Mandiner blog

1848: magyar-magyar konfliktus Erdélyben?

2013. március 15. írta: Redakció

1848: magyar-magyar konfliktus Erdélyben?

1848-ra Erdélyben a román nemzetiség adta az össznépesség 60 százalékát. A székelyek és a magyar országgyűlés ellentétei miatt akár úgy is alakulhattak volna az erőviszonyok '48-ban, hogy a székelyek a császári udvart támogatják, azonban az őszi, véres nemzetiségi összecsapásokat követően egyértelműen a szabadságharc oldalára állnak. A '48-as szabadságharc erdélyi színteréről Hermann Róbert történész nyilatkozott a Mandinernek.

történelem 1848 Erdély

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr915136417

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

unionista (törölt) 2013.03.15. 16:31:33

magyarul ki kellett volna egyezni a szász nemességgel, a szlovák polgársággal és a román parasztokkal előzetesen. a horvátoknak azonnal autonómiát kellett volna adni.

persze ezek után könnyen lehet, hogy a szabadságharcot ugyanúgy leverik. de az is lehet, hogy a bécsi udvar ajánlotta volna fel a kiegyezést.

a történészek valamiért nem teszik fel azt a kérdést, amit minden érdeklődő. hermann úr, mit kellett volna csinálni? ha ön lett volna a prime minister, vagy a field marshall, akkor mit lépett volna? persze így utólag könnyű. de mégis.

ez a kérdésfeltevés hiányzik alapvetően. csak azon nem érdemes vitázni, hogy egy-egy alternatív forgatókönyvből mi következett volna. a tanulságokat a történészeknek le kellene vonni. másképp a nép nem érti meg az idők szavát.

2013.03.15. 16:33:27

semjén jött a barna lovon

hvg.hu/itthon/20130315_Semjen_lohaton_vonult_be_Kezdivasarhelyre

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.03.15. 17:00:58

"Ahhoz, hogy megértsük a rendkívül összetett erdélyi helyzetet, egészen a török kiűzéséig vissza kell kanyarodnunk. A háború sikere után a Habsburg-kormányzat az Erdélyi Fejedelemséget elfoglalt területként kezelte és meghagyta különállását Magyarországtól, nem állította helyre a középkori magyar állam egységét. Ebből nagyon komoly súrlódások adódtak a két országrész között is, hiszen Kraszna, Zaránd vármegyéket és Kővár vidékét, vagyis a Partiumot Magyarország mindvégig visszakövetelte, aminek tényleges visszacsatolására nem került sor 1848-ig. Erdély mindenkori fejedelme a király maradt, saját kancelláriája van Bécsben, a király nevében a hatalmat a Gubernium gyakorolja. Más az országgyűlés összetétele is. A magyarországitól eltérően csak egykamarás erdélyi gyűléseket az uralkodó jobban kézben tudta tartani. Ugyanis a megyék küldöttein kívül a király hívhatott meg főrendeket az ülésekre, így, bár visszafogottan alkalmazták ezt a lehetőséget, mégis jelentősen tudták tompítani a reformmozgalom hatását."

Semmi újat nem mond. A Nemzeti Káté ezt már rég megírta, nagyobb összefüggésben.

