Jelenits István: Ünnep az, amikor kilépünk a pillanat nyomása alól
2014. december 25. írta: Redakció

Jelenits István: Ünnep az, amikor kilépünk a pillanat nyomása alól

jelenits_istvan.jpg

Ünnep az, amikor nem csak a pillanat erőfeszítésének, problémájának nyomása alatt vagyunk és nem csak pihenünk, hanem kicsit elgondolkodunk múltról, jövőről, emlékeinkről, terveinkről – mondja Jelenits István piarista szerzetes a Mandinernek. Az irodalmár-pedagógussal a karácsony és az ünnep mellett társadalmunk és településeink állapotáról, az oktatás helyzetéről is beszélgettünk. A Budapest díszpolgárává avatott volt tartományfőnök szerint ma túlságosan kampányszerűen hoznak döntéseket, pedig nem ártana némi megfontoltság.

„Általában a legtöbb iskolai évfolyam azt gondolja magáról, hogy ő volt az utolsó nagy évfolyam és aztán jött a hanyatlás. Mint évtizedeket végigtanító tanárember, igazat ad a mindenkori végzősöknek, vagy optikai csalódás áldozatai?

Ma szétszórtabb a fiatalok érdeklődése, mint régen. Az életünk egy kicsit olyan, mint egy nagy fogadás, ahol megterítik az asztalt és ki-ki megrakja a tányérját azzal, amit enni szeretne. Számot kell viszont vetnünk azzal, hogy nem ehetünk mindenből, és a fontos, hogy jóllakjunk s olyat együnk, amivel meg vagyunk elégedve. Ahhoz, hogy mindent kipróbáljunk, kevés egy élet. Manapság ez a teríték eléggé bőséges, mindenki úgy érzi, hogy bármihez hozzáfoghat és nehéz valami mellett elköteleződni. Lehet mással is foglalkozni mellékesen, de a szakmámat meg kell szeretni, akkor is, ha kényszerűségből választottam, és meg kell próbálnom otthon éreznem magam benne. Akárhogy is, de több, ha egy valamiben otthon vagyok, mint ha sokban bukdácsolok; és negyvenéves koromra még nem döntöttem el, hogy hol kötelezem el magam.

Sokat hallani ma, hogy nehezebben köteleződünk el, mint régen, bár általában a párkapcsolatokra gondolnak az ezt emlegetők. 

A házassággal kapcsolatban is azért nehezebb az elköteleződés, mert manapság a kenyérkereset ügye sokkal nehezebben dől el, mint régen; és akkor nem érnek rá a fiatalok azzal törődni, hogy a házasságukat megalapozzák. Először eldöntik, mit akarnak csinálni, megszerzik a megfelelő diplomákat és kiküzdik a magukét, csak addigra megkeményedik a személyiség, kevésbé lesz alkalmazkodóképes. Ha valaki negyvenéves korában nősül meg vagy megy férjhez, akkor van egy kialakult személyisége és kicsit megszokta a magányt. Akkor is, ha egyébként érzi a társra való igényét, nehezebben tud igazodni. Szerintem a válások száma is azért nő, mert mellékes érdeklődéssel kötik a házasságokat. Nem az a fő szempont, hogy megfelelő párt találjanak az emberek, hanem hogy a megfelelő életpályát futhassák be.”

Szilvay Gergely interjúját Keresztény,mandiner oldalunkon olvashatják.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr737008533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

huKKK 2014.12.25. 19:22:56

Pista bácsi tapintatosan fogalmaz.
Szerintem nem szeretik egymást eléggé az emberek. A legkülönb embernek is lehetnek olyan dolgai amiket el kell szenvedni.
Ezt a tűrőképességet általánosságban bomlasztja korunk kultúrája, szellemisége.
Ugyanarra képesek lennénk, mint nagyapáink szappanoperák nélkül.
A technikai vívmányok úgy elrabolják az időnket, hogy nélkülük simán lenne energiánk egy neveletlen feleségre és 12 neveletlen gyerkőcre.

