az éltviszonyai jelentős romlása nélkül a közösségnek. A progresszív adózásnak tehát van értelme (a nulla kulcs kivételével). Nagyon lényeges az adókulcsok mértéke és a sávhatárok megállapítása.

Ugyanakkor a magyar társadalomnak vissza kellene szoknia a kommunizmus után, hogy a többlet teljesítmény valóban jobb egyéni helyzetet eredményez és ez a társadalomnak is hasznos. A többlet teljesítmény például a gyerekek vállalása a társadalomtól is ellentételezést ér, viszont pusztán azért, mert valaki kleveset keres nem fordulhat elő, hogy egyáltalán ne vegyen részt a közteherviselésben.

A jövedelemkülönbségek valóban eltúlzottak (alkalmazotti szinten). A 30-40 szeres helyett bőségesen elég volna 8-10 szeres. Azzal együtt is, hogy a különböző szinteken egy egy rossz döntés a 10 eFt-tól 100 millióig vagy milliárdig terjedhet. A nagy anyagi ellentételezéssel szemben pedig nem áll a valóban bekövetkező rossz döntések esetében szankció.

(Próbálja meg kikapcsolni a békaperspektívát, hogy csak mereszti a seggét és zsákszámra viszi haza a pénzt, meghogy az összes irodista rohadék.)

Azt pedig hogy ki hogyan jutott vagyonhoz, hogyan jutott pozícióba, az egy másik kérdés. De azt az általános közvélekedést, hogy csupán az emberi írigység és nem a teljesítmény legyen a megítélés alapja, az igenis megváltoztatandó.

Tündér_Lala 2016.11.04. 13:47:05

@Tündér_Lala: Arról nem beszéve, hogy pontosan az elvileg kedvezményezett vezető körök hánynak vért az új rendszertől. Merthogy a nekik juttatott trükkös nyereségprémiumok, részványpakattek és a rájuk szabott kafetériák után is valamennyi adót kell most fizetni, amit eddig megúsztak. Márpedig ez az éves fizetésük többszörösét tette és teszi ki (kb az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta.) .

S=klogW 2016.11.04. 15:11:18

@Tündér_Lala: hát nem fogom megsajnálni őket

mert a belőlük kipréselt pénzt nem kis részben nekik jutatják vissza

ezt a pénzt nem stadionépítésbe kellene ölni

Bell & Sebastian 2016.11.04. 15:58:15

@Tündér_Lala: Lala, a jótékonykodás, azon kívül, hogy erkölcsi parancs úgy a jövedelem 10 százalékáig, azt a célt is szolgálná, hogy egy kisebb összeg kiadásával visszaessen az adományozó a kedvezőbb sávba, amivel megtakarít egy nagyobbat.

Na, ez most nincsen. Aki pedig nagy csinnadrattával szórja a pénzét "jótékony" célokra, az mindig hasznot remél belőle, mert a nemes lelkű csöndben teszi, gyakran úgy, hogy azt sem tudja, kinél landol az adománya.

A magyar valóság ezzel szemben az, hogy apránként leszoktattak az efféle, nemes és önzetlen cselekedetekről mindenkit, mert:

- nem telik rá
- az alapítványok felélik
- az állam nem teszi a dolgát
- a kőgazdagok basznak az egészre

s így tovább. Arról nem is szólva, hogy az összes, pedigrés, díszcigány multimilliárdos kinevezett, nem a saját tehetségéből tollasodik, került oda, hanem kinevezték, hasznos strómanja valakiknek, akik megbújnak a sötétben úgy, hogy még a nevüket se tudjuk meg soha.

A Nép nem hülye, ha ilyen példamutatóak a vezetői, az első roham alkalmával majd ügyesen hátba lövi ezeket. Amit ők is tudnak, ezért durvul a helyzet a végletekig.

Herr Stacheldraht Leger 2016.11.04. 16:30:44

@Pelso..: a folyamat végén a megtakarításaid elvesztik a magántulajdon jellegüket. cserébe egy túrós pinájú jóga tanárnőnek lesz új mercije.

S=klogW 2016.11.04. 17:48:11

véges erőforrások mellett a magántulajdonhoz való jog erkölcstelen és tisztességtelen

S=klogW 2016.11.04. 17:51:46

@S=klogW: ugyanis ilyen feltétel mellett az én ilyen jogom korlátozza a másik ilyen jogát

magántulajdonlás csak fogyasztási javak tekintetében elfogadható

S=klogW 2016.11.04. 18:08:15

@S=klogW: tehát a földterület-tulajdonlás tisztességtelen tulajdonlás, az földterülethez kapcsolódó szükségletek kielégítéséről államilag kell gondoskodni

az épülettulajdonosok pedig csak az épületet tulajdonolhatják, a területért bérleti díjjal/adóval tartoznak az önkormányzatnak belterület esetén, az államnak külterület esetén, melyek a bevételt pl. lakásépítésre kötelesek fordítani egyúttal alapvető joggá emelve a lakhatáshoz való jogot

pitcairn2 2016.11.04. 18:17:18

@S=klogW:

ezt a földérték adó izébizét csak Hong-Kongban és Szingapúrban csinálják következetesen...

mindkét helyen 100%-ban állami tulajdon az összes földterület... (azaz nem sokat ködösítenek a témában...)

