Ki kötött szerződést kivel? Az orosz és a magyar állam, vagy a Roszatom és a Paksi Atomerőmű? Mennyiért kapunk hitelt? Orosz gyarmat leszünk vagy nő a függetlenségünk? Mit fog szólni az EU? Lehetne atomerőmű helyett szélmalomparkot is építeni? Riportunkban a paksi bővítés legfontosabb kérdéseinek jártunk utána.
„Miért most érdekli csak ez a téma az újságírókat, miért nem évekkel ezelőtt? Már rég kellene erről beszélni, de se társadalmi, se szakmai vita nem volt!” – ezzel fogadott Perger András, az Energiaklub munkatársa. Jogos, hiszen a paksi bővítésre már 2012 nyarán létrehoztak egy céget, az MVM Paks 2. Zrt-t, amely nyolcvan fős szakértői gárdával azóta a szerződések előkészítésén és az engedélyezéshez szükséges feltételek megteremtésén dolgozik. Ezt Mittler Istvántól, a Paks 2. szóvivőjétől tudtuk meg, aki azt is elárulta: az MVM Paks 2. Zrt. három előzetes, lényeges szerződéses feltételeket tartalmazó megállapodást már aláírt a Roszatommal. Ennek ellenére a bővítésről csak akkor szerzett tudomást a szélesebb nyilvánosság, amikor Orbán Viktor váratlanul bejelentette: Moszkvába utazik, ahol – máig részleteiben ismeretlen tartalmú – megállapodást írt alá a nemzeti fejlesztési miniszter és a Roszatom elnöke. Annyit mindenesetre tudni lehet, hogy a bővítésre 10 milliárd euró hitelt veszünk fel, amit harminc év alatt kell majd törleszteni. Olyan lényeges kérdések azonban, mint a kamatköltség vagy a hitelfelvétel hatása a jövőbeli villamos energia árára, egyelőre nem ismertek.
Hogy kell-e nekünk egyáltalán atom, és miért pont most, ráadásul ennyiért megéri-e, arról a kormányzat érdemi érveket és számokat egyelőre nem közölt: annyit mondtak, hogy a rezsicsökkentés miatt kell a saját erőmű (hitelből) és az energiabiztonság miatt is fontos (orosz hitelből).
Bakó Bea riportját híroldalunkon olvashatják.
