Kommentszűrés
’14 feb
22
08:01

A valóság, mint illusztráció – A nimfomániás

Írta: Lakner Dávid

nymphomaniac.jpg

Ennek is eljött az ideje. Bemutatták a félbevágott Nimfomániás mindkét részét, így az eddigi nagy izgalom is alábbhagyhat majd. Lars von Trier legújabb műve, csakúgy, mint a Dogville vagy az Antikrisztus volt, nem nevezhető éppen közönségfilmnek. De elsősorban nem is tabudöntögető, provokatív alkotás, és igazából még csak nem is a szexualitásról szól. Persze, a jó fél évvel a film érkezése előtt csúcsra járatott plakátkampány éppúgy ezt sugallta, mint a lassan csepegtetett videók – de aki egy kicsit is ismeri Triert, nem gondolhatta komolyan, hogy itt a polgárpukkasztó semmitmondás minősített esetéről lesz szó. Bár szakmabeliek is besétáltak a dán rendező csapdájába, még ha céljuk ezzel épp ellentétes is volt: Tóth Csaba a VOX-ban például felsorolta, mennyiféle szexuális aktus látható A nimfomániásban, majd üres provokációval vádolta meg a direktort. Kicsit bizarrá teszi az egészet, hogy miközben a filmet rendesen lehúzták, és a kritikán túl nagyobb cikk nemigen volt a lapban; több VOX-os is közreműködött az aranyos, bár értelmetlen magyar plakát készítésében, és még a filmes újság honlapját is kidekorálták A nimfomániás szereplőivel.

A poszter mindenesetre jó kiindulópont, ugyanis a filmkritikusi szakma és A nimfomániás totális félreértéséről tesz tanúbizonyságot. Egyrészt a filmkritikus élvezheti ugyan a filmet, de nem ez a dolga (v. ö.: a zenés tehetségkutatók zsűrijének 99 százaléka), másfelől A nimfomániás sem éppen az élvezetek tárházába nyújt betekintést. Mint az a filmben kiderül ugyanis, a főhősnő egyre kevésbé élvezi a nemi együttléteket, ezért keresi az egyre bizarrabb szituációkat, hogy így végre némi békére találhasson. Pedig amit oly abszurd helyzetekben keres, ugyanolyan hatásfokkal el lehet érni egy egyszerű szeretkezés során is: a nimfomániást épp az különbözteti meg a többiektől, hogy az elérhetetlent hajszolva mind lehetetlenebb helyzetekbe sodorja magát. Keres valamit, és nem tudja, mi az, ám közben teljesen levetkezi magáról minden emberiességét. Épp, mint az minden súlyos szenvedélybetegség esetében történik. Csakhogy, mint hősnőnk egy terápiás gyűlés során beismeri: ő nem szexfüggő, hanem nimfomániás, és végtelen örömmel tölti el, hogy az, ami.

De tényleg boldog úgy, ahogy van? Hiszen az első rész úgy ér véget, hogy bevallja: nem érez semmit; A nimfomániás pedig épp azt mutatja be, hogyan hajszolja egyre eszeveszettebben a gyönyör elérését. Mind ridegebb szituációkon keresztül marad végül teljesen egyedül a film végére.

Sok kritikus leragadt sajnos az alapszituációnál: az idős férfi, Seligman (Stellan Skarsgard) egy sikátorban rátalál az összevert Joe-ra (Charlotte Gainsbourg), majd hazaviszi magához, hogy ott utóbbi beszámolót tartson élete történetéből. A mesét Seligman a művészetekből vett hasonlatokkal szakítja meg, Joe pedig többnyire ezekre felfűzve folytatja sztoriját. Aminek alapvető jellemzői az ismétlés, a felelevenítés és a sulykolás: mindezeket pedig a film vizuálisan is leképezi számunkra. A szüzesség elvesztésekor például meg is jelenik a vásznon a két szám (3+5), a „lökések száma”, ami oly megalázó emlék volt Joe számára a későbbiek során is. Seligmannek persze mi más juthatna ezekről először eszébe, mint hogy Fibonacci-számok – mindegyre átvetíti a kultúra világába azokat a helyzeteket, amiket Joe a valóságban ösztönlétéből kifolyólag megélt.

