A lengyel-magyar kapcsolatok jók, ezen nem változtat drámaian a kormányok közötti jelenlegi feszültség – hangzott el egy, a két ország kapcsolatait bemutató könyvről tartott beszélgetésen, melyből kiderült: a lengyelek atlantista külpolitikai szemléletet követnek, és nem tudnak mit kezdeni a magyarok határon túli politikájával. Tudósításunk.

Váratlanul érte a csütörtök esti „Lengyel-magyar két jó barát” című, az azonos című könyv bemutatójául szolgáló beszélgetés szervezőit a nagy érdeklődés. A rendezvény helyszíne a Bartók Béla úton található kicsiny Gdansk könyvesbolt és büfé volt. A bemutatott könyvben Mitrovits Miklós történész a magyar-lengyel kapcsolatok dokumentumait válogatta össze 1957-től 1987-ig, ellátva azokat saját jegyzeteivel. Mitrovits elmondta, a kötet korábbi bemutatóin sokkal kisebb volt részvétel; azt pedig, hogy most helyhiány miatt sokan kint ragadtak, inkább a két ország közötti diplomáciai feszültségnek tudja be. Ebben aligha tévedett.A történész rögtön az elején leszögezte: a magyar-lengyel kapcsolatok alapvetően jók. „Nem biztos, hogy két politikus találkozásából kell nagy következtetéseket levonni” – utalt Orbán Viktor februári lengyelországi látogatására.

Mindkét előadó egyetértett abban, hogy a magyar világszemlélet horizontja a Kárpátoknál húzódik, míg a lengyelek – akik a német és az orosz nagyhatalmak közé ékelődve valódi ütközőzónában élnek – sokkal hajlamosabbak a saját területeiken túl is látni, és ismerni a nemzetközi politikát. Magyarország élénk érdeklődését a határon túli magyarok iránt, illetve az ő autonómiájuk iránt tett lépéseket azonban nem értik, és nem is értették soha – állítja Mitrovits.

Ennek okát Pálfalvi abban látja, hogy a lengyelek „államfetisiszták”, számukra az államiság szent, mivel sok történelmi viszontagság árán lehet most független országuk; és e szentség megtörését látják abban, ha például valaki nem az államnyelvet beszéli, vagy nem azon tanul. Mitrovits szerint a lengyelekben ezért csapódott le nagyon súlyosan az, hogy miközben a Majdanon vér folyt, és veszélybe került az ukrán államiság, a magyar miniszterelnök Kárpátalja autonómiáját pedzegette. Azt is kijelentette, teljesen hibás az a vélekedés, miszerint Ukrajna lengyelek lakta része olyan volna Lengyelországnak, mint Magyarországnak Erdély. Ez a párhuzam akkor állná meg a helyét, ha Magyarország elkötelezett külpolitikát folytatna egy erős és független Romániáért – mondta nevetve a szakértő.

Lándori Tamás tudósítását híroldalunkon olvashatják.