Az egész Nyugatnak meg kell értenie, hogy Kelet-Közép-Európa irányt és utat tévesztett, és most veszélyes helyzetben kell kiutat keresnie – mondja John O'Sullivan; aki szerint ugyanakkor eltúlozzák az angolszász liberális konzervativizmus és a magyar konzervativizmus közötti különbségeket. O'Sullivan, Margaret Thatcher egykori tanácsadója, brit és amerikai konzervatív lapok szerkesztője Budapestre költözött, hogy létrehozza a Danube Institute-ot, ami összekötőként szeretne szolgálni Budapest és az atlanti világ szellemi központjai között. Vele és az intézet igazgatóhelyettesével, Gerald Frosttal a Danube Institute céljairól, az EU és Nagy-Britannia állapotáról, valamint a magyar-brit kapcsolatok alakulásáról beszélgettünk.
„Ma úgy tűnik, mintha a kilencvenes években erősebb nyugati érdekek fűződtek volna az atlanti kapcsolatok, intézmények és politikai gondolkodás kelet-európai jelenlétéhez, mint manapság. Ön is így látja? Itt lenne az ideje a kapcsolatok újraéledésének?
O'Sullivan: A nemzetközi világ aktuális eseményeivel kezdeném a magyarázatot. 2008-ban két nagy esemény történt: az első a pénzügyi válság volt. Úgy vélem, ezt a krízist súlyosan és veszélyesen félreértették: a piac csődjeként értékelték, miközben minimum ugyanennyire kormányzati és különösen állami szabályozási csőd is volt. De a válság félreértése miatt meggyengült a középjobb szellemisége is a világ körül – gyengült ugyanis a jobboldal erkölcsi önbizalma. Ez nagyon rossz fejlemény volt, amivel kezdeni kell valamit; például azzal, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a pénzügyi válság és a kapcsolódó euróválság valódi okaira. Az euróválság például teljes egészében kormányzási csőd. A szabad piacnak semmi köze nincs hozzá.
A második fontos 2008-as esemény az orosz-grúz háború volt – és az a tény, hogy a Nyugat nem tudott erős és hatásos választ adni rá. Ez különösen Közép- és Kelet-Európára volt rossz hatással. A régió 23 politikai és értelmiségi vezetője levelet írt Obama elnöknek 2009-ben, fokozottabb Közép-Európa iránti érdeklődést és elköteleződést várva az elnöktől. Nem gondolom, hogy túl jó választ kaptak volna rá. Gerhard Schröder korábbi német kancellár azzal fordult az amerikai kormányzat felé, hogy hagyják figyelmen kívül a közép-európaiak kijelentéseit. Nagyjából ez is történt.
Az érzés, hogy kikerültek a nagyobb hatalmak érdeklődési teréből, hogy kevésbé fontosak Amerikának és Nyugat-Európának, miközben jönnek az információk Oroszország újraéledéséről – ezektől a fejleményektől Kelet-Közép-Európa rossz hangulatba került. Látjuk ennek az eredményét az ukrajnai válság kapcsán. Ez egy ébresztőjelzés Európának és Amerikának. Az egész Nyugatnak meg kell értenie, hogy Kelet-Közép-Európa irányt és utat tévesztett, és most veszélyes helyzetben kell kiutat keresnie.
Magyarországról nézve tudjuk, hogy Kelet-Európa nem egy nagy blokk többé: minden ország a saját útján megy előre, Észtországtól Szerbiáig, Romániától Lengyelországig. Vannak olyan országok, amelyek Ön szerint újra Kelet felé fordultak?
O'Sullivan: Nem, nem hiszem, hogy valamelyikük is visszafordulna a Kelet felé. És természetesen, minden ország különbözik a régióban. De minden kelet-európai ország a kommunizmus eredményeként szegényedett el. Ráadásul most pénzügyi válságban találták magukat, amely gazdasági stagnálást gerjesztett Európa-szerte. Amerika pedig a világ más részeire koncentrált. De ne gondoljuk, hogy ezek a nehézségek állandósulnak. Nem szabad eltúlozni az Oroszország új felemelkedésével járó valódi nehézségeket sem. Oroszország miatt mindig aggódnak azok, akinek van történelmi emlékezetük. Ugyanakkor Oroszország a modern világ része akar lenni, külföldi befektetéseket szeretnének, és egyúttal biztonságos piacot kívánnak áruiknak és szolgáltatásaiknak, különösen az energiahordozóknak. Nigel Lawson korábbi brit pénzügyminiszter nagyon pontosan fogalmazott, amikor arról beszélt: a legrosszabb, amit az oroszok tehetnek az energiával, ha bomlasztani akarják vele a nemzetközi közösséget. Az energiafegyver valós, de csak rövid ideig működik. Utána visszalő arra, aki használta. Az egész Nyugatnak meg kell értenie, hogy Kelet-Közép-Európa irányt és utat tévesztett, és most veszélyes helyzetben kell kiutat keresnie. Emellett az oroszok is felismerték, hogy energiában gazdag világ felé tartunk, ami meg fogja változtatni az emberek, a döntéshozók hozzáállását.”
Rajcsányi Gellért interjúját híroldalunkon olvashatják.
