Orbán Viktor operarajongó, élvezi és érteni is szeretné az előadást, csak úgy bújja a tanulmányokat tartalmazó műsorfüzetet. Azért csípős megjegyzéseket is tesz, és a főigazgató levelezésébe is simán beleolvas. Az érintett, az ország legnagyobb költségvetésű kulturális intézményét vezető Ókovács Szilveszter a Mandinernek beszámol arról is, miért használhatta a miniszterelnök lánya a Királyi Páholyt, megvédi és méltányosságra inti az egyre nagyobb teret foglaló Magyar Művészeti Akadémiát, de előtte részletesen elmagyarázza, miért veszik el bevándorlók a magyarok munkáját a Magyar Nemzeti Balettban. Gigantikus kultúrinterjúnk.
„A miniszterelnöknek egyébként gyakran statisztál a Ház és ön különféle protokoll-rendezvényeken?
Múltkor megkérdezték az origósok, hogy rokona vagyok-e Orbán Viktornak. Nem vagyok. Akkor látom, amikor idejön operát vagy balettet nézni. Azaz: viszonylag sűrűn, nem csak akkor, amikor protokollárisan szükséges. Ebben a szobában is többször járt Barrosóval és másokkal is. Olyankor teszi a csipkelődő megjegyzéseket.
Mire?
Bármire. Múltkor például nyitva maradt a gépem, valami financiális levél volt a monitoron. Simán leült, beleolvasott és viccelődve kommentálni kezdte, hogy már megint mi ez... És mindig elmondatja az iroda, az asztal, a nagy tárolószekrény, az első társulati tabló vagy az épület történetét a külföldi vendégeknek.
Jókat politizálnak ebben a szobában?
Csak operáról beszélünk. Jön, élvezi az előadást és érteni is szeretné. Nem ritkán fog ki kevéssé klasszikus produkciókat is. Látta a Faustot, a Hattyúk tavát, többször a Troy Game-et, a Szilfidet. Nemrég egy Richard Strauss-darabot nézett, amely addig sosem hangzott el Magyarországon. Ilyenkor bújja a tanulmányokat tartalmazó műsorfüzetet, és megvitatjuk a látottakat. Juan Diego Florez koncertje után is minden érdekelte. Hol él a művész, miért nem tudunk idekötni efféle világsztárokat... Sokat tud rólunk, egyszer még a tetőre is feljött velem, de az előterjesztéseink attól még nem mennek át azonnal: legutóbb az Eiffel Műhelyházéval két éven át izzasztott, és az Operaház felújítási tanulmánya még hátravan… A médiából szuggerálthoz képest teljesen más Orbán-kép ez, tudom, némelyeket meg is zavarhat – főleg, hogy garantáltan valódi.
Orbán Ráhel tehát azért használhatta barátaival a királyi páholyt, mert a miniszterelnökkel ilyen jóban van a főigazgató. Összeáll a kép.
Nincs értelme puzzle-t rakosgatni. A Királyi Páholy használatát pontosan szabályozza a hagyomány, s annak nyomán a szabályzat, amelyet nem én alkottam.
Persze, a miniszterelnök és családtagjai használhatják. De akkor is, ha Orbán nincs ott, s a lánya viszi operába a haverjait?
Előfordul, hogy az államelnök sincs jelen, Anita asszony viszont teljes joggal ülhet az elnöki páholyban, mint valamely rendezvényünk fővédnöke. A közvetlen családtag tehát ab ovo használhatja a páholyt, de az az eset Orbán Ráhellel egészen más volt. Legalább tizenöten jöttek, az úgynevezett testőrpáholyban viszont csak nyolc hely van, ezért összenyitottuk a Királyival. Nem kérte tőlünk a Királyi Páholyt sem Ráhel, sem senki más. Én ajánlottam. Ellenben fizettek minden jegyért, ami nekünk még gondot is okozott, mert a Királyiba – értelemszerűen – nincs értékesítés, de megoldottuk, hogy aznap mégis legyen. És természetesen nem pezsgőztek a páholyban, és én nem voltam odabenn – ellentétben azzal, ami a sajtóban megjelent. Nagy tanulsága a saját médiahasználatom immár interjúalanyi gyakorlatának, hogy bár a Klubrádióban Bolgár Györgynek mindezt elmondtam és ő nyugtázta is, az adó honlapján mégis más értelmű összefoglaló jelent meg. Mindegy, itt a vihar egy lyukas pohárban keletkezett, épp egy évvel ezelőtt.”
Stumpf András interjúját híroldalunkon olvashatják.