annamanna 2014.12.26. 16:04:03

A Ludas Matyit se most írták. Luther 42 évesen nősült meg (és tképpen szinte rávarrta magát Katherina von Bora, ő maga nem tudta eldönteni, mit is akar); mégis felneveltek együtt 16 gyereket (amiből 6 volt saját). Katherina összevissza csinált mindenfélét, szekerezett, sört főzött, panziót vezetett, zöldséget termelt stb. (Csak Bibliát nem olvasott, hehe). Petőfi apja volt kocsmáros is, mészáros is, gazdálkodó is. Markó Károly festő először mérnök volt, aztán cca 30 évesen váltott. Ja, és mellesleg 3 gyerek után (!!!!) vette feleségül a párját. Mindezt a 19. sz. elején! És így tovább, szerintem bőven lehetne sztorizni.
Annyira nem kell komolyan venni azt, hogy régen az emberek beálltak egy irányba és passz, onnantól egy előírt vályúban folyt az életük. Régen is volt rengeteg törés, pl. háborúk, egyéb kataklizmák, de még az sem kellett feltétlenül ahhoz, hogy valaki új dologba fogjon, több mindent kipróbáljon.

huKKK 2014.12.27. 10:30:16

16-án töltötte be Pista bácsi a 82-t.
Isten éltesse szülinapja alkalmából.

annamanna 2014.12.27. 11:19:35

@huKKK: én értem, de huKKK nicknek nem csodálom, hogy nem érthető. Talán olvassa el előbb a cikket.

annamanna 2014.12.27. 12:09:36

@huKKK: de hogy kicsit segítsek - Jelenits úgy beszél, mint valami Baradlay Kázmér. Változásra ugyanúgy szükség van, mint állandóságra. A változás ugyanúgy az emberi természet része, és nem igaz, hogy a boldogság abból áll, hogy semmi sem változik. A változásban kihívás van, feszültség, nyugtalanság, tehát nyilván nem lenne jó, ha minden folyton csak változna és semmi nem volna stabil. De változatosság nélkül az élet unalmassá válik. Persze mindenkinek más az egyéni tűrőképessége, ráadásul vannak normák, amihez mindenkinek tartania kell magát, tehát vannak stabil pontok, amiket nem lehet megváltoztatni (elvileg ilyen egy házasság), vannak egy egész életre, vagy akár örökre szóló kötődések, kitartó hűségek (ilyen a hit); de az már egyáltalán nem igaz, hogy az ember megkeményedik. Az egész életünk során folyamatosan javítanunk kell önmagunkon, művelnünk kell önmagunkat, tehát változnunk kell; és a belső változás sok külső változást is magával hoz, vagy épp a külső változás fog elvezetni a belső változáshoz.
Ha Jelenitsnek az az élménye, hogy az ember megkeményedik és nem változik, az az ő baja, ez nem épp hízelgő önjellemzés, hanem a hitetlenség bizonyítéka, mert aki hisz, az átmegy egy folyamaton, miközben folyamatosan újul.
Rm 12,2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem VÁLTOZZATOK el a ti elméteknek MEGÚJULÁSA által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.

Ha Jelenitsnek nincs ilyen élménye (és nincs, különben beszélne róla), az nem épp pozitív fényben tünteti fel.
A változás szükségességét jelzi ez az ige is, egy egészen más szempontból:
Péld 29,1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.

Tehát a keménység, a megkeményedés (ezek Jelenits szavai: "csak addigra megkeményedik a személyiség, kevésbé lesz alkalmazkodóképes.") - szóval a megkeményedés a Biblia szempontjából egyáltalán nem pozitív jellemvonás, és Jelenits szempontjából baj, ha megkeményedett.

