„A Kereszténydemokrata Néppárt erőszakosan helyzetbe akarja hozni a keresztényeket” – mondja Bárándy Gergely, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának alelnöke az egyházügyi törvény vitáiról a Mandinernek. A magát katolikusnak valló MSZP-s politikus elárulja, mi van a szocialisták hívő tagozatával, miben nem ért egyet Gyurcsánnyal, valamint arról is beszél, hogy kétharmad hiányában a Fidesznek meg kell barátkoznia a kompromisszum fogalmával. Interjúnk.

„A világnézetemmel erősen ellenkezik, ha egy ország nem a vallási pluralizmus talaján áll. Mindenkinek a legszentebb magánügye a hite és a vallásgyakorláshoz való joga, legyen akár muszlim, buddhista, keresztény vagy zsidó. Ez nem mond ellent annak, hogy Magyarország a történelem, a képzőművészet, a zene és a világfelfogás tekintetében a zsidó-keresztény kultúrkörhöz tartozik. De az az állítás már nem állja meg a helyét, hogy Magyarország összetartó erejét ma a keresztény hit adná.

De politikai célkitűzésként sem állhatja meg ez a helyét? Például a növekvő iszlám fenyegetéssel szembeni ellenpólusként?

Ebben a körben elsősorban nem vallási, hanem kulturális különbségekről van szó. A politika által erőltetett vallási irányzat, még ha az a keresztény is, nem csak az iszlám-hívőket, hanem mindenki mást is hátrányosabb helyzetbe hoz, aki nem katolikus, református vagy evangélikus.

Tehát a keresztény társadalompolitikának ön szerint nincs is létjogosultsága?

Magyarországon nem az a helyzet, mint például Lengyelországban vagy Olaszországban, ahol a lakosság 95 százaléka római katolikus. Hazánkban igen szűk az a társadalmi réteg, amelyik templomba jár, és a keresztényeken belül is jelentős a nem katolikus keresztények, a reformátusok és az evangélikusok száma. A társadalom nagy része pedig nem vallásgyakorló ember. Bármelyik vallás ráerőltetése a társadalomra nem 21. századi, hanem középkori mentalitás. Persze a vallási pluralizmus nem azonos a gyökértelenséggel és a keresztény kulturális hagyományok tagadásával. Én katolikusnak vallom magamat, tanultam és tanítottam is katolikus egyetemen. Tapasztalatom alapján ma az erkölcsi normák alapját adó hit terjesztése, oktatása már nem feltétele értékrend és a kultúra közvetítésének. Azaz a keresztény erkölcs átörökíthető és oktatható kulturális hagyományaink alapján is, nem szükséges összemosni a hit oktatásával.”

Makk János interjúját Keresztény.mandiner oldalunkon olvashatják.