A főszereplők egymás ellentétpárjaként tűnnek fel: az önmagát aszexuálisnak mondó Seligman mindig képes valami tanulságot levonni a történtekből, mintegy mutatva ezzel, megértette, ami a nővel történt. Miként azt Trier nagyszerű Dogville-jében is láthattuk: a menedékért a mesterséges faluba érkező Grace (Nicole Kidman) társa, Tom Edison mindig kész moralizálni, ha csak az események értelmezésének igénye fel is vetődik. Úgy tesz, mint aki tökéletesen érti a nő helyzetét, de vajon tényleg képes lehet-e erre? Érdekli egyáltalán, mit élhet(ett) át a másik fél? És tényleg az a megértő társ, akinek mutatja magát? A Dogville fontos kérdéseit A nimfomániás esetében is feltehetjük magunknak.

Mert hiába a Dogville-hez hasonló fejezetszerű építkezés és a tanulságok levonása, ha egyszer épp egy történet elbeszélhetetlenségével kell szembesülnünk. A film a legelejétől fogva azt sugallja, hogy kilép(he)tünk térből és időből, és lehetséges a múltat, saját múltunkat, mint lezárt egészt, elbeszélni. A mese sokszor félbeszakad, előre- vagy visszaugrik, lényegtelennek tűnő apróságokat felnagyít, másokkal nem is törődik. Épp, ahogy az emlékezet is működik: ami csak azt hagyja olykor figyelmen kívül, hogy hiába minden jó szándék és fogadkozás, kilépni múltunkból éppúgy nem tudunk, mint a másik életébe belehelyezkedni.

És hiába, hogy Joe a valóságával szembesíti Seligmant: mindez tényleg csak egy fordulatokban gazdag, izgalmas mese a férfi számára és számunkra is az esti tea mellett. A nő olyat tesz, mint még valószínűleg soha: kitárulkozik egy másik ember előtt; elmondja múltját, azt, hogy mi motiválta cselekedeteiben, mit remélt és mit rontott el élete során. Ezzel pedig hatalmából is veszít: Joe (még a neve is férfinév!) élete során mindig a kezében tartotta a dolgokat – minden az ő akaratából történt. Csak azokban a pillanatokban gyengült el, amikor egy-egy élethelyzetben nem ő uralkodott, mások döntöttek egy számára jelentőségteljes pillanatban.

Láthatjuk tehát, Joe nem éppen azonos Trier önfeláldozásra hajlamos nőkaraktereivel. Talán épp Seligman lesz az, akit például a Dogville Grace-ével rokoníthatunk: a férfi ugyanúgy igyekszik felülemelkedni a nő „bűnein”, ahogy a Dogville hősnője tette ezt a többi falulakóval szemben. De tényleg pökhendiség lenne másoknak megbocsátani azt, amit magunknak nem engednénk meg? Tényleg jobban tenné Seligman, ha elítélné Joe-t?

De Tom Edison moralizálásra kész karaktere is eszünkbe juttathatja Seligmant. Mint a Dogville ifjú hőse időnként magyarázza: írásaihoz a valóság tökéletes illusztrációként szolgál, azt remekül át tudja ültetni a metaforák világába. Nem tesz mást Seligman sem: számára Joe élete lesz az alapanyag, amit mesterien tud átültetni Poe, Bach és a vallások világába. Ott tévednek azok, akik szerint A nimfomániás túlzottan szájbarágós, hogy Seligman karakterét egyszerre az itt nemlétező elbeszélőével és a rendezőével keverik össze. Márpedig, bár egy-egy politikai jellegű megnyilvánulás esetében ugyan gyanítható a rendező kiszólása (a tavalyi hitleres megszólalásai miatt elítélt rendező idén „persona non grata” feliratos pólóban jelent meg a Berlinalén!); de nem a film az, ami értelmezi Joe tetteit: ezt Seligman lépi meg mindvégig. Ha a túlmagyarázás probléma, hát épp a férfi lesz a probléma forrása.

Joe számára tehát a nimfománia lesz az a forma, amin keresztül tökéletes autonómiáját megpróbálja kivívni: a férfiak világába téved, amikor az uralkodásnak ezt a sajátos módját választja, ugyanakkor hiába a megannyi próbálkozás, az érzelmektől ő sem tudja függetleníteni magát. Ha valamit bizonyít a film, hát épp azt, hogy test és lélek közül valóban nem választhatunk életünk során: magunknak hazudunk, ha megpróbáljuk elhinni, hogy sikerrel járhat kísérletünk. 

Lars von Trier minden korábbinál monumentálisabb alkotásának a rendező legjobbjai (Idióták, Táncos a sötétben, Dogville) között a helye. Joe karaktere pedig, bár nem feltétlenül hasonlítható Trier korábbi női hőseihez, van olyan fontos a rendező munkásságában, mint Selma (Björk – Táncos a sötétben) vagy Grace (Dogville) alakja. Ő maga, a személyisége lesz az érdekes, nem pedig az, hogy milyen változatos úton-módon igyekszik kielégíteni szexuális étvágyát a film során. Mi ne essünk abba a hibába, mint a nő félreértelmezői A nimfomániásban.

