Vendégszerzőnk, Sayfo Omar írása.

Kedves Újságírók, kedves Véleményvezérek, kedves Érdeklődők!

Az alábbi tíz kérdésből álló tesztsor segítségével megtudhatjuk, van-e elég ismeretünk ahhoz, hogy véleményt fogalmazzunk meg az iszlámról.

Az elmúlt időszakban egyre több írás, blogbejegyzés és komment foglalkozik az iszlámmal és annak európai jelenlétével. Többségükből egyértelműen kiolvasható, hogy a szerzőnek határozott, olykor sarkos véleménye van a témáról. A sok kiváló észrevétel és írás mellett azonban sajnos számos olyan vélemény is napvilágot lát, amelyekről egyértelműen lerí: szerzőjének ismeretei erősen hiányosak.

Éppen ezért készítettem egy játékot. A leggyakrabban előforduló tévedéseket figyelembe véve összegyűjtöttem tíz, az iszlám és az európai iszlám témakörében releváns kérdést. Ügyeltem arra, hogy ne legyen köztük olyan, melynek megválaszolása értékítéletnek vagy különféle vallási, politikai értelmezéseknek ad teret. A kérdések csakis olyan egzakt dolgokra vonatkoznak, amelyek ismerete alapkövetelmény ahhoz, hogy az embernek releváns véleménye lehessen a témáról. Olvassátok el, mérjétek fel a tudásotokat!

Kérdések:

1. Mikor használjuk az „iszlám” és mikor a „muszlim” kifejezést?

2. Mi a különbség az iszlám és az iszlamizmus között?

3. Mi a különbség a szalafizmus és a vahhabizmus között?

4. Mi a hidzsáb, mi a burka, mi a nikáb és mi a csador?

5. A muszlimoknak hozzávetőlegesen hány százaléka arab?

6. Az Európai Unióban élő, Európán kívülről érkezett bevándorlóknak nagyjából hány százaléka muszlim?

7. Mi a különbség a vallás és a kultúra között?

8. Mit jelent a Korán kapcsán a „kinyilatkoztatás okai” (asbab al-nuzul) és miért fontos ennek az ismerete?

9. Ki a muszlimok vezetője? (Vigyázat, beugratós!)

10. Mi az a taqijja, kiknél és milyen feltételekkel megengedett?

 * 

*

Megfejtések:

1. Az „iszlám” főnév, a „muszlim” melléknév.

2. Az „iszlám” a vallásra az „iszlamizmus” politikai mozgalomra, mozgalmakra utal.

3. Noha számos írás szinonimaként használja őket, a két fogalom nem ugyanazt takarja. A szalafizmus egy puritán vallási értelmezés, amely a vallási iskolákat elutasítva a Mohamed korabeli tanokat és gyakorlatokat tekinti egyedüli irányadónak. A vahhabizmus a szalafizmuson alapuló, szaúd-arábiai vallási és politikai rendszer. A viszony olyan, mint a rovar és bogár között. Minden vahhabita szalafita, de nem minden szalafita vahhabita. Felmérések szerint − Szaúd-Arábiát nem számolva − a világ muszlimjainak hozzávetőleg 0,5 százaléka követ szalafita irányzatokat.

4. A hidzsáb a hajat fedő, arcot szabadon hagyó kendő. A niqáb az az arcot takaró ruhadarab. A burka jellemző közép-ázsiai női (nép)viselet, míg a csador tipikus iráni viselet. Való igaz, mindegyik téridegen Bécs vagy Párizs belvárosában, de a sajtóhírekkel ellentétben arrafelé nemigen hordanak csadort, pláne burkát.

