Mennyire törtek át az EU-szkeptikusok? Bukott vagy erősödött az európai baloldal? Hol jeleznek földrengésszerű változásokat az eredmények? Mi a helyzet a francia szélsőjobbal, a brit EU-szkepticizmussal és az érdektelenséget mutató visegrádi országokkal? A vasárnapi EP-választás európai tanulságairól tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyar Külügyi Intézet.

Igaz, hogy előretörtek az EU-szkeptikus vagy EU-ellenes erők, de azért nem olyan nagy mértékben, mint amitől oly sokan rettegtek: a 751 fős EP-ben mostantól mintegy 80-90 képviselőt lehet közéjük számítani. Kérdés, hogy a politikai szélek erősödése hogyan hat a középerőkre: az EP mérsékelt jobb- és baloldali pártjai kvázi nagykoalícióként az eddiginél erősebben is együttműködhetnek, és közöttük az EP liberális frakciója lehet a mérleg nyelve. Az EP-ben való frakcióalakításhoz hét országból összesen minimum 25 képviselőt kell összegyűjteni. Kérdés, hogy az EU-szkeptikusok vagy az egyes országok különböző radikális jobboldali erői mennyire tudnak majd összefogni – ha egyáltalán képesek lesznek rá, hiszen itt jelentős kompatibilitási problémák léteznek. Az EP-választás kapcsán vajon erősödött vagy gyengült az EU? Kétségtelen, hogy egyes európai nagyhatalmak – Franciaország és Nagy-Britannia – gyengültek, hiszen náluk radikális jobboldali vagy radikálisan EU-ellenes erők futottak be az első helyen. Hogyan alakulhat így az EU jövőbeli stratégiája? Lesz-e így több vagy mélyebb Európa? Lehet, hogy inkább a hatékonyabb kormányközi együttműködés, az állam- és kormányfőkből Európai Tanács szerepe erősödhet a jövőben, miközben egyszerre futhatnak majd integrációs (például pénzügyi) és dezintegrációs (Nagy-Britannia esete) folyamatok is.

Rajcsányi Gellért tudósítását híroldalunkon olvashatják.