Ybl Miklós. Egy név, akit azért elég sokan ismernek. Egy építész, akiről tudjuk, hogy azért alkotott egy pár fontos épületet. De ismerjük-e a valódi jelentőségét? Az Ybl összes című, pazar kiállítású kötetből megismerhetjük ennek a korszakos hatású 19. századi építésznek az életét és munkásságát.

„... alulírott ezennel tanúsítom, hogy ugyanő a fent nevezett időben, mind viselkedésének legmagasabb erkölcsiségével, mind legszigorúbb becsületességével, kitartó szorgalmával és ügyességével legteljesebb megelégedettségemet és szeretetemet kiérdemelte” − fogalmazott Pollack Mihály építész 1836-ban, Ybl Miklós bizonyítványában. A magyar építészet nagymesterei így adták tovább egymásnak a tudást és megbecsülést abban a korban. Ybl Miklós 1814-ben született és 1891-ben halt meg, végigélte hát a 19. század javát, ezt az optimista korszakot, amikor Magyarország kétszer is nagy fejlődési korszaknak, virágzó évtizedeknek örvendhetett. Ybl mind a reformkort, mind a kiegyezés utáni évtizedeket is felnőtt, alkotó emberként élhette meg, s épületei máig ható módon formálták az ország, de elsősorban Budapest építészetét.

 Corvinus Egyetem

Várkert Bazár

Szabadkígyós, Wenckheim-kastély

Olasz Kultúrintézet, volt Országgyűlés

„Székesfehérvári fiu, aki wenn auch nicht ein Speck Magyar, doch ein fideler Ungar” − írta Széchenyi István Ybl Miklósról. Nos, igen: Ybl, mint nevéből látható, nem éppen tősgyökeres magyar volt, édesanyját is Eimann Annának hívták. Az építész ráadásul egész életében a német nyelvet használta családi körben, mégis magyarul használjuk a nevét és Magyarországnak, Budapestnek, a magyar építészetnek szentelte életét. 1832-ben beállt a szintén német származású Pollack Mihály kőműves céhébe inasnak, de hamar előrehaladt a ranglétrán. 1842-ben itáliai utazást tett, s az ottani építészeti hatások rányomták a bélyeget Ybl stílusára is. Ybl 1847-ben a Károlyiak építésze lett, az ötvenes évektől pedig már széles megrendelői körnek dolgozott.

Az építész hivatalosan csak 1863-ban kapta meg a mesterjogot, de akkor már javában formálta a gyorsan fejlődő magyar főváros képét. 1882-ben így köszöntötték Ybl Miklóst az ötvenéves építészeti jubileumán a Pesti Vigadóban: „A mai kornak, azon nemzedéknek, melyből Ybl Miklós hatalmas alakja kimagaslik, volt fenntartva, hogy a magyar nemzet középületeit magyar művészek emeljék. E nemzedék építészeinek úttörője, mester Ybl Miklós, akinek lángesze egyaránt fényesen oldott meg a legkülönbözőbb építészeti feladatokat”.

S hogy mik voltak e lángész építészeti feladatai és hogyan oldotta meg őket? Ezt mutatja be részletesen, gazdag képanyaggal, pazar kiállításban az Ybl összes című kötet, ami Halász Csilla, Őrfi József, Viczián Zsófia és Timár Sára fotográfus közös műve, s a Látóhatár Kiadó gondozásában jelent meg.

A szerzők 333 napig jártak Ybl nyomában, 52 településen jártak, 113 épületről és 11 egyéb építményről készítettek leírást és fényképeket. A közismert épületeken túl egyes esetekben kutatómunkát is kellett végezni, hogy tisztázzák egy-egy vitatott vagy szinte elfeledett épület történetét, sorsát.

De csak a főművek listája is tekintélyes: az Országgyűlés régi épülete, a mai Olasz Kultúrintézet a Nemzeti Múzeum mellett; az egykori Fővámház, vagyis a mai Corvinus Egyetem épülete; az Operaház; a Várkert Bazár; a budapesti Szent István bazilika végső formája; a józsefvárosi palotanegyed Festetics-palotája (a mai Andrássy Egyetem) és Károlyi-palotája. Ybl Miklósnak jelentős szerepe volt a századfordulóra elkészült budai királyi palota terveinek, tömegének formálásában, s munkássága még az épület mai állapotában is felismerhető. Ybl ezen kívül számos jelentős budapesti bérház és bérpalota alkotója is volt. A magyar vidéken több tucat kastélyt és templomot épített, a parádi Károlyi-kastély megtervezésétől több más Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó, Füzérradvány, Nagykároly) átalakításáig. Ybl a Wenckheimek számára is épített egy hatalmas kastélyt a Békés megyei Szabadkígyóson, ami korának az egyik legfényűzőbb magyar vidéki kastélya volt. Ybl tervezte a jelentős fóti templomot és a ferencvárosi, Bakáts téri templomot is.

Mind Ybl Miklós középületei, mind bérpalotái nagy hatást gyakoroltak a 19-20. század fordulójának budapesti építészetére. Elsősorban reneszánsz elemekre támaszkodó neoreneszánsz és eklektikus stílusát hol jobb, hol gyengébb kivitelben budapesti bérházak százain utánozták abban a korban. A mai Budapest akkor született meg, és építészeti öröksége ma is látható. Ybl nélkül más lett volna Budapest. Az Ybl összes e nagy hatású építész munkásságának állít emléket a születése 200. évfordulója alkalmából, a mesterhez méltó kivitelben.