A napokban tartja negyedik éves konferenciáját a szegénységről és a társadalmi kirekesztésről az Európai Bizottság. A rendezvény megnyitóján Martin Schulz, az EP elnöke és Marianne Thyssen új foglalkoztatási és szociális biztos egyaránt kiállt amellett, hogy minden tagállamban vezessenek be egy „adekvát” minimális jövedelmet. A konferencián Magyarország is szóba került: ezúttal az oktatásra költött kevés forrás miatt kerültünk Romániával egy sorba.
Kerekasztal-beszélgetés keretében vitatta meg három szakértő a helyzetet és a 2020-ig szóló stratégiát. Michel Servoz, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főigazgatója megerősítette Marianne Thyssen azon kijelentését, hogy azok az országok a legversenyképesebbek, amelyekben a legjobb a szociális rendszer. „Szóval ez nem valami baloldali dolog, hanem tényleg összefüggés van a szegénység elleni küzdelem és a versenyképesség között” – fogalmazott. „Ha nem tartóztatjuk fel a szegénységet, azzal egy csomó embert kizárunk a gazdaságból” – magyarázta. A mostani jóléti rendszereket viszont modernizálni kellene, mert a 19. század vége óta többé-kevésbé ugyanabban a modellben működnek, nem valami rugalmasak, és ez kicsit ijesztő, ha azt nézzük, hogy milyen komplex rendszerre lenne ma szükség. A megoldási lehetőségek közt Servoz felvázolta, hogy a szociális intézkedéseknek „dolgozóbarátnak” kell lenniük. Számos tagállamban ugyanis gyakorlatilag nincs igazi kapocs a munkanélküli segélyek és az aktiváló, munkaerőpiacra visszavezető intézkedések között. Hangsúlyozta, hogy sokkal célzottabbaknak kell lenniük a szociális intézkedéseknek, jobban egyénekre kell azokat szabni. Az oké, hogy ott van a szociális háló, de ez csak a végső eset: alapvetően preventívnek kell lennie a rendszernek, mert a megelőzés sokkal hatékonyabb. A megelőző intézkedéseket legfeljebb kiegészíteniük kell a szociális segélyeknek – mondta.