2Kir 17,14 Akkor nem engedelmeskedtek, hanem megkeményítették az ő nyakokat atyáik makacssága szerint, a kik nem hittek az Úrban, az ő Istenökben.
2Krón 30,8 Most azért meg ne keményítsétek nyakatokat, mint a ti atyáitok; adjatok kezet az Úrnak, és bemenvén az ő szent helyébe, a melyet megszentelt örökké, szolgáljatok az Úrnak, a ti Istenteknek, és elfordul rólatok haragja.
Neh 9,16 Ők pedig, a mi atyáink, felfuvalkodának, és megkeményíték nyakukat és nem hallgaták parancsolataidat;
Neh 9,17 És vonakodának engedelmeskedni, és meg nem emlékezének a te csudatételeidről, a melyeket velök cselekedtél, hanem megkeményíték nyakukat, és arra adák fejöket, hogy visszatérnek rabságukba az ő makacskodásukban; de te bűnbocsánatnak Istene vagy, könyörülő és irgalmas, hosszútűrő és nagy kegyelmességű, és el nem hagytad őket.
Neh 9,29 És bizonyságot tevél ellenök, hogy visszatérítsd őket törvényedhez; de ők felfuvalkodának s nem hallgaták parancsolatidat, és végzéseid ellen vétkezének, melyeket ha valaki megtart, él azok által; és makacskodva hátat fordítának, s nyakukat megkeményíték és nem engedelmeskedének.
Zsolt 95,8 Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:
Péld 21,29 Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
Péld 28,14 Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az ő szívét, bajba esik.
Ézs 63,17 Miért engedél eltévelyedni minket útaidról, oh Uram! miért keményítéd meg szívünket, hogy ne féljünk tégedet? Térj meg szolgáidért, örökséged nemzetségeiért!
Jer 7,26 De nem hallgattak reám, és fülöket sem hajtották felém; hanem megkeményítették nyakukat, és gonoszabbul cselekedtek, mint az ő atyáik!
Jer 17,23 De ők nem hallgattak, és fülöket sem hajtották rá, hanem megkeményítették nyakokat, hogy ne halljanak, és az oktatást be ne vehessék.
Jer 19,15 Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ímé én ráhozom e városra és ennek minden városára mindama veszedelmet, a melyről szóltam ő ellene; mert megkeményítették nyakukat, hogy ne hallják az én beszédeimet.
Zak 7,12 Szívöket is megkeményíték, hogy ne hallják a törvényt és az igéket, a melyeket a Seregeknek Ura küldött vala az ő lelke által, az elébbi próféták által.
Jn 12,40 Megvakította az ő szemeiket, és megkeményítette az ő szívöket; hogy szemeikkel ne lássanak és szívökkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.
Rm 9,18 Annakokáért a kin akar könyörül, a kit pedig akar, megkeményít.
Zsid 3,8 Meg ne keményítsétek a ti szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés ama napján a pusztában,
Zsid 3,13 Hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által:
Zsid 3,15 E mondás szerint: Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket, mint az elkeseredéskor.
Zsid 4,7 Ismét határoz egy napot: Ma, szólván Dávid által annnyi idő multán, a mint előbb mondva volt. Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket.

huKKK 2014.12.27. 15:34:29

@annamanna:
"A Föld ne forogjon, hanem álljon"
- mondta B.K.
Nekem b.k. nem = J. Istvánnal.
Másrészt nekem Jelelenits István nem Jelenits.
Szeretem megadni ismeretlenül is a tiszteletet egy idős bácsinak.
Az Ön Bibliaismerete lenyűgöző, a stílusa kevésbé. Tudom, bennem a hiba, de az én igeismeretem gyakran végetér "az ősz ember előtt kelj fel" salamoni törvénykezésnél.
Hajlamos vagyok félreértelmezni salamont, mert úgy vélem minden embernek alanyi jogon jár a tiszteletet, kiváltképp az időseknek.
Az már valóban más lapra tartozik, hogy egyetértek-e a vének álláspontjával.
Nem szeretem a lekezelő, bratyizós stílust családon belül sem.
Tiszteletet kifejezni egy más nézetű ember felé, szerintem bocsánatos bűn.
Köszönöm magyarázatát, de Pista bácsi érthetőbben fogalmaz, az ön gondolatmenete nekem elvontabbnak, bonyolultabbnak tűnik.
A jellem az értékrendemben beelőzi a lexikális tudást.
De örülök ha egy intellektuálisan képzett hölgy megtisztel soraival.
Az 1.kor.13,2 szellemében a magam relatív módján értékelem is Önt, az emberi jószándék reálértékének, a jóindulat merőleges vetületének megfelelően.
Köszönöm türelmét, megértését.