"Az Árpádoknak és a vegyesházbeli királyoknak a legnagyobb érdeme, hogy az ország területi épségét, noha a nyugati népek, főleg a németek államfejlődésének iránya éppen ellentétes volt, úgyszólván teljesen meg tudták őrizni. Az erdélyi vajdaság, a temesi és pozsonyi grófság, a horvát bánság inkább honvédelmi, mint politikai alakulatok voltak és mindenkor integráns részei voltak a haza területének. A mohácsi vész után megbomlott az ország területi egysége: három részre szakadt az ország. E megoszlás azonban, mivelhogy külső erőszak következtében történt, nem járt az ország egységére nézve akkora veszedelemmel mint az egységnek a szakadást nyomon követő intézményes megbontása. Ily megbontás volt, hogy megalakult az önálló erdélyi fejedelemség; ez csökkentette ugyan a haza területén a német és török hatalom surlódási felületét s egyébként is mérhetetlen szolgálatot tett a nemzeti ügynek, de az ország integritásán úgyszólván gyógyíthatatlan sebet ejtett, főleg azzal, hogy 1690-ben nem kapcsolták vissza Magyarországhoz, hanem tovább is mint erdélyi fejedelemség szerepelt egészen 1848-ig. A török végleges kiverése után a temesi vidéket külön területté, a bécsi haditanácstól függő katonai kormányzósággá alakították, szervezték s benépesítését úgy intézték, hogy semmi se emlékeztessen rá, hogy ez valamikor Magyarország szíve volt. Igy jött létre a Bánát. Ilyen célzattal történt a Kolonics által betelepített szerbeknek a magyar uralom alól való elvonása és egy külön szerb tartomány létesítése, továbbá Mária Terézia alatt Horvát-Szlavonországnak az anyaország testétől való elszakítása és a három szlavóniai magyar vármegyének az új alakulatba való beolvasztása. Ily módon hét évszázados történelmi kapcsolatot lazítottak meg és megteremtették a horvát kérdést. A haza területi épségének ilyen végzetes megbontása volt a határőrvidékek létesítése s a szabadságharc leveretése után az ország öt részre való szétszakítása. Főleg az utóbbi szerencsétlen kisérletezés tette az ország megosztottságát történeti valósággá. Erre hivatkozhattak ellenfeleink Trianonban."

A cikknek az a hamis és hazug állítása, hogy "Az érdekellentétek miatt akár magyar-magyar konfliktussá is fajulhatott volna a bonyolult erdélyi helyzet 1848-ban" egy szenzációhajhász légbőlkapott állítás.

1) az erdélyi nemesek a magyar reformmintákat követték mindig is, tehát kizárólag magyar kulturális hatás érte őket ezen szempontból -nem volt hova, miért önállót játszani.

2) abból hogy a székelyek megtagadták a határőrezredek felállítását, nagyon messzemenő, gátlástalan csúsztatás, hogy magyar testvéreikre lőni is képesek lettek volna.

Ez pont olyan, mintha azt állítanám, hogy mivel szoktam vitatkozni a családtagjaimmal, ezért megvan az esélye, hogy gépfegyverrel kivégzem őket, de hogy mégsem ez történt, ebben szerepet játszik, hogy egy család vagyunk, és össze kell fognunk.

Jellemzően ostoba, bárgyú, liberális csúsztatás ilyet állítani.

A cikk sugalmazása pedig különlegesen aljas: azt állítja, hogy a székelyek csupán esetlegességből, a pillanatnyi helyzet hatására álltak a magyarok mögé.

Hadd oszlassam el a kétségeket: 1848-ban semmiféle valós esélye nem volt annak, hogy a székely fegyverrel küzdjön a magyar ellen.

De persze ti hazudozzatok nyugodtan tovább. Múltkor az ügynökakták kapcsán egy ránki-tanítványt sikerült megtalálni; most meg van ez.

Amennyiben valaki a hiteles magyar történelemre vágyik, és hpgy milyen út vezetett trianonig, illetve mi a kiút:

kuruc.info/galeriaN/egyeb/Magyar_Nemzeti_Kate_1928.pdf

Bloodscalp 2013.03.15. 17:11:03

Pikáns hogy az idei "ünnepség" keretében az osztrák hókotrós egységek épp most vonulnak be az ország területére:) Hiába no, Viktorék megadják a módját.

Jók ezek a videók ahol épp átérnek Európából-magyarországra.

greybull 2013.03.15. 17:51:30

Hát igen, Batthyány özvegyének volt igaza, amikor a habsburgokat kígyói nemzetségnek, vagy valami hasonlónak titulálta - Trianon már a török kiűzése után elkezdődött. De súlyos a magyarok felelőssége is: Mátyás halála után már miért is kellett szinte azonnal szétverni a Fekete Sereget?