*

(Az írást a filmben elhangzó művekkel illusztráltuk.)

A szerző a VS.hu munkatársa

Címkék: film kultúra magány Lars von Trier Charlotte Gainsbourg Dogville A nimfomániás

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr605814927

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Nymph()maniac 2014.02.22. 22:42:56

Most szombaton néztük meg Jucussal ezt a filmet – mivel négy és fél órás alkotásról van szó, így egy kora délutáni előadásra mentünk, hogy még értelmes időben érjen véget. Ez a verzió azonban csak egy megrövidített és cenzúrázott változat, a teljes fi...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2014.02.22. 08:08:55

"nem gondolhatta komolyan, hogy itt a polgárpukkasztó semmitmondás minősített esetéről lesz szó"

miért, te ostoba, az antikrisztus mi volt?

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2014.02.22. 08:16:17

micsoda tragikus egyvelege ez a lakner a semmiheztnemértésnek és a fékezhetetlen közlésvágynak. az ilyenek időnként arra ébrednek, hogy uramisten, én menni ostobaságot összehordtam. és onnantól szörnyű lesz az életük. és az sem lesz vigasz, hogy néhány butalibát be lehet gyűjteni ilyen megmondóvagyok szereppel. persze szegények sokra mennek a vinnyogó korai magömléssel.

szavazzunk:

lakner tűnjön el: 1
:)

Alfőmérnök 2014.02.22. 08:18:47

Lars von Trier? A Hullámtörés óta nem csinált jó filmet.

Alfőmérnök 2014.02.22. 08:27:16

@jose maria padilla: Menjen a saját blogjára, vagy a VS-re.
Tényleg nem tudom, mit keres itt, csak arra tudok gondolni, hogy valakinek a buzija. Mert a szerkesztőségben nem nagyon vannak lányok, Fruzsina meg férjes asszony, ha jól tudom.

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2014.02.22. 08:28:57

@Alfőmérnök: a Dogville is jó volt. Mondjuk szerintem messze a Hullámtörés a legjobb filmje. És persze a Birodalom (ami ugyan tv-sorozat).

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.02.22. 08:30:04

A Nyugat nagyon nagy bajban van és nem tegnap óta. De az ilyen von Trier-féle figurák és az ilyen A nimfomániás-féle filmek a szimptómák és nem a diagnózis részei. Csakszólok.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2014.02.22. 08:34:38

@bbjnick:

trier a legutóbbi filmjeit azért illusztrációnak szánja ahhoz amit te mondasz.

jog-ász 2014.02.22. 08:35:20

nem látta senki a filmet, de ha meztelenség van benne akkor az már csak a romló nyugat lehet..sztem meg őszinte beszéd olyan tabukról, függőségekről, amiről még csak gondolkodni sem merünk, a film nem pornó!

Alfőmérnök 2014.02.22. 08:35:39

@tauglich: Engem idegesített, szerintem didaktikus, szájbarágós film. De mondjuk az még a nézhető kategória.

Alfőmérnök 2014.02.22. 08:42:14

@jose maria padilla: Te valamiért szimpatizálsz ezzel a Lars von Trierrel. A feleséged szereti? :)

Alfőmérnök 2014.02.22. 08:46:49

@tauglich: Ja.
A Hullámtörés nekem is tetszett, meg az Európa, vagy mi volt a címe annak a vonatos filmnek.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2014.02.22. 09:05:33

meg fognak lepődni, én bírtam azt a táncos komikus filmjét is amiben az a vak buksza van.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2014.02.22. 09:06:26

@Alfőmérnök:
vegyesen vagyok vele. nem is tudom. többet beszélgetünk a gyerekről, mint trierről. :)

Alfőmérnök 2014.02.22. 09:10:34

@jose maria padilla: Na, én abból kb. 10 percet bírtam. :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.02.22. 09:11:29

@jose maria padilla:

Oké. De a lepra illusztrációja az a lepra illusztrációja, se több, se kevesebb. Ezek a rendezők ugyanúgy használják a filmet, mint a "nimfomániás" a szexet. Az elmúlt sok évben talán két olyan filmet láttam, ami túl tudott lépni ezen az attitűdön: Gonzalez Inarritu Biutifulja és egy Ovasvili nevű grúz Túlparton c. filmje. Pedig, amennyire tőlem telik és lehetőségeim engedik, nagyon figyelek:-)

Egyébként szerintem erről már, anno, Bergman is beszélt, amikor a Tarkovszkijban lévő pluszt fejtegette.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2014.02.22. 09:17:32

@bbjnick:
persze, így van, tudod mióta mondom, mondjuk, hogy a "művészet"-nek nevezett valami, vegytisztán sátáni dologgá vált.
láttad a sziget c. oroszt?

