Nem. A már meglévő, rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó rendelkezések is olyan cselekményeket kriminalizálnak, amelyek feleslegesek a Btk-ban, ellenük a polgári jog eszközeivel sokkal hatékonyabban fel lehet lépni. A most beterjesztett, bajai videó ihlette javaslat azonban még ennél is tovább megy: külön szankcionálja a becsület csorbítására alkalmas kép- vagy hangfelvétel készítését és nyilvánosságra hozatalát. Nem örülünk.
A Btk. jelenlegi szabályai szerint (itt: 226. §) rágalmazás vétségének minősül, ha valakiről más előtt becsület csorbítására alkalmas tényt állítunk. Az abszurd netovábbja, hogy a tényállás akkor is megvalósul, ha az állított, becsületet csorbító tény igaz! Ez esetben megállapítják ugyan a „bűncselekményt”, de az „elkövető” nem büntethető. Vagyis kimondja a bíróság, hogy rágalmaztam, ha valakinek az igaz simlijét tártam fel. Ugyan büntetést nem fogok kapni, de ez akkor is elvi kérdés: igaz kijelentés miatt ne állapítsák meg senkinek a bűnösségét, akkor sem, ha az másnak mégoly kellemetlen!
Ezt a szabályt egészítené most ki a kormány azzal a rendelkezéssel, amely büntetni rendeli a más becsületének csorbítására alkalmas kép- vagy hangfelvétel készítését, illetve annak nyilvánosságra hozatalát. A rágalmazó kijelentéssel ellentétben a felvételnél már követelmény, hogy hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú legyen. Minősített esetként súlyosabban büntetnék a nagy nyilvánosság előtti vagy jelentős érdeksérelmet okozó elkövetést.
A javaslat indokolása szerint „a bizonyíték hamisítás alkalmas a demokratikus intézmények lejáratására és a választások tisztaságának megkérdőjelezésére. A demokratikus intézmények védelme azt indokolja, hogy a Büntető Törvénykönyvben külön tényállás és szigorúbb büntetési tételek szankcionálják a bizonyítékhamisítás hasonló esetét.” Tehát az újabb rágalmazási tényállás célja a bizonyítékhamisítás megelőzése. Csakhogy a bizonyítékhamisítás már eleve súlyosabban, bűntettként büntetendő, mégpedig a hamis vád keretében (itt: 268. §). Hamisan vádolni valakit ugyanis nem csak kijelentéssel, de az ő bűnösségére utaló koholt bizonyítékok bemutatásával is lehet.
Sajnos jellemző a törvényhozó hozzáállására, hogy egy aktuálisan felmerült probléma kapcsán egyből a Btk-hoz nyúl, mert nem bízik abban, hogy a bíróságok a már meglévő szabályok értelmezésével és alkalmazásával is kezelni tudják a helyzetet. Ahelyett, hogy kivennék a Btk-ból az egyáltalán nem oda való rágalmazás és becsületsértés tényállásait, még tovább bonyolítják a helyzetet, és a politikai szájkarate különböző speciális formáit is büntetni rendelik.
Az ügy polgári jogi vonatkozásairól érdemes két dolgot kiemelni. Valakinek a személyiségi jogait sértő tartalom közlése esetén sokkal jobban megéri polgári perben nem vagyoni kártérítést kérni, hiszen ekkor a sértett fél zsebébe vándorol a kártérítés; míg ha az illető büntetőfeljelentést tesz rágalmazás vagy becsületsértés miatt, akkor abból neki semmi haszna sem lesz, hiszen az elkövetőt a gyakorlat szerint jobbára csak megróják, extrém esetben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ez legfeljebb bosszúállásra jó – a magyarországi pereskedők lelkivilágát sajnálatosan tükrözi, hogy leggyakrabban együtt szoktak polgári-büntető kombót alkalmazni, hogy kártérítést is kapjanak és bosszút is álljanak (illetve a büntetőjogi ítéletet használják fel a polgári peres követelés alátámasztására).
Másrészt a képmással vagy hangfelvétellel való visszaélést szintén tiltja a Ptk (80. §), vagyis ez esetben is lehet kártérítés iránt keresetet indítani. A hatályos rendelkezés szerint csak a felvétel nyilvánosságra hozásához kell az érintett hozzájárulása, de a bírói gyakorlatot követve az új Ptk. ezt már a felvétel elkészítéséhez is megköveteli. Ez tulajdonképpen nem minősül korlátozásnak az eddigiekhez képest, hiszen a beleegyezéshez elég a ráutaló magatartás, mint ahogy korábban írtunk róla itt.
Vagyis, ha valakiről a hozzájárulása nélkül videót készítenek és azt felteszik az internetre vagy elküldik egy újságnak, akkor most is kérhet polgári perben kártérítést a személyiségi jogainak sérelmére hivatkozva. Emellett, ha egy ilyen videó még bizonyítékhamisításnak is minősül, akkor a Btk. hamis vádra vonatkozó rendelkezései alapján indulhat büntetőeljárás.
Az, hogy a személyiségi jogsértésre hivatkozva legyen büntetőjogi tényállás a hamis videó készítése, teljesen felesleges, és a kormánypártok napi szigorítási igényeinek kielégítésén kívül semmire se jó.
