Bárhol is járt az ember az országban tavasszal, mindenhol sárgállott a vidék: a repce (és a kukorica) lett az idei szezon slágere a gazdák között. Nem véletlenül: piacuk kiszámítható termesztésük tisztes nyereséget hoz. A repce reneszánsza azután jött el, hogy felismerték: a növény kiválóan alkalmas bioüzemanyag-gyártásra, az alternatív üzemanyagok globális versenye pedig még jobban felhajtotta az árát. A bioüzemanyag-növények termőterületeinek erőteljes növekedése viszont újra felerősítette az aggódó és kritikus hangokat, és mintha a kormányzat sem támogatná már akkora elánnal a bioüzemanyagokat: 12 forinttal emelkedhet az E85 ára az adószabályok módosítása miatt, mivel megszűnik a bioetanol eddigi jövedéki adómentessége.

  Az Országgyűlés novemberben fogadta el a bioüzemanyag-törvényt, mely szerint 2020-ig a közlekedés energiaigényének tíz százalékát kell megújuló energiából fedezni. A cél többek között a bioüzemanyagok közlekedési célú felhasználásának előmozdítása volt. A Széchenyi Tervben szerepel az energiafarm-rendszerek kialakítása, többek között a bioetanol termelésének elősegítésére, és vissza nem térítendő támogatások formájában is támogatnák a bioetanolt előállító nagy- és közepes kapacitású gyártóművek létesítését. A MOL is kezdeményezéssel élt a bioüzemanyag-piacon: Május közepétől országszerte mintegy 100 benzinkútjánál kezdi gyűjteni a használt háztartási sütőolajat, amiből bioüzemanyagot állítanak elő. Az olajat a cég a benzinkútjainál elhelyezett tárolótartályokban gyűjti.

  Kérdés, milyen hatással lesz a dinamikus ágazat növekedésére az adóztatás: az E85-re vonatkozó 2007-es jövedéki törvény 2014-ig lett volna hatályos, de a jövedéki adóról szóló 2003-as törvény módosítása az eddig jövedékiadó-mentes bioetanolt is megadóztatná július 1-jétől. A nol.hu szerint ez mintegy 12 forintos áremelkedést okozhat. A Magyar Bioetanol Szövetség számításai alapján a bioetanolból származó jövedékiadó-bevétel nem érné el a 400 millió forintot sem. 

  Hogy mi az adókivetés indoka? A törvénymódosítás indoklásában az olvasható, hogy „az E85 üzemanyag és a benzin piaci árának összehasonlítása alapján az E85 – a rosszabb hatásfok miatt indokolt értéknél nagyobb – árelőnyt élvez a benzinnel szemben”. Wilde Györgyöt, a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke a Népszabadság kérdésére teljes mértékben egyetértett a törvénytervezet indoklásával, hogy az E85-öst az elmúlt években túltámogatták.

  Ez azonban nem csak Magyarországon volt így: az etanolblog.hu szerint az EU semmilyen módon nem támogat olyan mezőgazdasági tevékenységeket, melyek az adott ország bioetanol ágazatát előtérbe helyezi, kivéve a bioüzemanyag gyártást. Ebben az esetben egyenesen javasolja a bioüzemanyagok adómentességét. A Bizottság a közelmúltban leszögezte, hogy a bioüzemanyagok megszabadíthatják Európát a szorító fosszilis energiafüggőségtől, és 2050-re a szállítást fenntarthatóvá teszik.

  A bioetanol-ágazat először az USA-ban ívelt fel: jelentős állami szubvenciókat nyújtottak gazdáknak a termelés átállítására, de ez végeredményben egyes kritikusok szerint az élelmiszerárak növekedését eredményezte. Az Egyesült Államokban a szövetségi agenda ellenére csak néhány államban, például Minnesotában és Dél-Dakotában van jelentős adózási kedvezmény az E85-re.

(Az egyes üzemanyagok adótartalma, forrás: Planet E85.)

  A Magyar Bioetanol Szövetség az élelmiszertermelés és E85 közötti összefüggések, valamint az élelmiszerárak emelkedése kapcsán érkező folyamatos kritikákra azt válaszolta: az élelmiszerár-növekedésben jelentős szerepet játszott az üzemanyagok és az energia ugrásszerű drágulása, valamint a műtrágya közel 35 százalékos árnövekedése is. Emellett szerintük azok a befektetők sem tettek jót az élelmiszeráraknak, akik spekulációs céllal vásárolták fel a búzát vagy kukoricát, tehát nem felhasználni akarják, hanem profitot kívánnak elérni az árfolyam-különbözetből. Az MBSZ szerint azonban hazánkban a bioüzemanyag-ipar nem veszi el az élelmiszernek szánt alapanyagokat, ellenben biztos felvevőpiacot jelentenek az évtizedek óta túltermeléssel küszködő magyar mezőgazdaságnak.

  A bioüzemanyagok drágulása most újra felkavarhatja a piacot: a napokban adták át a 400-ik E85 kutat, ami mutatja, hány vállalkozó és beszállító működik ebben a szektorban. Érdemes megnézni a töltőállomások világranglistáját (ami felveti a kérdést, hogy miért van sokkal több kút nálunk, mint más, sokkal nagyobb, gazdagabb és a környezetvédelemre érzékenyebb országokban):

USA - 2.246 töltőállomás
Svédország - 1.572 töltőállomás
Magyarország - 400 töltőállomás
Franciaország - 321 töltőállomás
Németország - 316 töltőállomás
Svájc - 63 töltőállomás
Hollandia - 32 töltőállomás
Csehország - 24 töltőállomás
Nagy-Britannia - 21 töltőállomás
Norvégia - 19 töltőállomás
Észtország - 15 töltőállomás
Finnország - 6 töltőállomás
Ukrajna - 6 töltőállomás
Belgium - 3 töltőállomás
Olaszország - 2 töltőállomás

  Kérdés, hogy mi történik a jövedéki adó módosítása után: mennyire fognak a fogyasztók kitartani az olcsóbb, ugyanakkor többletkockázatokkal járó bioetanol mellett? Ha felmerül a fogyasztás csökkenése, akkor az etanolblog szerint jó esetben a gyártó és a kutak benyelik a 12 forint többletet hogy legalább a jelenlegi ár tartható legyen, rossz esetben elzárják a hazai csapot és az országból kifelé csurgatják az bioüzemanyagot – amire folyamatosan növekszik a nemzetközi igény.

Frissítés: Jolanda68 írja, hogy elkerülte figyelmünket egy időközben benyújtott módosító indítvány. Igaza van, ezzel a módosítással nem 12, hanem 40 Ft-ot drágulhat literenként az E85.