Veszélyt jelent Putyin politikája az európai biztonságra, ahogy sokan gondolják? Vagy pedig az csak Oroszország legitim aggodalmait tükrözi, így nincs szó az európai stabilitást veszélyeztető ambíciókról? Erről vitáztak a budapesti Danube Institute hétfői rendezvényének nemzetközi szakértői, akik közül egyesek szenvedélyesen kritizálták, mások megvédték a putyini politikát. Az est folyamán Orbán Viktor is méltatást kapott. Tudósításunk.
Charles Crawford volt szarajevói, belgrádi és varsói brit nagykövet emlékeztetett arra, hogy Putyin szerint a 20. század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió bukása volt. „Nem. A Szovjetunió megszületése volt a legnagyobb tragédia, amely tömegek szenvedését okozta!” – kommentálta a putyini kijelentést Crawford. A volt nagykövet szóba hozta a '94-es Budapesti Memorandumot is, amelyben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett Oroszország is garantálta Ukrajna szuverenitását és területi egységét. „Ma viszont orosz felügyelet alatt orosz fegyverzettel Ukrajnában ukránokat ölnek.”
„Oroszország támadást indított a világháborút lezáró szerződések és eszmék rendszere ellen” – ezzel az erős tételmondattal indított James Sherr, a londoni Chatham House munkatársa, a korábbi ukrán kormányzat biztonságpolitikai tanácsadója az est második beszédében. Az elemző szerint „háború van Ukrajnában, de ennek indokai hazugságok voltak”. Sherr ezután egy csavarral arról kezdett beszélni: „Ha valaki azt mondaná, hogy az EU veszélyes Oroszországra, én azzal is egyetértenék. Az európai jogállamiság valóban veszélyes az orosz vezetésre, amely ragadozó és neofeudális rendszert épít. A Szovjetunióra is veszélyt jelentettek a nála vonzóbb rendszerek”.
Vlad Sobell volt Szabad Európa Rádió-szerkesztő, prágai elemző viszont Moszkva pártját fogta: szerinte, ha az ukrán válságba nincs beleszólása Oroszországnak, akkor mennyire szólhat bele abba az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia? Sobell álláspontja szerint a donyeckiek és luganszkiak csak visszautasítják a kijevi „soviniszta rezsimet”, amiért terroristáknak nevezik őket. A prágai elemző úgy fogalmazott: Kijev bombázza őket, a nőket és gyermekeket is. Ehhez képest a Kreml még vissza is fogta magát, nem avatkozik közbe. „Pedig jogos lett volna” – mondta Sobell, aki fájlalja, hogy ettől függetlenül sokszor akár hitlerezik is Putyint.Szerinte az ukrán válságban a Nyugat az agresszor, ezért le is kellene állni annak további elmélyítésével. „Fogadjuk el, hogy Oroszországnak joga van integritásának, szuverenitásának érdekeinek a védelméhez. Talán Európa elfogadná, hogy orosz katonai bázisok legyenek Ausztriában, a Csatorna-szigeteken vagy Észak-Afrikában?” A csehországi elemző végül egy hirtelen kanyarral Orbán Viktor magyar miniszterelnök méltatásával zárta a beszédét: „Több ilyen emberre van szükség, nem pedig olyan birodalmi kreatúrákra, mint Brüsszel!”
„A mostani NATO-ígéretek nem nyugtatják meg Moszkvát. A NATO beleharapott Moszkva kelet-európai érdekszférájába” – mondta Timothy Less nemzetközi tanácsadó, a University of Kent Kelet-Európa oktatója, aki szerint ráadásul a jelenlegi orosz rubel- és gazdasági válság arról győzte meg az oroszokat, hogy a Nyugat nem is kívánja Oroszország boldogulását. A szakértő úgy látja: Putyin nem akar új Szovjetuniót, tervei Ukrajnával kezdődnek és végződnek. Timothy Less tudja, a Nyugaton eleget hangsúlyozzák, hogy Putyint nem érdekli a demokrácia, és ez így van, de magukat az oroszokat sem érdekli a demokrácia. „Kipróbálták a kilencvenes években, és nem jött be nekik.”
Rajcsányi Gellért tudósítását híroldalunkon olvashatják.
