„Az emberek többsége nem a pénzért,
hanem azért dolgozik, hogy
értelmesen töltse az idejét.″
(Vásárhelyi Mária)

Gyerekeknek 25, felnőtteknek 50, várandós nőknek 75 ezer forintos alapjövedelem havonta. Feltétel nélkül. Erről az elképzeléséről tartott konferenciát hétvégén a LÉT munkacsoport, ahol a feltétel nélküli alapjövedelem magyarországi bevezetéséről szóló tanulmányukat ismertették. Az előadók között szerepelt Ferge Zsuzsa, Misetics Bálint és Surányi György is.

Az alapjövedelem (LÉT-pénz) mindenkinek járna, semmiféle adó nem terhelné, és kiváltana számos állami transzfert. A tanulmány szerzői szerint bevezetésével szinte mindenki járna, a munkaadók épp úgy, mint a munkavállalók, a munkanélküliekről nem is beszélve. A szerzők szerint az alapjövedelemnek köszönhetően megszűnne a teljes nincstelenség, és a legszegényebb országrészekben is megjelenne a vásárlóerő, ami jót tenne a helyi gazdaságnak.

A 6 835 milliárdos program

A LÉT szerzői szerint a 6 385 milliárd forintos összes forrásigény nagy részét fedeznék a rendszeren belüli átcsoportosítások. Az alapjövedelem bevezetésének – többek között – áldozatául esne az egykulcsos szja és a családi adókedvezmény is. Hogy pontosan hogyan néznének ki a progresszív adókulcsok, az nem derül ki a tanulmányból, de 500 milliárdos többletbevételt említenek, ami elég brutális adóemelést vetít előre, mivel a családi adókedvezmény megszüntetéséből származó 230 milliárdos többletbevétellel ezen felül számol a tanulmány (a 2010 óta bevezetett egykulcsos adó a gyermekkedvezményekkel együtt hozott évi 450-500 milliárddal kisebb állami elvonást). Jelenlegi formájában teljesen megszűnne a közmunka-program is.

Kik járnának jól?

Ma egy gyermek után 12 200, két gyermek után gyermekenként 13 300, három után gyermekenként 16 000 forint családi pótlék jár a kétszülős családokban (ha valaki egyedül neveli gyermekét, valamivel több támogatást kap). Ehhez jön még egy és két gyerek esetén fejenként havi tízezer forintnyi adókedvezmény (ami ettől az évtől már járulékokból is érvényesíthető), aminek igénybevételéhez elég legalább egy olyan kereső a családban, aki megkeresi a minimálbért. Ezekben az esetekben a gyermekek 25 ezer forintos alapjövedelme nem jelent érdemi többletet, a három- és többgyerekes, keresővel rendelkező családokban élő gyerekek pedig kifejezetten rosszul járnának az új szabályokkal. Azoknál a gyerekeknek a jövedelme havi 9-13 ezer forinttal nőne, akiknél nem dolgoznak a szülők.

Az öregségi nyugdíjasok közül már két évvel ezelőtt is mindössze 5% volt azok aránya, akiknek a nyugdíja nem érte el az 50 ezer forintot. Az azóta megvalósult nyugdíjemelések után ebben a körben ma már ennyien sem lehetnek, akiknek jól jönne, ha havi járandóságaikat kiegészítenék 50 ezer forintra.

Akik egyértelműen jól járnának, azok a 18 évnél idősebb magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek jövedelemmel. Az inaktívak és tartósan munkanélküliek mellett ide tartoznak például azok a felsőoktatási hallgatók, akik nem dolgoznak az egyetem vagy a főiskola mellett.

Alaszka és Irán

Hogy az alapjövedelem mennyire része az európai főáramnak? Egy év után éppen holnap zárul az európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése, ahol egymillió támogatót kell összeszedni ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendjére tűzze a feltétel nélküli alapjövedelem vizsgálatát. A gyűjtés egyelőre mindössze 240 ezer aláírásnál tart, azaz nagyon messze van az egymilliótól, és mindössze négy országban, Belgiumban, Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában jött össze népességarányosan elégséges számú támogató. Összehasonlításképpen: a magzati élet védelmére szerveződő Egy közülünk kezdeményezés közel kétmillió támogatót tudott maga mellé állítani egy év alatt.