5. A muszlimoknak kevesebb mint 20 százaléka arab.

6. Az Európai Unióban az Európán kívül született bevándorlóknak kevesebb mint a fele muszlim. Összességében egymillióval több a nem muszlim (keresztény, hindu, stb.) Európán kívüli bevándorló, mint a muszlim. Ez azért fontos, mert a közvélemény sokszor hajlamos egy kalap alá vanni az iszlám és a bevándorlás okozta társadalmi és biztonsági problémákat. Brit és francia hatósági adatok szerint azonban az Európán kívüli származású bűnelkövetők között nagyjából lakosságon belüli arányuknak megfelelően vannak jelen muszlimok és nem muszlimok.

7. A vallás a kultúra része. Az iszlámnak ezer arca van, amely mindig a lokális kultúrákkal keveredik. Számos, az iszlámnak tulajdonított szokás és jelenség – mint például a nők körülmetélése vagy akár a kendő viselése – az iszlámnál korábbi időkig visszanyúló, kulturális gyökerű szokás, amely az iszlám alatt tovább élt. A kultúra a vallásnál átfogóbb és meghatározóbb. Egy keresztény és egy muszlim iraki például értékeikben, szokásaikban közelebb állnak egymáshoz, mint egy muszlim iraki, nigériai vagy épp éppen egy muszlim bosnyák.

8. A „kinyilatkoztatás okai” azt vizsgálja, hogy a Korán egyes passzusai milyen történelmi kontextusban születtek, milyen korabeli kérdésekre adtak választ. A vallástudók ezt figyelembe véve értelmezik és alkalmazzák azokat jogforrásokként. Az idézeteket kontextusukból kiragadni erősen félrevezető. Jó példa erre a „hitetlenek megölésére” vonatkozó, az Iszlám Állam és az iszlámellenesek által egyaránt szívesen idézett Korán-idézet, amely annak idején a muszlim közösség létét fenyegető háború idején született. Más kontextusban keletkezett idézetek ezzel éppen ellenkezőleg békét és megbékélést hirdetnek.

9. A muszlimok vezetője egykor a kalifa volt. Noha a síita iszlám továbbra is központosított, a 85-90 százalékot kitevő szunnitáknak ma nincs vezetője. Noha számos konszenzusos és önjelölt véleményvezér van, akik sokszor egymással teljesen ellentétes véleményt fogalmaznak meg bizonyos kérdésekben, nincs olyan, akinek véleménye mindenkire kötelező lenne. Az tehát, hogy Khomeini ajatollah, Khaddafi vagy épp valamelyik londoni prédikátor egyszer mondott valamit, az nem jelenti azt, hogy az a többség szempontjából kötelező vagy akár csak megszívlelendő álláspontnak számít.

10. A taqijja elsősorban a síita iszlámban élő fogalom. A lényege, hogy egy muszlim, ha veszélyben van az élete, a nyilvánosság előtt megtagadhatja hitét, és Isten nem kéri rajta azt számon. Való igaz ugyanakkor, hogy vannak radikális szunniták (az ő arányuk százalékokban sem mérhető) akik szintén elfogadják a taqijja intézményét. Ezt azért fontos tisztázni, mert sokakban él a tévhit, hogy a muszlim emberek számára vallásilag megengedett dolog megtéveszteni a nem muszlimokat. Noha kontextusukból kiragadott idézetekkel, hivatkozásokkal az állítást valóban le lehet vezetni, azt egyik meghatározó szunnita jogi iskola sem fogadja el.

*

Értékelés:

10-9 pont: Gratulálok. Jó alapjaid vannak ahhoz, hogy véleményed legyen az iszlámról. De ne bízd el magad. Jó mufti is holtig tanul.

8-7 pont: Nem rossz. Az átlagnál tájékozottabb vagy. Fetvákat azonban még korai lenne kiadnod.

6-4 pont: Óvatosan a kategorikus vélemények megfogalmazásával. Ezen az ismereti szinten akár pro, akár kontra oldalról könnyen megvezethetnek.

4-nél kevesebb pont: Ne csüggedj. Erre a rövid időre már kár is utánajárni. Úgyis szerveződnek a keresztes hadak és ki lesz űzve az összes Mohamed-imádó janicsár.