huKKK 2014.12.27. 16:39:59

"Ünnep az, amikor kilépünk a pillanat nyomása alól"

Ez egy jó mondat.

annamanna 2014.12.27. 18:17:46

@huKKK:
1. Mivel "Pista bácsizod" Jelenitset, ebből következően te magad nem vagy 80 közeli, úgyhogy nyugodtan betarthatod azt a szokást, miszerint a neten tegeződünk.
2. Felteszem, a tanítványa voltál, de ha nem is, ő mindenképpen tanárember.
Mennyire életszerű szituáció a következő párbeszéd:
- Ki tart most órát?
- A Jelenits Pista bácsi.
Vagy: - Kinél vizsgázol?
- A Jelenits Pista bácsinál.

A tanárait, bármekkora nagy tekintélyű professzor is, vagy bármilyen öreg is, mindenki a vezetéknevén hívja. Képzeld el ezt a titulust: Öveges Józsi bácsi. Popper Peti bácsi.
Nincs olyan illemszabály, amit rajtam számon kérsz.

Rólad az jut eszembe, hogy a családunkban volt egy öreg néni, akire még gyerekkorában ráragadt az a becenév, hogy Pöszém. Egész életében mindenki Pöszémnek szólította. Mikor gyerekek voltunk, ő már öreg volt, úgyhogy egy tekintélyelvű családtag ránk parancsolt, hogy mi nem hívhatjuk Pöszémnek, hanem úgy kell szólítanunk, hogy Pösze néni. Elég komikus kérés, ami azt illeti.

huKKK 2014.12.27. 21:36:47

@annamanna:
1.
A fiatalabbakat is magázom.
Nincs hozzá jogom?
Tegeződnek a neten?
Önök?
Öreg hiba.
Szokás?
Enyém?
Miért kéne ehhez igazodnom?
És Önnek?
Megfizetik értek?
Kötelező a bizalmaskodás egy vadidegen emberrel?
Mióta?
Úgy véli Ön, hogy a bratyizós tradíciók rabszolgája vagyok?
Ennél Ön intelligensebb.
2.
Wikipédiából ismerem Jelenits urat.
Nem találkoztunk.

Ne blöfföljön.
Inkább kérdezzen.
2 mondatában 5 téves megállapítást tett.
Ne lottózzon.

Nem vagyok mindenáron a tegeződés ellen, de előbb beszélje meg velem, s ha belemegyek, ám tegye.
Mi ez a beteges félelem a magázódástól?
Miért fél megkérdezni tőlem, hogy van-e kedvem a tegeződéshez?
Attól tart, hogy válaszolnék?
Mi a rossz a magázódásban, azon kívül, hogy Önnek szokatlan?
Mi a jó a tegeződésben, azon túl, hogy Önnek, ismerősöknek, netán "széles néptömegeknek" ez szokásává vált?
Szokjanak le róla.
Ugye Ön sem gondolja komolyan, hogy 7 milliárd ember rossz beidegződése miatt, hajlandó leszek átvenni ilyen bigott vallási tradíciókat?
Nonszensz.

annamanna 2014.12.27. 22:51:33

@huKKK: ez bizonyára a kedvenc idézete: "Imádok a semmiről beszélgetni. Ez az egyetlen téma, amit kicsit ismerek." - Oscar Wilde

huKKK 2014.12.27. 23:04:30

@annamanna:
Ismét blöfföl, ismét téved.
Kérdezzen, érdemes.
Ne tippeljen, nincs hozzá érzéke.
süti beállítások módosítása