Tavaszi kilégzés − Beck új lemeze
2014. május 02. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Tavaszi kilégzés − Beck új lemeze

beck_hansen.jpg

„High, as the light of day, falling down across your lost highway”

Morning Phase címmel megjelent Beck új lemeze. Pont húsz évvel a kilencvenes évek eleji amerikai alternatív zenei színtér egyik emblematikus himnuszának számító Loser után, egy zajosabb és sokszínűbb első, majd egy visszavonultabb. nyugalmasabb második karrier-évtizedet követően Beck Hansen a Morning Phase-zel végleg beérkezettnek tűnik: beérkezettnek a nagy amerikai zenei örökségbe, az Americana Mississippiként hömpölygő folyamába.

Loser (1994)

 The Golden Age (2002)

 Heart Is A Drum (2014)

 Morning Phase (2014) − a teljes lemez

Az 1970-ben született Beck az egyik legjellemzőbb figurája volt a kilencvenes évekbeli alternatív kultúrának: hippi szülők gyermekeként kellően szabad szellemű és szerethetően lökött, (ön)ironikus barkácszenét pakolt össze alternatív rockból, folkból, funkból, hiphopból, hangmintákból, elektronikus zörejekből és mindenből, ami csak szembe jött vele.

Az X-generáció dalnokává váló Beck első időszakában egymást érték a lemezei, a könnyen fogyaszthatóktól a nehezebben emészthető agymenésekig. A '94-es Mellow Gold, a '96-os Odelay, a '99-es Midnite Vultures voltak az első időszak nagy dobásai, majd a 2002-es Sea Change volt az első nagy kirándulás a leghagyományosabb, legkonzervatívabb amerikai folk hagyományba. Beck egy csendesebb évtized után most újra ott veszi fel a fonalat, ahol a Sea Change lemezzel abbahagyta: az ezerszínű, kiszámíthatatlan barkácspop után újra az amerikai folkban merül el.

A Morning Phase, vagyis „reggeli szakasz” névre keresztelt új lemez már címében hordozza a lényegét: olyan a hangulata, mint egy lusta ébredésé, mondjuk egy tavaszi napon, egy hosszú hétvége közepén. Amikor minden rendben van és minden ráér. Belégzés, kilégzés, nyújtózás, testileg és lelkileg. A lemez minden dalából árad a nyugalom, az alig sepregetett doboktól kezdve a kimért gitárpengetéseken és a kortárs kamarazene jellegű vonósokon (amit Beck szintén zenész apja komponált) át Beck éterivé visszhangosított énekéig.

A hol monumentálissá tágított, hol intimebbre hangszerelt dalok címei: Morning, Blue Moon, Wave, Country Down, Waking Light, és így tovább már magukban hordozzák hangulatukat és lakonikus, melankolikus szövegeiket, haiku-szerűen tömör életmegfejtéseikkel, vallomásaikkal. Egy magának való, érzékeny és sokáig kaotikus dalszerző-énekes rendbe tette életét, épp jól érzi magát, és ezt szépen, ráérősen meg is osztja a hallgatóival. Jó reggelt!

„Oh country down
Where I found my proving ground
All along the floodline
Wheels are turning around
The hills roll out like centuries
Pass by without a sound
Just a mile outside of town”

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr706100049

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2014.05.02. 13:09:34

"Egy réten sétálunk kézen fogva,
Karodon nyuszi, mellettem róka.
Az ő kezét is fogja egy tintagomba,
Fák is üzennek, jönnének, csak őket fogja
a Föld."
www.youtube.com/watch?v=ahT-XQGesQQ

Bell & Sebastian 2014.05.02. 19:51:06

Ki rendelte? A Lágerrádió, tálibok kínzásához?
süti beállítások módosítása