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.02.22. 09:40:33

A nagyszerű Dogville? Valójában szar, szánalmas antifilm.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.22. 12:04:28

lakner már megint itt esz a fene?

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.22. 12:32:44

minden nő, legyen k*rva! (legyen szabad, individuum, önálló, határozott)

lakner és ez a film is, szembemegy a családi értékekkel, szembemegy a konzervatívsággal, szembemegy az erkölccsel. bábel tornya ledőlése vezetett szodomához.

kár hogy nem a kivándorló keresztények alapították holivudot, meg az európai filmdíjakat, mert akkor még lehetne vmi tartása az emberiségnek.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.22. 13:15:48

@jose maria padilla: +1, tűnjön el hercsel adéllal

"az ilyenek időnként arra ébrednek"

nem, ezek nem ébrednek fel soha, ilyenek maradnak, "jancsó a király" pólókban alszanak

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.22. 13:18:03

@Alfőmérnök: ajánlották a szdsz ifi tagozatából, aztán a mandiner, mint hős antikummunista honlapgondozó igent mondott a visszautasítható ajánlatra

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.22. 13:23:18

@bbjnick: inkább lőjenek tarkón, minthogy mégegyszer megnézzem Inarritu Biutifulját.

Bell & Sebastian 2014.02.22. 14:14:49

„Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell” /Wittgenstein/

†Borbély Szilárddal Nagy Gabriella beszélgetett

>>>
A test a kereszténységen alapuló kultúránk kitüntetett helye. Egész kultúránk erre van alapozva: a testre, amely a születés és a megtestesülés, valamint a testre, amely a halál és a feltámadás helye, és a testre, amely hangsúlyozottan anyagi voltában válik a feltámadás zálogává. Törődött, meggyötört, megalázott, megtöretett, megkínzott állapotában. Nehéz szeretni ezt a testet, az öreg, a beteg, a fogyatékos, a megcsúfult testet. A szép testek látványa a testetlen lények ábrázolásának gyakorlatát idézi fel: a múzsákét, az angyalokét, a nimfákét, a puttókét, a tündérekét, és egyéb ilyen, nem emberi dolgot. A test szerinti feltámadás dogmájáról, ami racionálisan a legnehezebb spekulatív kérdések terepe, nem is beszélve. Valahogy nincs kitalálva még az teológiailag, hogy akkor mi is lesz a testtel a feltámadás után, ha a szervek össze vannak bennünk cserélgetve. A Biblia nomád nyelve azt mondta, a test sátor. Ma a test inkább hardware, interfész. Akárhogy is legyen, mindenképp az átmenet helye, az idő megtapasztalásának közege.
...
Ha megérzéseimre hallgatok, akkor azt érzem, hogy nagy baj van. Készülődik valami az idők mélyén, hogy bibliai fordulattal szóljak: a világ vajúdik. A bolygónk is vajúdik, számos jel mutat erre. Én nem hiszem, hogy csak a racionalitás nyelv alkalmas arra, hogy a világról mint anyagi jelenségről beszéljen. Lehet a világról, benne életünk helyéről, a Föld nevű bolygóról szellemi értelemben is beszélni. A mítoszok szellemi lények megszemélyesített alakjában fogták fel a ma csupasz anyagnak tekintett dolgokat is. A kő is érez, a Föld is gondolkodik, a csillagok is szeretnek. Ilyen értelemben kiáradni látszik a rossz és a gonosz. Mindez szorongásra ad okot, és talán nem alaptalanul.
<<<

A test a (Szent)lélek temploma, ha ez a filmrendező-majom jobban odafigyelt volna gyerekkorában, akkor most ő sem kóvályogna gólyafosként a levegőben, hogy végül nagyot placcsanjon a földön, mint Onan vitéz veleje.

Bell & Sebastian 2014.02.22. 14:41:20

Aranyszájú Szent János liturgiája (6 részletben), amit az idézett interjúban emlegetnek
www.youtube.com/watch?v=jRaUYcTRlZM

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.02.22. 14:45:39

@Bell & Sebastian:

"A test a (Szent)lélek temploma, ha ez a filmrendező-majom jobban odafigyelt volna gyerekkorában, akkor most ő sem kóvályogna gólyafosként a levegőben, hogy végül nagyot placcsanjon a földön, mint Onan vitéz veleje." --- írja.

