„Határozottan cáfolom, hogy a kormány rövidtávú politikai érdekből vette volna napirendre ezeket az ügyeket” – mondja Giró-Szász András a bevándorlás és halálbüntetés kérdéseiről a Mandinernek. A Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerint az Európai Bizottságnak semmilyen jogköre nincs, amellyel Magyarországra kényszeríthetné a kvótákat. Giró-Szász azt is elmondta: érti az újságírói elitista megközelítést, de a nemzeti konzultációk nem a show, hanem a demokrácia részei; a kormány pedig nem szélkakas. Interjúnk.
„Ez az interjú úgy indult, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetőjét akartuk mikrofonvégre kapni. Nem lehetett, ön válaszol inkább. Jobban ért a témához?
Szó sincs róla, hogy ne lehetett volna. Arról sincs, hogy jobban értenék hozzá. A bevándorlás tendenciáira a hivatal vezetője bizonyára nagyobb rálátással rendelkezik nálam. Minden témában vannak nálam nagyobb szakértők. Csakhogy a bevándorlás mára nem csak a hazai, de a nemzetközi politikai térben is vezető téma lett.
Épp önök miatt lett vezető téma, nem?
Részben a magyar kormány miatt, de tőlünk függetlenül is. A multikulturalizmus megszűnéséről már tavaly is nyilatkozott Merkel asszony. Ebből is láthatja, itt egy nemzetközi szinten egy már régóta létező problémáról beszélünk, amely az elmúlt hónapokban vált égetővé. A bevándorlók száma ugyanis az utóbbi időkben meghússzorozódott. Ez a helyzet a társadalom jelentős részét aggasztja. Erre a problémára reagál a kormány.
Habony és Finkelstein ötlete a bevándorlós konzultáció?
Lesz egy uniós csúcstalálkozó a témában, ahol várhatóan az Unió megalkotja az új bevándorlási politikáját. A magyar miniszterelnök már úgy szeretne részt venni ezeken, hogy ismeri a magyar emberek álláspontját. Ennek ismeretében fogja majd a magyar kormány is kialakítani az álláspontját. Erre szolgál a bevándorlási konzultáció. Tehát szó sincs arról, hogy ez két ember ötlete lenne. A nemzeti konzultáció egy, már évek óta létező és sikeres forma arra, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket az őket is érintő ügyekben.
Ahogy följátszotta a kormány a témát, az nagyon politikai. Bevándorlás, menekültügy, terrorizmus összekeverve...
Milyen más választ adhatna a kormány, mint politikait? Egy demokráciában ez úgy működik, hogy vannak választások, amelyeket valamelyik párt megnyer. Az azt követő négy évben ez a párt vállalja a politikai felelősséget. Másrészt pedig a kérdés második felének felvetése is teljesen normális, hiszen gondoljunk csak a NATO főtitkárára, aki szintén a terrorizmus és a bevándorlás összefüggései miatt emelte fel a hangját. A kérdőívtől teljesen függetlenül beszél erről ugyanígy egész Európa.”
Stumpf András interjúját híroldalunkon olvashatják.
