A migrációs válság az európai integráció jövőjéről vetett fel alapvető kérdéseket, miközben szorosabbra fűzte a közép-európai országok szövetségét – mondja Gallai Sándor politológus, a Migrációkutató Intézet kutatója a Mandinernek. Az intézet célja, hogy egymás mellé rakja a jogi-humanitárius és a biztonságpolitikai-rendpárti megközelítést migrációügyben, és ki is egészítse ezeket más szempontokkal. Interjúnk.

„Az Unió egyik kulcskérdése, hogy mi lesz a kelet-nyugat, a »régi« és »új« tagállam töréssel. Orbán Viktor nekiment egy tabunak: egy kis ország miniszterelnökeként beszélt országa szuverenitásról és uniós egyenjogúságáról. A lengyelek régiós nagyhatalomnak számítanak, s az előző kormányuk alatt elég jól beágyazódtak a Berlin-Párizs együttműködésbe. Most viszont a lengyelek is a szuverenitásukat próbálják erősíteni. A lengyel kormány hasonló helyzetben van, mint a Fidesz-kormány volt 2010-ben: vannak belpolitikai lépései, amelyek egy része arról szól, hogy saját mozgásterét bővítse, de ezért rájuk is éles nemzetközi kritika fog zúdulni. Érdekes kérdés lesz, hogy miként tudják védeni, erősíteni nemzeti szuverenitásukat. A PiS például, ellentétben a Fidesszel, nem az Európai Néppárthoz tartozik, így az Európai Parlamentben nincs olyan erős pozíciójuk; a Tanácsban viszont, úgy tűnik, számíthatnak a magyar kormány támogatására.

Érdemes ugyanakkor a csehekre is odafigyelni: az egyik szociáldemokrata cseh EP-képviselő nemrég arról írt cikket, hogy ha egy kelet-európai állam szeretne valamiféle különutas politikát folytatni, akkor egyből kioktatják európai értékekből és szankciókkal fenyegetik, míg ha ugyanezt a britek teszik, akkor mindenki azon töri magát, hogy miként segítsen a brit kormánynak pozíciója erősítésében. Látható tehát, hogy a másodrendűség elleni felszólalás nem jobb- és baloldal kérdése a régióban. A cseh szociáldemokrata képviselő, a lengyel és a magyar kormányfő egyaránt azt kérdezi: miért van az, hogy másoknak szabad, nekünk pedig nem szabad? Ennek a kérdésnek a felvetése új dolog, a »kelet-nyugat« megosztottság éleződésében a keletiek részben összefogtak, hogy egyenrangúvá váljanak, amire viszont egyes nyugatiak azt mondják: ha kellett a pénzünk, akkor most válassz: vagy elfogadod, amit mondunk, vagy lehet pénz nélküli egyenjogúságod. A keletiek politikájának egyik kulcsa a nemzeti szuverenitásuk erősítése; ez volt az üzenete a március 15-i hivatalos ünnepségnek is: a tagállami szuverenitás fontos és tisztelendő.”

Pintér Bence interjúját Mandiner.migráció oldalunkon olvashatják.