és mindkét helyen hihetetlenül DRÁGA a lakhatás...

olyannyira, hogy pl. Hong-Kongban a lakosság 40% szociális bérlakásban él, 40-50 emeletes toronyházakban...

nem is álmodnak arról, hogy valaha normális lakásuk lesz...

istentelenül elcseszett rendszer ez is...

pitcairn2 2016.11.04. 18:22:44

@S=klogW:

voila...

www.scmp.com/sites/default/files/2014/12/10/house-price-graphic.jpg

HORROR...

és az a legszebb az egészben, hogy a 100%-ban állami tulajdonban lévő város területének a túlnyomó többsége ŐSVADON...

Hiking in Hong Kong
www.youtube.com/watch?v=6S8TTRHRhcc

szóval terület lenne itt dögivel, de a bürokraták nem hagyják beépíteni:)

"védik a természetet" vagy mi a szösz:)

S=klogW 2016.11.04. 18:25:15

@pitcairn2: egyikhez sem hasonlítanám Mo-ot

S=klogW 2016.11.04. 18:28:08

@pitcairn2:

1. nem kell szaporodni mint a sárgák(/négerek/arabok)

2. nem kell benegedni letelepedni jöttmenteket (sárgákat, négereket, arabokat, kisanatetnikumúakat)

Tündér_Lala 2016.11.04. 18:30:01

@Bell & Sebastian: Bell maga is tudja, hogy az adósávok és lépcsők úgy működnek, hogy a sávhatárig az első kulcs, az a feletti rész adózik a magasabb kulccsal (nem az egész).

Különben azért nem válaszoltam, mert javarészt egyetértek. A gazdasági elitünk legnagyobb része kapzsi harácsoló akik úgy jutottak helyzetükbe, hogy eredendően ellopták a népvagyont. Ezzel már nem nagyon lehet kezdeni (békésen) semmit. Talán az utódaik jobbak lesznek, bár a mai világban kétlem, mert világjelenségről van szó. (Battyányiak rablólovagként kezdték, de úrrá váltak. Sajnos ezek nem fognak, mert a leggátlástalanabb harácsolók emelkednek ki másütt is (Lásd Soros))

Az amcsiknál a nagy adományozók pedig az aprópézből politikai okokból adakoznak. Keres 100 Md dollárt és 20 millióból csinál egy alapítványt (persze az adóból leírja) amiért a mennybe emelik.

A világrendet nem fogjuk megváltoztatni. Különben pedig itt még jut valamennyi a nápnek és közcélra is . Ez eddig nagyon nem volt jellemző.

S=klogW 2016.11.04. 18:35:00

@S=klogW: @pitcairn2:

ingatlanadót/építményadót nálunk is jelenleg is kell fizetni

S=klogW 2016.11.04. 19:16:36

@Tündér_Lala:

"Különben pedig itt még jut valamennyi a nápnek és közcélra is . Ez eddig nagyon nem volt jellemző."

1. Gyurcsányi-Bajnai érát kivéve eddig is jutott

2. MÉG. Orbánék nem véletlenül ejtették a polgári jelzőt (ideát) és szopják tövig a republikánusokat, azokank is az olyan szemetét mint Régen.

Korábban, több helyt leírtam amerikai tapasztalataimat az ott, elsősorban a republikánusok által kialakított vagyonalapú kasztrendszerről.

pitcairn2 2016.11.04. 19:44:23

@S=klogW:

Hong-Kong területének a túlnyomótöbbsége semmire sem használt ŐSVADON:)

youtu.be/lVuwCNWP5wo?t=41

afféle elcseszett vadrezervátum:)

youtu.be/nAssyAXhQ7Q?t=15

a szegényeket meg ilyen 40-50 emeletes förtelmekbe nyomták bele

www.youtube.com/watch?v=_6kHvg6Rd98

S=klogW 2016.11.04. 20:13:20

@pitcairn2: jó.

HK annyira más helyzetben van mindenféle tekintetben, hogy a téma szempontjából érdektelen.

Veder1 2016.11.04. 21:10:53

@Bell & Sebastian: nagy igazsagok. A vicc emelett az, hogy szentEU ekozben kismillio szaballyal irja elo a fogyasztok vedelmet, aztan valahogy megis. Errol miert nem diskuralnak a nyugati jogvedo szervezetek?!

Veder1 2016.11.04. 21:26:57

@Vödör: Egyebkent a temaban (miert van ekkora kulonbseg meg mindig nyeu es koztunk) eszembe jutott Bede ket eves cikke. Lehet mindenert a mocskos imprlstkat szidni, de ebben is van igazsag: tldr.444.hu/2014/09/24/igy-lesz-magyarorszagbol-latin-amerika
süti beállítások módosítása