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.03.15. 18:17:44

@greybull: Az igazi baj ott volt, hogy a végvárrendszer fenntartására nem jutott elég pénz, ami persze végsősoron abból eredeztethető, hogy a főurak kiprivatizálták maguknak a királyi adóbevételek jelentős részét Dobzse László és utódai alatt.

Meg azért tegyük hozzá, hogy a törökkel az akkori kelet leghatalmasabb és legfejlettebb (hadiszervezet, haditechnika) állama zúdult ránk.

A lehető legközelebb nemzetünk Rákóczi alatt és 48-49-ben került a nemzeti önállósághoz.

Egyébként a Fekete Sereget Kinizsi verette szét, mert nem kaptak zsoldot, és elkezdtek fosztogatni. A középkorban a rablóbandákat nagyjából az különböztette meg a zsoldosoktól, hogy az utóbbiak kaptak zsoldot, az előbbiek meg nem.

homoródkarácsonyfalváért 2013.03.15. 18:45:37

Nem tudom, honnan van ennek a történésznek olyan adata, hogy Erdélyben 1848-ban 60%-os román többség volt?
Azt sem értem, hogy szerinte miért is akartak a "székelyek" a "magyarokkal" háborúzni?

unionista (törölt) 2013.03.15. 20:00:48

@homoródkarácsonyfalváért:
népösszeírások, népszámlálások 18. századtól rendszeresen voltak. a feudális nemzetségek az előjogaikért harcoltak.

volt egy forradalom pesten. ezt ünnepeli ez a nép. nagyjából látjuk milyen módon. eddig talán stimmelünk. volt egy szabadságharc szemben a császári hadsereggel és a cári intervencióval. talán ebben sincs vita.

de volt egy polgárháború. azért, mert nem kizárólag nemzeti liberálisok vezették a seregeket, hanem az etnikai-alapon szerveződő népi nacionalisták. nem akart mindenki jogegységet és jogegyenlőséget. nem volt mindenki liberális. mint ahogyan ma sem az.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2013.03.15. 20:27:53

@homoródkarácsonyfalváért:

adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=466

A népesség nemzetiségi megoszlása 1869-ben
(A vallási statisztika alapján becsült adatok)

Nemzetiség Szám %

Román 1 375 543 57,5
Cigány 90 000 3,7
Együtt 1 465 543 61,2
Magyar 675 733 28,2
Örmény 4 401 0,2
Szlovák, cseh 4 400 0,2

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2013.03.15. 20:30:24

@homoródkarácsonyfalváért: +

Német 209 676 8,8
Zsidó 33 213 1,4

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2013.03.15. 21:12:19

@Nemzetstratégia: Nem 48-as eset, de amikor Bocskai István a székelyeknek a török elleni csatában hozott lelkes véráldozatáta véres farsanggal hálálta meg, székelyek százait kivégeztetve, megcsonkíttatva, Moldvába űzve, ezután a székelyek Mihály vajdát felszabadítóként fogadták és lelkesen szolgálták, egy részük ugyanígy Bastát.
Hogy ki az ellenség és ki a barát, az nem mindig nemzetiségi alapon dől el.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2013.03.15. 21:14:55

@ArmaGedeon:
a hajdúk valószínűleg többet öltek és raboltak erdélyben, mint a török. :)

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2013.03.15. 21:15:18

@greybull: Trianon a török kiűzése előtt kezdődött. II. Rákóczi György esztelen lengyel hadjárata következtében Erdély lakosságának kb. egyharmada veszett oda, meg az Alföld sok lakosa is, felülreprezentáltan a magyarok. A kurucok Erdélyből jártak katolikust irtani a királyságba, de ha nem volt katkó, protestánsokat irtottak. Több hajdúváros lakosságát a kurucok irtották ki. Kálvinisták kálvinistákat...

