A köztársasági elnökhöz és az Alkotmánybírósághoz fordulna a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, amiért a könyvelők vagyonát is zár alá lehet venni a büntetőeljárási törvény keddi módosítása értelmében – hangzott el a kamara csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lukács János, a kamara elnöke a Mandinernek elmondta: a kamara 17 éves fennállása alatt nem volt könyvvizsgálót érintő korrupciós ügy. A brókerbotrányban érintett könyvvizsgálókat rendkívüli ellenőrzésnek vetik alá, hogy betartották-e a szakmai szabályokat. Tudósításunk.
A kamarai elnöknek felvetettük, hogy már az eddigi szabályok szerint is el lehetett kobozni, sőt akár már a jogerős ítélet előtt, a büntetőeljárás folyamán is zár alá lehetett venni annak a vagyonát, aki bűncselekmény folytán gazdagodott – akár akkor is, ha az illető nem a bűncselekmény elkövetője vagy vádlottja. Volt-e eddig arra példa, hogy könyvvizsgálók akár ilyen módon érintettek voltak gazdasági bűncselekmények miatt indult eljárásokban? – kérdeztük. Lukács János erre azt mondta: az igaz, hogy elvben az eddigi szabályok szerint is érintettek lehettek könyvvizsgálók a vagyonelkobzásokban. A probléma szerinte az, hogy már az eljárás alatt zár alá lehet venni a vagyont, és még ha utóbb ki is derül, hogy a könyvvizsgáló vétlen, akkor is évekig húzódik az eljárás, mire a végén esetleg visszakapja a vagyonát. Addig tönkremegy az a könyvvizsgáló, holott itt az auditált cég ellen van gyanú, és a cég ügyeiben a könyvvizsgálónak nincs is döntési jogköre.
Azon kérdésünkre, hogy a szigorítás hatására emelik-e a könyvvizsgálók felelősségbiztosítását és így a díjaikat, azt mondta, hogy nem, illetve a biztosítást fogják emelni, de nem ezért, hanem a kockázat miatt maguknak a könyvvizsgálóknak lesz az érdeke, hogy emeljék fel ezt az összeget. Lukács inkább abban látja az intézkedések negatív következményeit, hogy az új generációt elrettentik: senki sem akar majd könyvvizsgálónak menni, ha annak a veszélyével kell szembenéznie, hogy elkobozhatják, zár alá vehetik a vagyonát. Vagy pedig azt fogják csinálni a könyvvizsgálók, hogy mielőtt elvállalnak egy megbízást, mindenüket átíratják valaki másra, egy hozzátartozójukra, hogy „nincstelenek” legyenek. Ez persze méltatlan lenne – tette hozzá, feltéve a kérdést: komolyan ez lenne a törvényalkotó szándéka?
Felvetettük, hogy az MNB eredeti terveivel ellentétben úgy néz ki, hogy továbbra is az NGM alatt működő felügyeleti hatóság fogja ellenőrizni a kamarát. Lukács ezzel kapcsolatban azt mondta: azért ez úgy fog megvalósulni, hogy az MNB és közfelügyelet között nagyobb mértékű együttműködés lesz, és „az MNB kéréseit meg a szigorát a közfelügyelet jobban teljesíti”. Hozzátette: „hogy ez annak a következménye, hogy mi tiltakoztunk, vagy belátták enélkül is, ezt nem tudni; de ezért fontos, hogy megszólaljunk. Különben úgy tűnik, mintha azt csinálnának velünk, amit akarnak.”
Bakó Bea tudósítását híroldalunkon olvashatják.