A film nagyon veszélyes játékszer: viszonylag könnyű vele démonokat idézgetni, csak aztán igen gyakran a felelőtlen idézgetők a felidézett démonok fogjaivá válnak, nem ők mozgatják azokat, hanem azok őket.

Bell & Sebastian 2014.02.22. 14:50:51

@bbjnick: Jónak mondja, nagyanyám még elhajolt az ördög masinériája elől, hogy az el ne vigye a lelkét.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2014.02.22. 15:02:39

@Bell & Sebastian:
persze, el is hisszük. maguk genetikus lénirífenstálok :)

Bell & Sebastian 2014.02.22. 15:21:09

@jose maria padilla: Az akarat diadala, hogy nem fossuk le a viharlámpát. (A fing meggyújtására tett -sikertelen- próbálkozás alkalmával.) Úgy, mint von Trier kolléga.

tevevanegypupu 2014.02.22. 15:22:35

Bjork..az egész úgy ahogy van menjen a dogville-be.

tevevanegypupu 2014.02.22. 15:23:41

Megjegyzem én a nagy füzetről is kijöttem, szóval nem vagyok mérvadó.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.02.22. 15:53:52

@Bell & Sebastian:

:-D (...) :-D (...) :-D ...

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.22. 19:13:51

Egyrészt a filmkritikus élvezheti ugyan a filmet, de nem ez a dolga "

nem? pedig azt hittem az a dolga a kritikusnak, hogy a véleményét írja le, ha tetszik egy kritikusnak, akkor mit csináljon lakner szerint? ha talál pl egy zenés tehetségkutatón egy tehetséget aki hibátlan, akkor mit csináljon a kritikus lakner szerint?
Mit ér az olyan kritikus, aki mindent dicsér?
Vagy aki mindent szid?

"(v. ö.: a zenés tehetségkutatók zsűrijének 99 százaléka)"

vessem össze? mivan- mivel? mi van a 99 százalékával? heló, félbehagyott a mondat, tudom amúgy én, h jobb is, de azért mégis, nem nézi át anyu a írást?
mit csináljak én azzal, hogy a tehetségkutatókba csak hülyéket hívnak meg? azok kritikusok vagy gerinctelen nímand senkiháziak?

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.22. 19:29:19

szóval hát nem a kritizálás a kritikus dolga, hanem hogy leírja részletesen, vagy kevésbé részletesen a véleményét, tehát intelligencia függő ez, nem pedig dolog függő.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.22. 19:33:11

"a tavalyi hitleres megszólalásai miatt elítélt rendező idén „persona non grata” feliratos pólóban jelent meg a Berlinalén!" !! !!!!!! !!!!!!!!!!!444!!!4444!!!

marko11 2014.02.23. 16:51:12

@bbjnick:
Alejandro González Iñárritu egy zseni!

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.02.23. 17:04:43

@marko11:

Hát, azt nem tudom!:-) Filmesek között nem túl sok zseni játszik (így hirtelenjében talán Rossellini, Kuroszava, Tarkovszkij, Robert Bresson, Szőts István nevei jutnak eszembe), de az biztos, hogy a Biutiful c. film González Iñárritunak önmagához képest is egy nagy dobása.

Bell & Sebastian 2014.02.23. 17:18:34

@marko11: Vegytiszta valóságtagadás, magyarul empiriokriticizmus, Lenin megnyalná a sildjét e hű követői fogadásakor - a pokolban.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.23. 18:05:12

@marko11: ahogy lyukba maszturbáló pálfi györgy?

marko11 2014.02.23. 21:20:19

@bbjnick: Ez a mexikói fiatalember rendezett eddig négy nagyjátékfilmet (Korcs szerelmek, 21 gramm, Bábel, Biutiful). Egyik miatt sem kell szégyenkeznie.
Rám mindegyik nagy hatással volt.
Nálam ez zseni kategória.
De nem rossz rendezők az általad említettek sem!:)

Alfőmérnök 2014.02.24. 00:24:42

@tauglich: @bbjnick: @marko11: Atom Egoyan (A kárbecslő, Calendar, Exotica, Eljövendő szép napok, Felícia utazása) filmjei megvoltak?

szorokin · http://quauaua.tumblr.com 2014.02.24. 02:50:37

@Alfőmérnök: Eljövendő szép napok az egyik /abszolút/ kedvenc filmem.

Felícia utazása - egyszerre abszurd és reális, vicces/groteszk/morbid és ijesztő; szóval egy unikális sorozatgyilkosos film.

Alfőmérnök 2014.02.24. 09:19:03

@szorokin: Ezek már a kommerszebb változatai annak (az elbeszéléstechnikának), amire korábban rátalált.
De azért hatásosak.