Az Európai Unió egyik legégetőbb kérdését boncolgatták hétfő este a Mathias Corvinus Collegium aulájában: nevezetesen, hogy az Egyesült Királyság tagja marad-e a közösségnek. A beszélgetésen részt vett John O'Sullivan politikai szakértő, a Danube Institute elnöke, aki korábban Margaret Thatcher brit kormányfő tanácsadójaként és beszédírójaként is dolgozott; Malcolm Gillies egyetemi tanár, a London Metropolitan University volt kancellárhelyettese és Brendan Donnelly, a Federal Trust igazgatója, korábbi konzervatív EP-képviselő. A vitát Nick Thorpe, a BBC állandó budapesti tudósítója moderálta.
Miről is van szó pontosan? Miért lenne jó Nagy-Britanniának, és mit nyerhet azzal az EU, ha búcsút intenek egymásnak?
David Cameron miniszterelnök első ciklusa elején még kerülte a kilépést érintő beszédet, ám 2013-ban változtatott a kommunikáción és ígéretet tett arra, hogy ha megnyerik a választásokat, 2017-re referendumot írnak ki az EU-tagságról. Az Unió gyors döntést sürget: a 2017-ig ígért népszavazásra pedig sajtóértesülések szerint már idén júniusban sor kerülhet. John O'Sullivan úgy véli, hogy Nagy-Britannia egy független ország, mindig is az volt, a britek pedig egyáltalán nem ragaszkodnak a tagsághoz. „Nem látunk jó indokot arra, hogy feladjuk a szuverenitásunkat” – fogalmazott. A politika szakértő nevetséges érvnek találja azt, hogy a szigetország túl kicsi lenne, ha „magára maradna”, hiszen erős gazdasággal rendelkezik és „kész elkövetni a saját hibáit”.
Terján Nóra tudósítását híroldalunkon olvashatják.
