Nos, Kozma László, Payr Hugó, Dr. Fuchs Jenő, Vértessy József és Kozma László után, íme egy újabb tipikus magyar sors az elcseszett huszadik századból, Gyógyszerész Úr kolléga találatából. Méhelÿ Lajos egy grófi tiszttartó fiaként született, majd egyetemet végezve tudós zoológus lett. Méhelÿ munkássága a barnabékák, gyökeresfogú pockok és új-guineai szűkszájú békák kutatásával kezdődött; hogy aztán érett fővel rátérjen a fajelméletre és a zsidófalásra. A Népbíróság 1945 után népellenes és háborús bűnösként fegyházbüntetésre ítélte, s végül 1953-ban, kilencven éves korában halt meg a Rákosi-korszak börtönében.
Mint aki valahol utat tévesztett.
Méhelÿ Lajos válogatott életműve, időrendben:
Magyarország barnabékái, 1892.
A Barcaság herpetológiai viszonyai, 1892.
Magyarország kurtakígyói, 1895.
Adatok a Barczaság rovarvilágának ismeretéhez, 1889.
Magyarország denevéreinek monográfiája, 1900.
Adatok az Új-Guineai szűkszájú békák (Engystomatidae) ismeretéhez, 1901.
A földi kutyák fajai, 1904.
A származástan mai állása, 1905.
A földikutyák fajai származástani és rendszertani tekintetben, 1909.
A hazai viperákról, 1912.
Magyarország csikós-egerei, 1913.
Magyarország harmad- és negyedkori gyökeresfogú pockai különös tekintettel a fajformálódás tényezőire és időszakaira, 1914.
A Planáriák elterjedése a Magas-Tátrában és a Kőszegi-hegységben, 1918.
A magyar élettudomány problémái. 1925.
Állítsunk fel magyar fajbiológiai intézetet, 1927.
A magyarság antropológiája, 1929.
Pollák Illés „honfoglaló” zsidai, 1929.
Az én antiszemitizmusom, 1930.
Az örök idegenek, 1930.
Valaki hazudik, 1931.
A rákok ősveséje, 1931.
A zsidók parazitasága, 1932.
Mi tette Hitlert antiszemitává, 1932.
A numerus clausus mérlege, 1932.
A magyar fajvédelem pragmatikája, 1933.
Adatok az ecsetcsápú rákok anatómiájához, 1933.
A zsidó rituális gyilkosságokról, 1935.
Az ősméhek természetrajza, 1935.
Magyarország sírásói, 1936.
A zsidó siker titka, 1937.
A fajfenntartás élettudományi kellékei, 1937.
A zsidójavaslat szépséghibái, 1938.
A házasság előtti orvosi vizsgálatról, 1938.
A test és a lélek egysége, 1939.
A fajtagadók hóbortja, 1940.
Vér és faj, 1940.
Őrségváltás Budapest, 1940.
Termeszállam- emberállam Budapest, 1942.