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2013.03.15. 21:18:35

@jose maria padilla: A török idők legnagyobb emberveszteségeit nagyrészt magyar-magyar harcoknak köszönhetjük. Madéfalva is baromság volt. A királynő azt mondja: vitéz székelyek, vegyétek fel a fegyvert! Székelyek (uszítók hatására): Nem vesszük fel a fegyvert, mert nekünk ősi kiváltságunk a katonáskodás! ?????
Miközben a román ezredek már felálltak, mint a karikacsapás, tehát Erdélyben román haderő már van, magyar még nincs. Lelkes propgandisták biztatják a székelyt, hogy ne is legyen. 20. századi író dicső emléket állít ezen elmebetegeknek, ma a széljobb kultfigurája...

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.03.15. 21:49:24

@ArmaGedeon: Amit írtál, nem vitatkozik azzal, amit állítottam.

Ajánlom, olvasd el a Kátét, elejétől a végéig, ahogy én is tettem.

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2013.03.15. 22:27:49

@Nemzetstratégia: Az önálló Erdélyi Fejedelemség semmilyen szolgálatot nem tett a nemzeti ügynek, ellenkezőleg, állandó magyar-magyar belharcot eredméynezett. II. Rákóczi Ferenc távoztában állandóan követelte, hogy Erdélyt ne egyesítsék a királysággal. Fontosabb volt neki a negyedszázaléknyi esély, hogy oda visszatérhet, mint a haza egysége...
Semmiféle nemzeti önállóságra nem adott esélyt az ő 8 évi esztelen országpusztítása, de elvitt félmillió lakost csak a Királyságban, miközben javában zajlott volna már a török utáni újjáépítés, ha ő nem akadályozza.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.03.15. 23:33:18

@ArmaGedeon: az egészet végigolvastad?

Arra kértelek, olvasd el az egészet.

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2013.03.15. 23:42:59

@Nemzetstratégia: Bocs, nem értem rá. Ránézésre kicsit nívnak és álmodozónak tűnik. Kjna biztos nem követendő példa, fenntarthatatlan rablógazdálkodás, felélik a jövőt. Ökológiával nem foglalkozott a szerző. (Te vagy az?) Szerintem volna mit csinálni bőven, ami termelőmunka lenne, de fenntartható is és lenne növekedés. Alapvetően egy telepesprogram kellene, falura település. OV ehelyett nagybirtokokat épjt haveroknak és a nép se kész falura menni, amíg van gáz, villany, utána meg már késő lesz...

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.03.16. 00:04:00

@ArmaGedeon: Nem tiszta mire gondolsz, én arra kértelek, olvasd el az egész Magyar Nemzeti Kátét.

különös tekintettel a IV. részre.

Mit gondolsz arról, hogy "Sursum corda"? Tudod honnan származik?

vizipipa 2013.03.16. 00:05:46

@homoródkarácsonyfalváért:

az 1830-as évek végén és az 1840-es évek elején kerültek nyilvánosságra Fényes Elek statisztikai publikációi, amelyekből a kortársak döbbenten látták, hogy a magyarok arányszáma az ország össznépességén belül 37,4%, a szűkebb értelemben vett Magyarországon (Horvátország nélkül) 44%, Erdélyben pedig 28% a magyar anyanyelvűek aránya

Kandeláber 2013.03.16. 10:44:06

A Hermann által is említett magyarirtó Horea-Closca román parasztfelkelésről még a '80-as években is azt írta az IPM-magazin nevű förmedvény, hogy nem volt magyarellenes éle, csupán az elnyomott parasztok jogos felháborodásának a lecsapódása volt.
Az 1954-ben forgatott, tegnap századszor ismételt "Föltámadott a tenger" című színes, szélesvásznú rákosista-révayista filmhazugság szerint Iancu nem harcolt Bem ellen Erdélyben.
Úgy látszik, a hazugságok tovább élnek.
Még megérjük azt is, hogy egyes "magyar" történészek a dákoromán elméletet fogják hirdetni.