Önmagában az, hogy valamit az EU-ban sehol sem vezettek még be, nem jelenti azt, hogy nem jó ötlet és nem érdemes elsőnek lenni. Az unortodox lépések már csak ilyenek: kockázatosak, és ha nagy a tét, akkor sokat lehet velük nyerni és veszíteni is. Ha nem csak Európát nézzük, akkor a világon két olyan helyet találunk, ahol van valami alapjövedelemszerű ellátás. Alaszka lakói körülbelül havi tizenhatezer forintnyi dollárt kapnak az államtól (amiből még le kell vonni a szövetségi adót). Amikor a LÉT konferenciáján az amerikai állam által folyósított juttatás fedezetét jelentő kőolaj-kitermelésről beszélt az előadó, akkor még a közönség soraiban ülő Braun Róbert is nevetett. A másik működő, alapjövedelemszerű ellátás Iránban van, ahol a népesség több mint 90%-a kap körülbelül havi kilencezer forintnak megfelelő juttatást az államtól – ezt annak kompenzálására vezették be, hogy az állam elkezdte megszüntetni az energia- és élelmiszerárak brutális szubvencióját.

Baloldali gondolat

Ha a hazai baloldalt nézzük, sokan szimpatizálnak az alapjövedelem gondolatával. A nyáron Schiffer András és Szanyi Tibor is azt mondta, hogy támogatja az európai kezdeményezést, és középtávon Magyarországon is el tudja képzelni (Szanyi 85 ezer forintos alapjövedelmet tartana reálisnak). Braun Róbert a Népszabadság karácsonyi számában, Alapjövedelem mindenkinek jár című cikkében tett hitet a konstrukció bevezetése mellett. Ebben az írásban pontosan a LÉT által kívánatosnak tartott havi 50 ezer forintos ellátást jelöli meg lehetőségként. Az MSZP Roma Tagozata is alapjövedelem-párti, Ferge Zsuzsa vagy Vásárhelyi Mária megnyilvánulásai pedig azt mutatják, hogy az elképzelés a baloldali értelmiségben is érdemi támogatottsággal bír.

Lehet-e választást nyerni az alapjövedelemmel?

Bár egyelőre a baloldali összefogás egyik szereplőjének választási ígéretei között sem szerepel az alapjövedelem bevezetése, a politikusi megnyilvánulások alapján egyáltalán nem zárnám ki, hogy még oda kerülhet, sőt, akár ez lehet Az Ígéret, a válaszcsapás a rezsicsökkentésre. Havi 50 ezer forint fix olyan ígéret, ami sok választót megmozgathat, közmunkások, munkanélküliek és inaktívak tömegeit viheti el az urnákhoz. Csodafegyvernek mégsem mondanám, hiszen sok olyan szereplője van az ellenzéki összefogásnak, akiről nehéz elképzelni, hogy őszintén tudjon lelkesedni egy efféle, egyszerre unortodox és nagyonbaloldali intézkedésért. Az alapjövedelem szavazatszerző potenciálját erősen korlátozza, hogy például a politikailag legaktívabb nyugdíjasok számára egyáltalán nem vonzó, és sok más, politikailag aktív választót is elriaszthat a baloldaltól.

Ami a személyes véleményemet illeti, az alapjövedelem olyan konstrukció, amiről érdemes vitatkozni, de sokkal nagyobb az esélye, hogy a bevezetése óriási károkat okozna, semmint annak, hogy egy szebb világot hozna magával. Ahogy szerintem az általános nyugdíjrendszer az egyik fő felelőse az európai demográfiai válságnak – arra ösztönöz, hogy az ember ne vállaljon gyereket, hiszen az áldozatokkal és az életszínvonal csökkenésével jár –, úgy az alapjövedelem egy újabb jelentős lépés lehet a nyugati civilizáció hanyatlásának útján. Az egész LÉT-konferencia visszatérő gondolata volt, hogy az államnak úgy kell biztosítania az alapvető megélhetés feltételeit, hogy ezért semmilyen erőfeszítést nem várhat el cserében. Nem szabad iskolalátogatáshoz kötni a családi pótlék folyósítását, nem szabad munkavégzést elvári havi 50 ezer forintért cserébe. Ez a hozzáállás szerintem – különösen egy olyan országban, ahol nem egészen négymillióan tartanak el tízmilliót – tömény önpusztítás, mert minden intézkedésével (a progresszív adóval, a gyermekek utáni adókedvezmény eltörlésével) azt a réteget bünteti, ami a legtöbbet teheti az ország jövőjéért. És ha megvalósul a progresszív álom, akkor aztán igazán megnézhetjük magunkat, hogy a fiatalok közül ki az, aki itthon marad, családot alapít és legalább két-három gyermeket vállal, hogy aztán – sajátjai boldogulása mellett – mások alapjövedelméért dolgozhasson.