A Balkán országai se mentesek a muszlim terjeszkedéstől, sőt, a törökök és a szaúdiak egymással párhuzamosan építik, finanszírozzák és terjesztik gazdasági, infrastrukturális és szellemi hálózataikat a déli szomszédainknál. Erről beszélt Maróth Miklós iszlám-szakértő akadémikus a Danube Institute Balkán-konferenciáján Budapesten.
A kilencvenes évekbeli délszláv polgárháborúban a muszlim bosnyákok elidegenedtek mind a katolikus horvátoktól, mind az ortodox szerbektől. Eközben újra erőre kapott a dár al-iszlám, vagyis az a felfogás, hogy ahol valaha muszlim uralom volt, ott joga van a muszlimoknak újra kiépíteni a hatalmukat. És ilyen a Balkán is, amelyet sokan a szunnita muszlim világ részének tartanak. A helyi muszlimok, különösen az olyan válságos helyzetű országokban, mint Bosznia és Koszovó, várják is a muszlim testvérek határokon átnyúló támogatását.
Maróth Miklós elmondta: a támogatás érkezik is, rögtön két irányból. Az egyik a hagyományos török kapcsolat: Törökország újra erősíti befolyását a Balkánon, mecsetek épülnek, beruházások történnek. Látható cél a régi oszmán érdekszféra újraépítése – hasonlóan a Balkánon is létező pánszláv törekvésekhez. A Balkán nyitott is a további kapcsolatépítésre, különösen, ha a helyi hagyományoknak megfelel a régi-új érdeklődő hatalom. De a törökök még mindig szekulárisabbak, mint a vetélytársaik.
A másik erő, aki nyomul, azok a szaúdiak. A szaúdi uralkodóház régóta pénzeli az iszlám peremvidékeit, szegényebb régióit, a szaúdi pénzek megtalálhatók Egyiptomtól Szíriáig sokfelé. Bosznia is felkerült Rijád térképére. Az olajhatalom pénzbeli támogatást nyújt rengeteg dologra, de cserébe elvárja a maguk radikális vahhabita muszlim nézeteinek terjesztését is. A szaúdiak esetében a pénz mindig együtt jár az ideológiával is: új mecsetek épülnek, szigorú iszlám erkölcscsőszök érkeznek, a világméretű iszlám kalifátus ezméjét terjesztik, a nőktől pedig elvárják a hagyományos ruhák viselését. A szaúdiak a törökökkel ellentétben nem elsősorban a nemzeti érdekben gondolkodnak, nekik az iszlám terjesztése a legfontosabb, minden más csak ezután jön.
Rajcsányi Gellért tudósítását híroldalunkon olvashatják.