Mint tegnap beszámoltunk róla, a Fővárosi Törvényszék Pataki Árpád vezette tanácsa első fokon kártérítésre és sajnálkozásra kötelezte a Mandiner Kft.-t a Jobbikkal szemben ezért a cikkért. Ígértem, hogy kicsit bővebben is írok a pörről. Tavasszal csöppentünk a történetbe, ekkor kaptunk postán egy levelet a bíróságtól, amiből kiderült, hogy a Jobbik beperelte Semjén Zsoltot a 2011. augusztusi gyurcsányos-jobbikos kijelentéséért. A küldemény többek között a Jobbik Semjénnel szembeni keresetlevelét tartalmazta:

Emellett ott volt még a 2012. február 9-én tartott tárgyalás jegyzőkönyve is a csomagban. A Mandiner Kft.-ről sehol egy szó sem esett, sem a keresetben, sem a jegyzőkönyvben (csak a cikk screenshotja szerepelt a Jobbik által csatolt anyagok között). Mivel nem derült ki, hogy bárki bármit is szeretne kiadónktól, így aztán nem foglalkoztunk különösebben a dologgal, bár azt bájosnak találtuk, hogy a Jobbik (vagy az ügyvédjük) interjúként azonosította be ezt a szemlézett riportot.

Néhány hónappal később kaptunk egy idézést, miszerint másodrendű alperesként jelenjünk meg tárgyaláson. Mivel továbbra sem találkoztunk semmiféle, ránk vonatkozó keresettel, erre a tárgyalásra nem mentünk el, amivel kétségkívül hibáztunk: a bíróság Semjén esetében nem látta bizonyítottnak, hogy tényleg mondott volna ilyesmit a tavalyi IKSZ-táborban, ezért vele szemben elutasította a Jobbik kártérítési igényét, kiadónkat viszont – mivel nem terjesztettünk be ellenkező bizonyítási indítványt – fizetésre kötelezte. Távolmaradásunkra egyetlen mentségünk van, amit az időközben kikért ügyiratok is alátámasztanak: mi ennek a pernek nem voltunk részesei, mivel a bíróság hibájából a Jobbik módosított keresetét nem kézbesítették részünkre. Így természetesen fellebbeztünk az ítélet ellen, képviseletünket a CivilMédia jogászai látják el másodfokon.

Dióhéjban ennyi történt, de érdemes egy kicsit jobban beleásni magunkat az ügybe, mert sokat elárul a hazai közéletről és nyilvánosságról.

A bírósági tárgyaláson odáig sikerült eljutnia a feleknek, hogy nem interjúról, hanem egy eseményről beszámoló tudósításról, riportról van szó. Arra viszont nem jöttek rá a sajtójogi specialisták, hogy ez bizony egy MTI-hír (még ha mi a Hírszerzőt is hivatkoztuk forrásként), pedig a Magyar Távirati Irodáig eljutottak a jegyzőkönyv szerint:

Az l. r. alperes előadásáról hírt adott a Magyar Távirati Iroda is. Ez a tudósítás is tartalmazta az I. r. alperesnek tulajdonítottan azt az előadást, hogy a Jobbik anyagi támogatása volt Gyurcsány Ferenc legnagyobb tévedése, amikor a MIÉP - Jobbik a Harmadik Út pártalapítványa után járó költségvetési támogatását átutaltatta kormányfőként a Jobbiknak úgy, hogy ehhez Csurka István nem járult hozzá. Ebben az összefüggésben az MTI többlettartalmat is közölt, amikor egyenes idézetként azt is közölte az I. r. alperestől, hogy az MSZP-nek „reális célja az volt, hogy elvegye a Fidesz - KDNP kétharmadát”, illetve a Jobbikról azt is közölte, hogy az nem ugyanolyan párt, mint a MIÉP, mert „letar0lta” az MSZP „proletár-típusú balszárnyának szavazóit”.

A feltűnő szövegszerű egyezésekből egy laikus számára is kiderülhetett volna, hogy itt nem az történt, hogy a Mandiner és az MTI is készített egy-egy saját tudósítást, hanem hogy a Mandiner az MTI-hírt közölte, szerkesztett formában. És ezzel nem voltunk egyedül. Akik még többek között szintén közreadták a hírt, benne a vitatott részlettel:
Galamus
Hírszerző
HVG
MNO
Népszava Online

A legjobb, hogy a vitatott kijelentés a mai napig szerepel a KDNP és az IKSZ honlapján is. Az eredeti MTI-hírt a csodás MTI-archívum miatt nem lehet közvetlenül linkelni, de mindenki megnézheti magának itt, ha rákeres a Semjén IKSZ kombinációra.

A médiatörvény kapcsán sok szó esett a sajtószabadságról, annak haláláról és soha nem látott kiteljesedéséről, miközben a törvény pont azokat a kérdéseket nem rendezte, amik – a recessziós gazdasági környezet mellett – talán a legnagyobb rákfenéi a magyar közéleti újságírásnak. Egyes bíróságok gyakorlata alapján ugyanis polgári és büntető jogi felelősség terhelheti azt a sajtóterméket, aki lelkiismeretesen beszámol arról, hogy az egyik közszereplő miket mond egy másik közszereplőről. 

Nem agyrém, hogy amikor a Jobbiknak (egy politikai pártnak) vitája van Semjénnel (egy politikussal), ezt úgy oldja meg, hogy perli a politikus kijelentéseit idéző sajtóterméket is? És sajnos egyáltalán nem példátlan a Jobbik eljárása: egyik szerkesztő kollégánk ellen Papcsák Ferenc, zuglói fideszes polgármester feljelentése nyomán büntetőeljárás van folyamatban. Mindez azért, mert idéztük Várnai László zugló LMP-s képviselő blogbejegyzését. Papcsák, illetve az őt képviselő ügyvédi iroda az általuk kért helyreigazítás közlése ellenére is jónak látta feljelenteni a Mandinert az összes többi, Várnai állítását idéző médiummal együtt.

A Jobbik hozzáállása bizony erősen emlékeztet a hazai antiszemitizmus-kutatás nagyasszonyának, Vásárhelyi Máriának a szabadság-értelmezésére, aki nagyon aggódik a sajtó szabadsága miatt, de egymilliót követel az általa nyikhaj hülyegyerekként aposztrofált Indextől, ha neki fáj valami – a Riporterek Határok Nélkül mindenesetre nagyra értékeli ezt az értelmezést, különben biztosan nem tüntette volna ki Sajtószabadság-díjjal. Így aztán elmondhatjuk: Tomcat, Papcsák és Vadai Ágnes után a Jobbik a Mandiner legújabb barátja.