A kis csalást alapvetően elnézi a magyar társadalom és ugyan a korrupció burjánzása általánosnak mondható a régióban, de azért nem lehet mindent a poszt-szocializmusra fogni. Martin József Péterrel, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a szervezet legfrissebb jelentéséről és a NAV-mutyiról.
„A korrupció nagyon sok szempontból rossz. Ha a morális sztenderdek csorbát szenvednek egy társadalomban és a morális korlátok leomlanak, akkor az emberek úgy fogják gondolni, hogy ők nem a teljesítményük alapján méretnek meg, hanem valamilyen más szempont szerint. A korrupció latin eredetű szó és rombolást jelent: sérti az emberi méltóságot, aláássa a demokráciát, szétzilálja a társadalmi és gazdasági viszonyokat. Az emberek munkába, becsületbe, teljesítménybe vetett hitét megingatja és ilyen módon alternatív csatornákat kínál az érvényesülésre. Nem azok fognak érvényesülni egy korrupt társadalomban, akik a legrátermettebbek és a legjobban végzik a munkájukat, hanem azok, akik ügyeskednek. Rendkívül káros és előbb-utóbb az egész ország számára visszaüt, ha a piacon való megmérettetés helyett az államhoz kell dörgölőzni akkor, ha valaki sikeres akar lenni. A versenyképességi listákon egyértelműen látszik az összefüggés: azok az országok tudnak tartósan versenyképesek lenni, amelyek átláthatóbbak és kevésbé korruptak. Az egyén, a vállalat és a nemzetgazdaság szintjén is káros hatásai vannak a korrupciónak. Egy korrupt ország élhetetlenné válik.”
Bakó Bea interjúját híroldalunkon olvashatják.
