Amikor valamelyik rádió híreiben először hallottam, hogy az új alaptörvényt nem küldik ki mindenkinek, viszont bárki igényelheti a helyi önkormányzati hivatalban, örültem. Szerény, visszafogott megoldásnak tűnt – akinek fontos, az kap nyomtatott kiadást, akinek meg nem, azt nem terhelik ezzel. Aztán másnap kiderültek az igénylés részletei, és nem nagyon akartam hinni, hogy van ilyen. A Szabó Erika államtitkár által a jegyzőknek küldött utasítás minden településnek előírja, hogy állítsák fel hivatalukban AZ ALAPTÖRVÉNY ASZTALÁT (nagyon rövid határidővel). 

  Első olvasásra nem is tűnt fel, hogy Kerényi Imre neve (és megbizatása) is szerepel az államtitkári levélben, csak miután találkoztam a Népszava által közölt Kerényi-levéllel, amiről különösen szerettem volna hinni, hogy csak a modorosság és a neofita magyarságteljesítmény paródiája. Nos, úgy tűnik, nem az, és még további nagyszerű ötletek várnak itt megvalósításra.

 

Minden ügyfélszolgálaton, körjegyzőségen és kormányablaknál egy kijelölt munkatárs létesíti és gondozza az Alaptörvény asztalát. Egy olyan munkatárs, akinek látószögébe esik az Alaptörvény asztala. Javaslat: a recepciós kollega legyen ez a munkatárs. Kéretik a meglévő eszközök használata. 

Rogán úr ügyfélszolgálati irodáján 2011.05.25.-e szerdától megtekinthető és fényképezhető a berendezett modell. Valaki leül Rogán úr kerületében az Alaptörvény asztalához. Lapozgat. Aztán kitölti az űrlapot. Beírja a névrovatba: SCHŐNE KÁROLYNÉ. A címrovatba: 1052. BUDAPEST, SÜTŐ U. 2. A dátum rovatba: 2011.06.05. És aláírja a cetlit. A gondozó munkatárs csak nyomtatott nagybetűkkel kitöltött, olvasható és aláírt cetliket fogad el. Aztán számítógépen továbbítja a kérést a megfelelő helyre, a kitöltött cetliket dobozba gyűjti. A begyűlt cetlik alapján HAVONTA statisztikát készít. Az eredményt számítógépen továbbítja a megfelelő helyre. Sajtótéma. És hazafias verseny. Schőne Károlyné postafordultával kap egy ingyenes példányt a Magyar Közlöny különszámából. Ennek első oldalára egy munkatársnő kézzel, gyöngybetűkkel ezt írja: 

 

Tisztelt Schőne Károlyné! Kérésére megküldöm Önnek Magyarország Alaptörvényét. Üdvözlettel: Itt Kövér doktor pecsétaláírása következik. Aztán megint a titkárnő, kézzel, gyöngybetűkkel: Budapest, 2011.06.15.

Ez a "társasjáték". Adj király katonát. Adok. Mégpedig személy szerint neked adok. Kézzel odaírom a példányra a nevedet és a nevemet. A számítógépes korban a papírokat perszonifikálni kell. S így a papírok emléktárggyá nemesülnek. Az ilyen papírt örökösödéskor nem dobják el. Ez mágia. Ne szavazza le a kormányülés a kézírással történő dedikálást. Így teljesülhet be a bibliai parancs: mondd el a fiaidnak. (AZ ALAPTÖRVÉNY ASZTALA politikai és művészeti rendezvényeken, közterületeken is kihelyezésre kerülhet. Ez esetben a rendezőknek kell továbbítaniuk az adatokat.)

 

  Hazafias verseny, istenem... Aki járt már magyarországi közintézmény ügyfélszolgálatán, az az asztalos-üveglapos-virágos-díszes okosság alapján is jól el tudta képzelni, hogy itt valami óriási, csak Fábry Dizájn Centerének keretei között értelmezhető konteszt veszi majd kezdetét, aminek az eredménye korántsem az alaptörvény iránti nagyobb tisztelet lesz. 

  A folytatásban Kerényi tovább sűríti az álnemzeti giccset, amikor a Millennium historikus festménysorozatának XX-XXI. századi folytatását javasolja. A XX. századdal esetleg még meg is lehetne békélni, ha 1989-nél véget érnének a feldolgozandó témák. De nem érnek:

 

61. 2006 Az őszi események (vagy: Lovasroham)

Vörös iszap

62. 2011 Új alkotmány születik

63. Magyarország jövője (gyermekrajz)

 

  Ha valaki be akarja írni (vagy festeni) magát a történelembe, a legritkább esetben szabad ezt saját kézzel tennie, vagy éppen megbízni valakit ennek elvégzésével. Adni kell 10-20, talán 30 évet is, hogy aztán az idő és az utókor eldönthesse, az 1990-2011-es időszakból mi volt a történelmi, s mi a talmi. 

  Búcsúzóul tekintsék meg velünk Kerényi Imre Szerintem című műsorának egyik részét 2003-ból: