Amikor a Véleményvezér még több számot és képet ígért az őszi újraindulásra, a fene sem gondolta volna, hogy ennyire unortodox az ígéretük. Miután rögtön az első posztjukban belefutottak a Tárki abszurd kódolási hibájába, most teljesen saját erőből állítottak elő egy nemszokványos infógrafikát. A Mikor jön a magyar Putyin? című posztjukat ezzel a grafikonnal támasztották alá:
A kitűnő ábra Dr. Ténynek is becsületére válna. Az, hogy kormányzati ciklusok szerepelnek a fejlécben, miközben a grafikon 2002 után nem négyéves egységekkel dolgozik, önmagában még nem lenne olyan drámai hiba, hiszen a poszt szövegében a VV miniszterelnökönkénti időszakokról ír. De ez nem is a kormányfőnkénti bontás: Gyurcsány Ferenc 2009-ig volt hivatalban (ha a többi esetben, pl. '94-ben, '98-ban vagy '02-ben a tört évek is hozzászámítanak az egyes miniszterelnökök ciklusához, akkor az áprilisi távozással még megkaphatta volna '09-et). Így aztán – hogy, hogy nem – kimaradt a grafikonról a 2008-2010-es, jelentős gazdasági visszaesést hozó időszak, ami sokat rontott volna az ábra meggyőzőerején. Még ha el is fogadjuk, hogy nem volt olyan teljes év, ami Bajnai Gordon kormányfői időszakához fűződött volna, erről valahogy meg kellett volna emlékezni a poszt szövegében (hogy Boross Péter néhány hónapja nem kapott saját sort, az érthető).
Mindezek tetejébe a VV bejegyzése nem emlékezik meg egy, a GDP-növekedés szempontjából elhanyagolhatónak egyáltalán nem nevezhető tényezőről, az államháztartási hiányról (és persze az államadósság azzal szorosan összefüggő alakulásáról). A 2002-2004-es időszakban átlagosan a GDP 7,6 százalékára rúgott a költségvetés éves hiánya, 2004 és 2008 között – ha már ragaszkodunk a fura korszakoláshoz – 6,52 százalékra. Arra a kérdésre valószínűleg a VV is sejti a választ, hogy mennyire méltányos egy globális konjunktúra idején, hitelből finanszírozott növekedést összevetni egy olyan időszakkal, amikor a gazdasági környezetben minimális a növekedés (ha van egyáltalán), és a költségvetési mozgástér is ugyancsak szűkös.
