Mandiner blog

Szárszók, parasztpolgárok, világjáró régi grófok: Kommentár 2013/4.
2013. október 17. írta: Redakció

Szárszók, parasztpolgárok, világjáró régi grófok: Kommentár 2013/4.

kommentar.jpg

Megjelent a Kommentár folyóirat 2013. évi 4. száma, benne Szárszóval, nyilasokkal, kulákokkal, parasztpolgárosodással és Zichy József gróf utazásaival Keleten és Nyugaton. 

Tartalom:

Megadja Gábor: Erkölcs és utópia

SZÁRSZÓ 70

Petrik Béla: Két fejezet Szárszóra emlékezve
Műhely

Csíky Balázs: „Az ellenforradalom a forradalom ikertestvéreaz erőszakban”
Horváth Gergely Krisztián: A mosoni modell
Mezei Balázs: Az Egyesült Államok-beli konzervatív esszé kialakulása [II.]
Totális múlt

Huhák Heléna: „Ne higgy a kuláknak!” Nagygazdaellenes propaganda a Rákosi-korszakban
Máthé Áron: Zöld bolsevizmus
Magyar alakok

Békés Márton – Salát Gergely: Egy magyar gróf Keleten és Nyugaton
Szemle

Varga Betti: Részigazságokból nyíló perspektívák
Csunderlik Péter: Város, polgár, munkás

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr665581196

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alfőmérnök 2013.10.17. 20:35:42

"Tetveinktől ellepetten, elgyengülve várjuk, hogy mit kezd velünk a más népek sorsa."
Németh László
Válasz erre 

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2013.10.17. 21:49:57

@Alfőmérnök:

Ez épp nem Szárszón hangzott el Némethtől, hanem a Debreceni kátéban olvasható --- és természetesen van a mondatnak előzménye is és folytatása is:-)

„(…)

Mit követel ez a kor a magyarságtól?
Ez a kor, mely feloszlatja a hajléktalan népek menhelyét, azt akarja tudni, hogy melyik nép él és melyik haldokol. A magyarságnak be kell bizonyítania, hogy nem szakítja szét a csontjain átsüvöltő változás. (…)

(…)

Hogyan állhat helyt a magyarság?
Ki kell egyenesednie és sorsa helyére szöknie.

Hogyan egyenesedhet ki magyarság?
Hagyományai belső udvarára kell húzódnia, legjobb életnedveit kell fölszivattyúznia magába. Van magyar sors, s voltak e sors széljárásában lengő életek: ezeknek az izgalmát és életerejét kell áteresztenünk magunkon. Át kell építenünk társadalmunk hatalmi struktúráját, hogy a gerinc megint a test középvonalába kerüljön, s olyan vezető réteget kell uralomra juttatnunk, melynek tudomása van a testről és helyzetéről.

(…)

Összeegyeztethető-e a nemzeti kiegyenesedés és a nemzetközi összeilleszkedés eszméje?
Összeegyeztethető, s csak a politikai rosszhiszeműség vonultatja őket egymással szembe. A nemzetnek 'formában' kell lennie, hogy az együttesbe beilleszkedhessék, s csak az együttesben lehet reménye, hogy összeszedett ereje hatásos is lesz. Minél súlyosabbak leszünk magunk, annál közelebb csúszik felénk e szövetség súlypontja, s minél nemesebb szerephez jutunk e szövetségben, annál szabadabban bontakozhat ki nemzeti erőnk. (…)

(…)

Miben bízhatnak mégis, akik helytállásra erőltetik a magyart?
(…) …csak a meghunyászkodás és a megfelelő mozgalom hiánya az oka, hogy a másképp gondolkodók rétege, a lappangó új nemesség, vagy akiket az új nemesség magával ránthatna, mint igényt tartó réteg még nem jelentkezett. Ha ez a réteg magára talál, bele tud öltözködni egy szigorúbb erkölcsbe, s megkezdi a maradék népi erők kiaknázását… (…)

Mi történik, ha feladatunknak nem felelünk meg?
Tetveinktől ellepetten, elgyengülve várjuk, hogy mit kezd velünk a más népek sorsa. Valamelyik nagy nép gyarmatbirtokába olvadunk be? Szomszédaink darabolnak fel, hogy egységüket védjék? Vagy egy internacionalista néptestvériségnek leszünk osztjákjai? Mindegy. 'Korszakok tűzdühe nem edzett, s fölolvaszt a világ kohója, s elveszünk, mert elvesztettük magunkat.'”

Németh László Debreceni kátéjának teljes szövege a Nagy Sz. Péter szerkesztette A népi-urbánus vita dokumentumai 1932 – 1947 (Rakéta K., Bp., 1990.) c. kötetben, valamint a Németh László-életműsorozat utolsó köteteként megjelent Sorskérdések (Magvető Kk. – Szépirodalmi Kk., Bp., 1989.) c. kötetben (bizonyosan) olvasható.

magyarido.blog.hu/2009/03/14/allj_ki_a_hazad_ele_probaknak_ideje_ez_itt
Válasz erre 

Alfőmérnök 2013.10.18. 10:00:12

@bbjnick: Nem ismertem a szövegkörnyezetet, köszi.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása