Ideje van a csámcsogásnak, hiszen hétfőn nyilvánosságra került a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatának és az olajmaffia fejének randevúja. És miközben az olvasók egy részét sokkolja a kedélyes nevetgélés közben elkövetett politikai aljasság, a másik csapat pedig a kitakart neveket próbálja beazonosítani – megbízható informátoraink szerint hivatalban lévő rendőri vezetők nevét is ki kellett satírozni –, mi egy kicsit kanyarodjunk vissza az időben!
Négy éve, 2009 májusában itt, a Mandineren kapott először nagyobb nyilvánosságot, hogy egy csalódott, belső körös szoci vezető névtelen levélben – anonym-us aláírással – mesél Gyurcsányék sötét politikai játszmáiról. A levél állításainak Sötétség délben sorozatunkban igyekeztünk a végére járni. Akkor ezt sokan kamunak tartották, pedig az elmúlt évek eseményei és a napokban nyilvánosságra került beszélgetés megerősíti, hogy aki írta, jól értesült volt és amit írt, abból sok minden igaz lehetett.
A 2009. február közepén született levél, megdöbbentő részletességgel mesél a Gyurcsány-Szilvásy tengely titkosszolgálati munkájáról.
Ugyanis másokkal ellentétben én tudom, bár valószínűleg nem lenne szabad tudnom, hogy a legkülönbözőbb indokokra hivatkozva, a Szilvásy Gyuri utasítására, a Te tudtoddal, az NBH közel egy éve valóban lehallgatja a Fidesz vezetésével kapcsolatot tartó üzletembereket, politikai elemzőket, a titkosszolgálatoktól a rendvédelmi szervektől eltávozott és a Fidesszel szimpatizáló személyeket, hátha összejön valami a fideszes TOP 10-ről.
2008 júniusában a Laborc-Portik találkozón elhangzottak alapján egyértelmű céljuk volt a Fideszről és a hozzá közel állókról kompromittáló információszerzés az alvilág segítségével:
És miért jön jól ez a fajta kapcsolat a politikának? Mit írt anonym-us?
Hiszen direktben nem lehet elrendelni egy Kósa vagy egy Kövér lehallgatását, ugye? Az mégis csak snassz lenne.
Nem a Portik-Laborc beszélgetéshez kapcsolódik, de érdekes felvetés volt a levélben (2009 februárjában járunk, ugye) a Gyurcsány-féle titkosszolgálatok és a szélsőségesek kapcsolata:
Feri, tudom, hogyan működik Szilvásy Gyuriék és Veres Janiék paktuma az Inkallal, tudom, hogyan zajlik a kapcsolattartás a radikális jobboldal jó néhány prominensével, hogy a Gárda vezetésének kulcsembere évekig együttműködött a Katonai Biztonsági Hivatallal. Tudom, ahogy Te is meg a Gyuri is tudja.
A kormányváltás után eljelentéktelenedett Gárda Mozgalommal és a romagyilkosságokkal kapcsolatban is érdekes dolgok derültek ki. 2011-ben került nyilvánosságra, hogy a negyedrendű vádlott, Csontos István a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) több tisztjével is kapcsolatot tartott. A Nemzetbiztonsági Hivatal pedig operatív eszközökkel éveken át megfigyelte Kiss Istvánt szélsőséges nézetei miatt, de amikor Kiss 2008 elején, a támadások előtt fegyverbeszerzésre készült, megszüntették a megfigyelését. Ezekről is mesélt nemrégiben Mohácsi Viktória egykori SZDSZ-es képviselő egy kanadai TV-nek.
Aztán itt van a 2009 februárjában megjövendölt, de csak március végén meglepetésszerűen bekövetkezett orosz MOL-felvásárlás (ÖMV-s segédlettel):
Megkérdeznélek Miniszterelnök úr, indítasz-e vizsgálatot annak a belső körökben egyre jobban terjedő hírnek az ügyében, miszerint ÖMV-s, Gazpromos szál van az UD zrt-s lehallgatási ügy hátterében. Hogy a Csányi egy évvel ezelőtti zavaros megzsarolása, helikopterének lezuhanása, majd szervereinek és üzleti titkainak lefoglalása között szoros ok – okozati összefüggés van?
Ha a Csányi kiszállása után a meggyengült Molt akár az ÖMV akár az orosz Gazprom (direktben vagy stróman útján) vagy az OTP-t egy hasonszőrű befektetői kör a közeljövőben mégiscsak megszerzi, miként számoltok el a gyanúval, hogy valaki közületek nem magyar érdeket képviselt az UDZ ügyben?
Aztán, folytatva a tanulságos levél olvasását, megint találunk egy közös pontot a levél és a Laborc-Portik találkozó között. A jól értesült levél írója, tudni vélni, hogy Gyurcsányék az 1998-as robbantásokat Orbánék számlájára akarják írni:
És most tovább folytatjátok azt ami 2006-ban nem jött össze. Ráadásul úgy, hogy még a látszatra sem ügyeltek már. Annyira kell, hogy ez a mindenki által megvetett Rohác nevű szlovák bérgyilkos, akinek a kezéhez közvetve vagy közvetlenül egy tucat ember vére tapad, elmondhassa végre a vádalku részeként, hogy személyesen Demeter Ervin és barátai bízták meg az 1998-as robbantásokkal a fideszbeli és kisgazdapárti politikusok lakásánál, hiszen másként az ellenzéknek esélye nem lett volna megnyeri a 98-as választást, nem?
Majd Rohác úr mélyen belenéz a kamerába (ATV, Szólás szabadsága Baló úrral, esetleg pár kommunikációs millióért TV2 vagy mindegyik, ahogy a média taktika megkívánja….) és a nagyobb hiteleség kedvéért felháborodottan megjegyzi: a Demeter emberei voltak olyan szarrágók, hogy dollár helyett lejben fizetettek! És a Szilvásy Gyuri körül nyüzsgő kommunikációs stáb tagjai a jól végzett munka érzésével dőlnek bele megérdemelt vodkájukba..
Mert annyira kell az a rohadt hazugság, hogy már hónapokkal ezelött benyilatkozták a hűbéreseid: ha Rohác elmondja mit tud az akkori idők megoldatlan ügyeiről, nem kéritek rajta számon az Aranykéz utcai halottakat. Erről szól a Ti vádalkutok. Hányan is haltak meg ott a robbanásban Feri? Bástya elvtársnak megér ennyit egy hamis vallomás?
És most nézzük, miről érdeklődik 2008 júniusában nagy vehemenciával Laborc Portiknál, milyen ügyet kéne megfordítani?
És végül van egy érdekes elszólás, ami igazi csemege lehet azoknak, akik szerint a késő Kádár-kor titkosszolgálata teremtette meg a 90-es évek magyar maffiáját, köztük az Energolt is.
Ez a beszélgetés a Vadrózsa étteremben zajlott – Portik távozását követően –, Laborc és G. Zoltán, az NBH egyik tisztje között. Arról beszélgetnek, hogy mit csinált Portik Amerikában, amikor körözés alatt állt:
Amikor a G-vel jelölt Laborc a Los Angelesből hazajött 10 emberre utal, akkor arra a magyar maffiára céloz, amely a '80-as években működött Los Angelesben. Sokan ezt a maffiát a KGB és a magyar titkosszolgálat által kontrollált bűnszervezetnek tartották, amelynek több tagja korábban bűnözőként élt Magyarországon, és szerepeltek a magyar Presztízs-ügyben, de aztán mégis sikeresen disszidáltak az USA-ba, majd többen közülük a rendszerváltás után hazajöttek és üzletemberek, olajvállalkozók, vagy éppen autókereskedők lettek.
A kérdés csak az, hogy Laborc a királyi többesben kire, kikre gondolhatott, amikor Portikra utalva azt mondja, „most a második generációt is megcsináltuk″.