Ismer a világ száz százalékig biztonságos megoldást az atomhulladék elhelyezésére? Tudunk évszázadokban, évezredekben előre gondolkodni? Ezek az alapkérdések, miközben a nyugat-mecseki Bodán, Pécs közelében azt kutatják, megvalósulhat-e ott a paksi atomhulladék végleges tárolója. A pécsieket nem vonják be a folyamatba – a bodaiak viszont támogatják a projektet, miközben a Nukleáris Alap nagylelkűen pénzeli a falut. Riportunk.
A „miért pont Bodán” kérdésre két részből áll a válasz. Egyrészt nem csak az EU-s szabályok tiltják, de általában az EU-n kívüli országok sem engedik meg, hogy más országok atomhulladékot tároljanak véglegesen a területükön, tehát végső soron minden államnak magának kell gondoskodnia az atomhulladéka végleges tárolásáról. A szakemberek szerint Magyarországon a Boda környéki agyagkő, az aleurolit lehet a leginkább alkalmas a nagy aktivitású radioaktív hulladék tárolására. A környéken már a kilencvenes évek óta folynak kutatások, ki is alakítottak akkor egy föld alatti próbalabort: az akkori uránbánya egyik vágatából érték el az aleurolitot. Épp ezért el is terjedt az a tévhit, hogy az uránbányában akarják tárolni a kiégett paksi fűtőelemeket, ami persze nem igaz – mondta el a Mandiner kérdésére Kóbor József, az LMP szakpolitikusa, aki akkor járt is abban a próbalaborban: 45 fokos volt lent a hőség és repedezettek a falak, tehát nem volt alkalmas egy tároló kialakítására. Éppen ezért most egy kicsivel odébb fúrnak és olyan kőzetréteget keresnek, ami nem töredezett – tette hozzá.
Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója a Mandiner kérdésére leszögezte: egyáltalán nem biztos, hogy lesz Bodán tároló. Egy 37 négyzetkilométeres kőzettestről van szó, ahol több helyen végeznek kutatófúrásokat. Még csak a kutatások zajlanak és nagyjából harminc évig eltart, míg megállapítják a kőzetről, hogy alkalmas-e a föld alatti tároló kialakítására. Érdemes ismét leszögezni, hogy a kiégett fűtőelemek és más magas aktivitású radioaktív hulladékok még több százezer évig sugároznak és több száz évig hőt termelnek. Olyan hosszú távra kell tehát előre tervezni, ami emberi ésszel szinte felfoghatatlan. A Mandiner kérdésére Kereki Ferenc elismerte: nincs olyan módszer, amiről száz százalékos bizonyossággal tudhatjuk, hogy biztonságos.
Bakó Bea riportját híroldalunkon olvashatják.
